
Azbej Tristán államtitkár szerint az erdélyi örmények főként egy nagyon erős keleti keresztény karaktert hoztak magukkal, és a mindenekelőtt a nemes konokságot, a határozottságot, a céloktól és értékektől való eltántoríthatatlanságot „tanulták el” a székelyektől
Fotó: Kocsis Károly
A földön 300 millió keresztény szenved állami elnyomásban vagy terrorszervezetek támadásaitól. Az erdélyi örmény gyökerekkel büszkélkedő Azbej Tristánnal, a Hungary Helps program megvalósításáért felelős államtitkárral Kézdivásárhelyen beszélgettünk.
2025. december 20., 08:512025. december 20., 08:51
– Ön a francia mellett erdélyi örmény gyökerekkel is büszkélkedik. Az ősei mikor kerültek erre a vidékre?
– Amennyire végig tudtuk követni, kutatni a családunk történetét, az Azbej ősök mintegy 400 évvel ezelőtt érkeztek a Kárpát-medencébe. A szamosújvári örménység részét képezték, a várost úgy is hívták, hogy Armenopolis. Egy 100-110 évvel ezelőtti képeslapon Azbej cégérrel rendelkező kolozsvári bolt látható, tehát később oda is kirajzottak.
– Netán borászkodott is a dédapja Tokaj–Hegyalján?
– A család elsősorban a hagyományos örmény kereskedést űzte, de a borászkodást is művelte. Természetesen az államosítás és 40 évnyi kommunizmus után ebből nem maradt semmi, de Erdőbényén két hely is őrzi az Azbej nevet. Egyrészt harangot adományoztak az ottani templomnak, tehát abba bele van vésve, másrészt meg egy borospince tanúskodik erről.
Azbej Tristan államtitkár Franciaországban született, az Eötvös Loránd Tudományegyetem geológia szakán mesterdiplomát, majd a Virginia Egyetem földtudományok szakán doktori fokozatot szerzett. 2013-ban a Külgazdasági és Külügyminisztériumban külügyi, majd konzuli szakvizsgát tett. Diplomataként dolgozott Tel-Avivban, majd az Emberi Erőforrások Minisztériumában, ahol az üldözött keresztények megsegítéséért felelős helyettes államtitkárnak nevezték ki. 2018 óta az üldözött keresztények megsegítéséért és a Hungary Helps Program megvalósításáért felelős államtitkár.
– Tudatosan kutatja a család gyökereit?
– Amikor Erdélyben vagyunk, mindig igyekszünk egy kicsivel többet megtudni a történetéről. Azt például megtudtuk, hogy 200–300 éve élt itt egy Azbej Deoda nevű plébános, de máshol is elő-előbukkannak az ősök nyomai. Erdélyben már csak távoli rokonaink élnek, az idők folyamán beköltöztek a nagyobb városokba, főként Kolozsvárra.
Fotó: Pixabay
– Mit gondol, több évszázados együttélésük során a székelység mit tanult el az örményektől, mivel gazdagodott általuk?
– Én azt a viccet, hogy hány székely vagy hány zsidó kereskedő ér fel hány örmény kereskedővel, már a legkülönbözőbb változatokban hallottam. Tehát a kereskedői, az iparos, az alkotói szellemmel egymást erősítették. De egy másik értéke az örménységnek, ami valamennyire köt is a mostani hivatásomhoz, az az ősi kereszténység, amit magával hordoz az anyaországban, a Kaukázustól délre, illetve – az igen nagy lélekszámú örmény diaszpóra révén – szerte a világban. A kereszténységnek azt a fajtáját, amelyik a legősibb múltban gyökerezik, hiszen az örménység volt az első keresztény nemzet, Világosító Szent Gergelynek köszönhetően még a Nagy Konstantin-i megtérés előtt
Tehát – és ez nem olyasmi, amit egy történelmi kutatás kimutathat, de – nekem meggyőződésem, meg valahol történelmi törvényszerűségnek is tartom, hogy abban a nagyon színes, soketnikumú és kultúrájú társadalomban, amely az elmúlt évszázadokban Erdélyt jellemezte, egy nagyon erős keleti keresztény karaktert, egy sokszor még a mártírságra is kész keresztény hitet – nem vittek, hanem – adtak hozzá az itteni keresztény örökséghez.
Az örmények a 17. századtól kezdve telepedtek le nagyobb számban Erdélyben. Jelentősebb közösségeik Szamosújváron, Erzsébetvárosban, Gyergyószentmiklóson és Szépvízen alakultak ki, az előbbi két település az örményeknek köszönhetően kapott szabad királyi városi rangot. Főképp a távolsági kereskedelemben töltöttek be jelentős szerepet, a 19. század végére teljesen elmagyarosodtak, bár származástudatukat a mai napig őrzik.
