
Császár Károly Zsolt második mandátumára készül szenátorként a parlamentbe. Jogtudományi egyetemet végzett, majd közigazgatási jogból szerzett mesteri fokozatot. Tizenöt évig a Gyulakutai Polgármesteri Hivatal jegyzője volt, ugyanakkor jogot tanított az Erdőszentgyörgyi Iskolaközpontban és jogtanácsos is volt. 2000-ben Gyulakuta helyi tanácsában egy évig volt önkormányzati képviselő. 2016 decemberétől szenátor, 2018 óta az RMDSZ szenátusi frakciójának titkára.
2020. november 26., 09:432020. november 26., 09:43
2020. november 26., 09:512020. november 26., 09:51
– Az RMDSZ szenátoraként elsősorban a vidéken élők gondjainak rendezését vállaltam fel, hiszen jegyzőként több olyan konkrét esettel találkoztam, amikor a joghézag miatt nagyon egyszerűnek tűnő kérdést nem tudtunk rendezni.
Nagy lehetőség van a mezőgazdaság fejlesztésében, de ehhez ma már nem elég „kapát fogni”, hanem olyan törvények kellenek, amelyek megkönnyítik a földtulajdonjog visszaszolgáltatást, a vidéki vállalkozások létesítését, működtetését, a pályázati rendszert. Az elmúlt négy évben a gazdaszervezeti mozgalom jó irányba haladt, a munka szervezett, és ez a gazdák javát szolgálja. Választási programunk egyik fontos célkitűzése volt a mezőgazdasági területek tulajdonviszonyának tisztázása. Ezt a vállalásunkat valósítja meg módosító javaslatunk, amely a gazdák számára fölösleges utánajárás és anyagi megterhelés nélkül oldja meg ezt a problémát.
Nemcsak a kézzel írott szerződések alapján létrejött telekvásárlásokat lehet bejegyeztetni a telekkönyvbe, hanem a lakóházak körüli udvarokat, kerteket is. Ezt a jogszabályt, amelyet végül elfogadott a parlament, még finomítani kell. Ezen kívül a közigazgatási törvénykönyvbe sikerült közösségünk számára igazán hasznos jogokat iktatni, ebben a munkában is részt vállaltam, továbbá több olyan törvényben sikerült apróbb módosításokat eszközölni, amelyek csökkentették a bürokráciát, hatékonyabbá tették a közigazgatást, egyszerűsödött az ügyintézés.
– Azért vállaltam el az újabb jelölést, mert parlamenti munkám során nyilvánvalóvá vált, hogy nem elég egy törvénymódosító javaslatot elfogadtatni, követni kell az alkalmazást is, amely során talán újabb módosítások szükségesek. Tovább szeretnék foglalkozni köztulajdonba vétel jogszabályával, könnyíteni kellene a vadkárok rendezésén, továbbá elfogadható megoldást kell találni a medveproblémára úgy, hogy igazodunk a hazai valósághoz is, és az uniós elvárásokat is tiszteletben tartjuk.
Közismert, hogy évtizedekig húzódik a visszaszolgáltatási folyamat egy-egy ingatlan esetében – miközben a törvény által nem tisztázott okokra hivatkoznak. Szükség van egy pontos kimutatásra, hogy tudjuk követni melyik ügy hol tart. Én már készítettem egy adatbázist a magyar történelmi egyházak Maros megyében visszaigényelt ingatlanjairól, a visszaigénylési folyamatok stádiumáról. Jó lenne ezt Erdély-szerte kiterjeszteni és szorgalmazni a gyorsított eljárást – mondta Császár Károly újabb mandátumának feladataira utalva.
– Hiszem, hogy közösségi életünket megkönnyítené, ha a közigazgatási törvénykönyvben a kisebbségi alapjogok alkalmazása tényszerűvé válna. Ehhez további lobbi és nem kevés diplomáciai érzék is kell. Remélem, hozzájárulásommal e téren is előbbre jutunk a következő négy évben. Prioritás marad számomra az emberközeli politizálás. A járvány megnehezítette a fizikai kapcsolattartást, ezért Házhoz jön a parlament néven egy olyan projektet kezdeményeztem, amelynek az a célja, hogy havonta tematikus parlamenti tájékoztatót tartok négy-öt település helyi tanácsosainak, a helyi RMDSZ-választmánynak, valamint a közösségi véleményformálóknak – mondta a szenátorjelölt, majd hozzátette, ebben a nehéz időszakban össze kell fogni, hiszen sajátos ügyeinket senki más rajtunk kívül nem fogja megoldani, rendezni. A különböző magyar pártok, szervezetek összefogtak azért, hogy erősítsék a bukaresti képviseletet, s bár nem támogattuk azt, hogy december 6-án legyen a parlamenti választás, közös sikerünket csak úgy koronázhatjuk meg, ha a helyhatósági választásokhoz hasonlóan nagy létszámban megyünk el szavazni. Az előző négy év munkája, eredményei is igazolják, hogy nekünk ott kell lenni a döntéshozatalban, mind a helyhatósági testületekben, mind a parlamentben.
(X – Fizetett tartalom)
Fagyos reggelre ébredtek a Székelyföldiek: a települések többségében mínusz tartományban volt a hőmérők higanyszála a hajnali órákban, Csíkszereda ugyanakkor ismét az ország leghidegebb lakott települése volt vasárnap reggel.
Nem hősködés, hanem értékekhez való ragaszkodás egyik legfőbb nemzeti jelképünkre hivatkozni, művészeti alkotásokon, emlékműveken megjeleníteni. Sorozatunkban a turulmadár székelyföldi útját követjük – a legkeletibb bástyával, Kézdiszékkel indítunk.
Elrabolta volt barátnőjét egy maroslekencei férfi, aki ellen korábban távoltartási rendeletet is kiállított a Szeben megyei rendőrség.
Hosszú kihagyás után idén érkezik a biztonsági játéknak ígérkező Star Wars-film, de Steven Spielberg is visszatér egy idegeninváziós sci-fivel. De nem csak ezeket nézhetjük az előttünk álló hónapokban. Nyári moziajánló.
A tűzoltók védőszentjét, Szent Flóriánt ábrázoló réz domborművet helyeztek el szombaton Gyergyóalfaluban a helyi tűzoltólaktanya falán. Az esemény is igazolja, az önkéntes tűzoltók kiemelten fontos szerepet töltenek be a község életében.
A síelő, aki szombaton életét vesztette a Bucsecs-hegység Coștilei völgyében bekövetkezett lavina miatt, a Brassó megyei katasztrófavédelmi felügyelőség (ISU) alezredese volt, és a szervezet egyik legkiválóbb hegymászója.
Elsodort szombaton a lavina a Bucsecs-hegységben egy háromtagú csoportot, egyikük meghalt – tájékoztatott az Országos Hegyimentő Közszolgálat.
Az idei év első három hónapjában 669 közúti baleset történt, amelyek következtében 223 ember vesztette életét, 546-an pedig súlyos sérüléseket szenvedtek – derül ki az Országos Rendőr-főkapitányság szombati közleményéből.
Kovászna Megye Tanácsa és a Kovászna Megyei Művelődési Központ október 9-18. között ötödik alkalommal szervezi meg a Kaptár dokumentumfilm-szemlét, amelybe 2020 után Romániában készült alkotásokkal nevezhetnek be a filmkészítők.
A romániaiak több mint fele (58 százalék) úgy véli, hogy Ilie Bolojan miniszterelnöknek le kellene mondania – derül ki a CURS egy friss felméréséből.