A hagyomány szerint az örményországi Sebaste városának volt a püspöke a IV. században. A börtönben megmentette egy gyermek életét, aki halszálkát nyelt. Ezért keleten és nyugaton már a VI. századtól kezdve kérik közbenjárását a torokbetegség ellen. 316-ban, Liciniusz császár idejében lefejezték. A február 3-án esedékes ünnepéhez kötődő balázs-áldás a XVI. század óta terjedt el. Balázst a középkor óta a 14 segítő szent közé sorolják. Az orvosok, muzsikusok pártfogójaként tiszteljük.
2011. február 02., 13:592011. február 02., 13:59
2011. február 02., 17:332011. február 02., 17:33
Régi időkre nyúlik vissza a balázsolás hagyománya
Szent Balázs a 300-as évek körül élt, 316-ban halt vértanúhalált. (Nagy Konstantin – Constantinus - császár 313-ban adta ki a keresztényüldözés megszüntetésére vonatkozó rendeletet, de egyes városokban folytatódott.) Szent Balázs orvos volt, aki a betegek testi, lelki gyógyulásával szívvel- lélekkel törődött. Nevéhez hű maradt, hiszen a Balázs (Blasius) név királyt jelent, s ő valóban királyi módon fordult az emberekhez, az irgalmasság testi és lelki cselekedeteinek gyakorlásában élt, igaz keresztény volt. Hozzá fordultak segítségért idős betegekkel, gyerekkel, vándorokkal, nincstelennek, és mindenkin segített, válogatás nélkül. De nem csupán testi betegségben kérték segítségét, hanem a lélek orvosaként is fordultak hozzá.
Sebaste városában az igen szeretett orvost püspöknek választották. Örömmel gondozta, óvta a keresztény tanítást. A rómaiak ellenszenvvel nézték a Krisztusról tanító, orvosként gyógyító püspököt. Sokszor csodás gyógyulásokról is beszéltek. A város megszállásakor őt is el akarták fogni, azonban hívei kérésére az erdők barlangjaiba elbujdosott. Irgalmas szíve ott sem változott meg, és az erdőben talált sebesült vadállatokat gyógyította. Az erdei békességnek azonban véget vetettek a katonák. Behurcolták Szent Balázst Sebaste városába. A nép az utcán állva úgy fogadta, mint a királyt szokás. Menet közben betegeket vittek hozzá, kiknek homlokára keresztet rajzolt, s gyógyultan álltak föl. Az emberek kegyelmet kértek a püspöknek, de börtönre ítélték. A cellában sokan voltak, köztük egy kisfiú is, akinek halszálka akadt a torkán. Már majdnem megfulladt, amikor a püspök odalépett hozzá, és megmentette a fiút. A csodákat tévő Balázs püspököt halálra ítélték. A legenda szerint vízbe fojtásra ítélték, de mikor kivezették a tóhoz és belelökték, nem merült el. Így lefejezték.
A balázsolás
Szent Balázs segítségül hívása a különböző betegségekben nagyon régi időkre nyúlik vissza. Az ún. balázsolás nyomait Németországban és Csehországban már a középkorban felleljük. A pap két, András-kereszt módjára összeillesztett gyertyát tart a hívők álla alá és megáldja őket e szavak kíséretében: „Szent Balázs püspök és vértanú közbenjárására szabadítson meg téged az Isten a torokbajtól és minden más bajtól”. A 14. század közepén dühöngő rettenetes himlő és pestisjárvány nagymértékben hozzájárult Szent Balázs tiszteletének általánossá válásához. Ez a szörnyű betegség ugyanis legtöbbször torokfájással és fulladási rohamokkal kezdődött. Valószínűleg innen kezdve számítják Szent Balázst a tizennégy segítő szent (Ákos, Balázs, Borbála, Cirjék, Dénes, Egyed, Erazmus, Eustachius, György, Katalin, Margit, Kristóf, Pantaleon, Vitus) közé.
Különleges bevetésük volt a háromszéki tűzoltóknak augusztus 22-én délelőtt: egy oltszemi lakos riasztotta őket, miután észrevette, hogy egy gólyafióka napok óta nem tud kirepülni a villanyoszlop tetején lévő fészekből.
Augusztus 23-án, szombaton újból megszervezik a lisztőrlés mestereit ünnepelő Molnártalálkozót a felsőcsernátoni Malomkertben. A rendezvényre a molnárcsaládok mellett a nagyközönséget is várják.
Itt-ott nemzeti létünk árnyékai is felsejlettek az augusztus 20-i ünnepség szónokainak beszédeiben, de magyarként akkor is hálásak lehetünk államalapító királyunkért, ezeréves létünkért és az új kenyérért is.
Egy 85 éves sepsiszentgyörgyi nőt keres a rendőrség, aki múlt csütörtökön hagyta el otthonát és azóta nem tért vissza. Megtalálásához a lakosság segítségét kérik.
Tizenhetedik alkalommal szervezik meg a sepsiszentgyörgyi Sportnapokat 2025. szeptember 19. és 21. között. Három napig nagy társaságban, a város főterén, plusz motivációval mozoghatnak a sportkedvelők és mindenki más, életkortól függetlenül.
Egészségügyben, oktatásban, szociális ellátásban és helyi közigazgatásban dolgozók gyűltek össze szerdán délben Sepsiszentgyörgyön a kormányhivatal épülete előtt. A tüntetésen nagyjából száz háromszéki szakszervezetis adott hangot követeléseinek.
Történetének eleje éppúgy homályba vész, mint nagyobb „testvéréé”, a csíksomlyói búcsúé. Az viszont biztosra vehető, hogy a Kézdiszentlélek fölött magasló Perkő-hegyre is évszázadok óta járnak megnyugvást keresni, hitben megerősödni az emberek.
Úgy tűnik, nagy sikere van a Sepsi Metropoliszövezetben idén meghonosított Kiskertész programnak: minden településről bekapcsolódtak óvodások, iskolások, összesen mintegy 1500-an csaptak fel kis kertésznek.
Már csak egyetlen szintje maradt a valamikori tízemeletes épületnek, amely a hetvenes évek óta része volt a sepsiszentgyörgyi városképnek. A Bodok szállodának rövidesen nyoma sem marad.
Káosz és bizonytalanság előzi meg az idei tanévkezdést a kormány megszorító csomagja miatt. A feszültség Háromszéken is nő: a szakszervezetek pár nap múlva tüntetni készülnek, és a tanévkezdésre időzített sztrájkhoz is gyűjtik az aláírásokat.
szóljon hozzá!