– És esetleg van olyan, amit az örmények köszönhetnek a székelyeknek?
– Ezzel megint csak a spekuláció vádját kockáztatom, de mindenekelőtt
Úgy gondolom, ez egy olyan vonása a székelységnek, amit biztos, hogy átadódott az örményeknek. Mert amikor összehasonlítom a Kárpát-medencei, magukat örménynek valló embereket a diaszpóra-örménységgel, leginkább ez különbözteti meg őket.
Fotó: Pixabay
– Alátámasztja azt a megállapítást, miszerint a világon legtöbben keresztények szenvednek üldöztetést a hitük miatt?
– Ez így van. Bár nem az a célunk, hogy áldozatként tekintsünk a hitsorsosainkra és rajtuk keresztül önmagunkra, de attól még tisztában kell lenni a tényekkel. A különböző kutatások és felmérések, így a mi kutatásaink alapján is
Fotó: Freepik
– Hol a legveszélyesebb ma kereszténynek lenni?
– Kétféle keresztényüldözést különböztetünk meg. Az egyik a jogfosztás, a másik pedig amikor fizikai erőszakkal néznek szembe.
Ha valakinél Szentírást találnak, azonnal kivégzik, vagy azzal egyenértékű munkatáborba küldik, de nemcsak őt, hanem az egész családját, és hetedfokig a rokonságát. Éppen ezért nem is tudjuk pontosan, hány keresztény él Észak-Koreában. Misszionáriusoktól hallunk földalatti gyülekezetekről meg mozgalmakról, de ezekről nem is szabad többet beszélnünk, mert az életével játszik az, aki a közösségben akár csak felolvas a Szentírásból, vagy elmond egy imádságot.
– És hol oltják ki a legtöbb keresztény életet vallási okokból?
– Amikor Hungary Helps programot elkezdtük, és a magyar kormány, a világon elsőként létrehozott egy kormányzati szervet az üldözött keresztények megsegítésére, akkor még az Iszlám Állam terrorszervezet követett el népirtást Szíriában és Irakban a keresztények ellen. Ez alábbhagyott,
Ebben az afrikai országban csak az általunk ismert és feljegyzett esetek alapján tavaly közel 4000 keresztényt öltek meg vallása, hite miatt olyan szélsőséges dzsihadista, iszlamista szervezetek, mint például a Boko Haram. Ez a 4000 átlagosan napi több mint tíz mártírt jelent.
– Azt tudjuk, hogy Nigériában hány keresztény él?
– A több mint 230 millió lakosú Nigéria Afrika legnépesebb, a Föld hatodik legnépesebb országa, ahol nagyjából fele-fele a keresztények és a muzulmánok aránya. Csak az a gond, illetve az ad táptalajt a barbár gyilkosoknak, hogy a keresztények többségükben az ország déli, a muzulmánok pedig főleg az északi részén élnek, de ezzel együtt az északi részen is kisebbségként több millió keresztény szenved az ősei földjén, van kitéve borzalmas üldöztetésnek. Hogy ne régebbi példát említsek,
Amikor a keresztények szenvedéséről beszélek, sosem a hatásvadászat a célom, de azt gondolom, megérdemlik, hogy tudjunk a szenvedésükről. Azt pedig mindenkinek a képzeletére bízom, milyen szörnyű sors vár azokra a lányokra, akiket egy ilyen iszlamista terrorszervezet elrabol. Most értük, az ő szabadulásukért imádkozunk, meg hogy életben maradjanak, de
Fotó: Freepik
– Miként látja, Európában, főként annak nyugati felén veszélyben van a kereszténység, a Jézus Krisztus tanításai szerinti gondolkodás, életvitel?
– Egyrészt eszmei síkon zajlik a küzdelem: a keresztényellenes eszmék Európában, Nyugat-Európában, Észak-Amerikában megpróbálják kiszorítani a kereszténységet mint vallást, gondolatot. Kezdődött ez azzal, hogy a kereszténységgel és a keresztényekkel szemben kritikák már nem kritikák voltak, hanem
Ezt követően a bibliai tanítást elkezdték megpróbálni kiszorítani a társadalmi közbeszédből, de nemcsak az olyan fogalmakat, mint például a férfiként és nőként teremtett ember, a házasság, a család vagy az élet védelme, hanem most már ott tartunk egyes nyugati országokban, hogy például a család szentsége mellett kitartó embereket mindenfajta szankcióval sújtják. Meghurcolják, kirúgják őket. Jelenleg is zajlik egy hitvalló keresztény finn politikus, Päivi Räsänen bírósági tárgyalása. Pusztán azért, mert a közösségi médiában megosztott egy igeszakaszt a Bibliából, börtönbe zárhatják, ha elítélik.
– Ráadásul már nemcsak szellemi téren vagyunk kitéve támadásoknak…
– Igen, főként Nyugaton egyre erőszakosabbak a keresztényellenes támadások, amelyek két vonalon érkeznek. Egyrészt az úgynevezett woke, vagy hát nevezzük úgy: szélsőségesen liberális vagy ilyen harcias ateista irányból. Ugye
De azt se felejtsük el, hogy néhány héttel azt megelőzően, szintén Amerikában egy magát transzgender aktivistának tartó személy berontott egy minneapolisi katolikus iskola évnyitó szentmiséjére, és ott kisgyerekeket lőtt le. Tehát ez az egyik vonal, ahol egyre erőszakosabbak, másrészt pedig
Az év elején az afrikai Kongóban segítettünk, amikor is egy borzasztó rémtettet követtek el keresztények ellen, az ország keleti részén 70 protestánst lefejeztek egy templomban. De ilyen lefejezések már nemcsak ott történnek, hanem pár évvel ezelőtt az egyház leányaként aposztrofált Franciaországban, a nizzai Miasszonyunk-templomban egy bevándorló iszlamista merénylő három hívő embernek vágta le a fejét. Az idei nyár folyamán pedig, ugyancsak Franciaországban egy iraki származású keresztény hitszónokot az interneten közvetített élő adásban szúrtak torkon, ölték meg.
– Mit tehet ebben a helyzetben a magyar kormány?
– Magyarország, a magyarság és a magyar kormány részéről azt érezzük civilizációs küldetésnek, hogy megvédjük a kereszténységet és a keresztényeket itt, Európában oly módon, hogy i
Ami pedig a tőlünk délre meg keletre eső, főként afrikai és ázsiai földrészeket illeti, a magyar kormány Hungary Helps, vagyis Segítő Magyarország programja a világon az első, az üldözött keresztények megsegítését célzó kormányzati program. Ennek keretében
Azt gondolom, a magyar kormánynak nem kizárólag az anyaországban élő emberekre kell összpontosítania: segítenünk kell azokat is, akik hozzánk tartoznak, így a külhoni magyar testvéreinket és a szintén hozzánk tartozó, hozzánk közel álló, üldözött keresztény testvéreinket.
A parajdi sóbánya katasztrófájáról, a távolsági buszjáratok működtetésének újragondolásáról, a megyei hulladékgazdálkodásról esett szó többek között a Bíró Barna Botond, Hargita Megye Tanácsának elnökével való év végi beszélgetésen.
Még karácsony előtt átadják a forgalomnak a moldvai (A7-es) autópálya Focșani és Adjud közötti szakaszát – jelentette be a közúti infrastruktúrát kezelő országos társaság (CNAIR) vezérigazgatója.
Országszerte több mint 7 millió lej értékben rótt ki bírságot az Országos Fogyasztóvédelmi Hatóság (ANPC) a december 15. és 19. között végzett ellenőrzések nyomán.
Idén csaknem 3,6 millió peres ügyet tárgyaltak a romániai bíróságok, miközben a bírói álláshelyek közel 20 százaléka nincs betöltve – közölte pénteken a Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács (CSM).
Pénzügyi bizonytalanságok és kormányzati megszorítások jellemezték Csíkszereda 2025-ös esztendejét, amelyet Korodi Attila polgármester az év utolsó rendes havi tanácsülésén értékelt pénteken.
Ünnepélyes díjátadón ismerte el Hargita megye tanácsa a megye három tűzoltóját és két kiváló sportolóját. Az ülés alatt költségvetésről, európai uniós projektekről és útépítésről is tárgyaltak a megye önkormányzati képviselői.
Évente 859 barnamedve kilövését tennék lehetővé Romániában az RMDSZ törvénytervezete. Tánczos Barna miniszterelnök-helyettes sepsiszentgyörgyi látogatásán beszélt a medvekilövési kvóta megduplázását célzó javaslat részleteiről.
Jótékonysági futással és kosárlabdameccsel gyűjt adományokat az eltérő fejlődésű gyermekekért a Gyulafehérvári Caritas december 20–23. között Marosvásárhelyen és környékén. Futással vagy akár kerékpározással is csatlakozhat bárki az akcióhoz.
Cantus figuratus címmel tart előadóestet Laczkó Vass Róbert kolozsvári színművész Székely Norbert zongoraművész közreműködésével advent utolsó vasárnapján, december 21-én 18 órától a marosvásárhelyi Gecse utcai református templomban.
Aláírta pénteken Daniel David oktatási miniszter az új középiskolai tanterveket jóváhagyó rendeletet – közölte a szaktárca.
szóljon hozzá!