
Karddal átszúrt szív és medvefej Székelyudvarhely címerében. Ügyészségi vizsgálat alatt
Fotó: Beliczay László
A Székelyudvarhely címerét ért „nemtelen támadás” és annak visszhangja kapcsán foglalt állást az Erdélyi Címer- és Zászlótudományi Egyesület, kiállva a több évszázados szimbólumok változatlan alkalmazásáért.
2022. február 07., 17:052022. február 07., 17:05
2022. február 07., 17:072022. február 07., 17:07
A szervezet elképesztőnek tartja, ami ma Romániában megtörténhet, hogy „szó szerint az utcáról támadásokat lehet intézni tudományosan megalapozott, hivatalosan elfogadott jelképek ellen” – olvasható a szerkesztőségünkbe is eljuttatott közleményben. Szekeres Attila István, az egyesület elnöke, a címertudományok doktora kifejti, hogy
Erdélyben is léteznek több évszázados, sőt több mint fél évezredes címerek, amelyekre büszkék lehetünk.
A szakértő ugyanakkor keserűen állapítja meg, hogy Kolozsvár városa hat és fél évszázados címerével büszkélkedhetne, ám lecserélte azt egy, a címertan szabályait be nem tartó furcsa jelképre, és bár megtörtént a politikai változás a város vezetésében, még most sem igyekeznek visszaállítani a történelmi címert.
Székelyudvarhely címerének ügyét az ország legfelsőbb ügyészsége vizsgálja, mivel egy állatvédő egyesület feljelentette, mondván, hogy a jelkép állatkínzásra bujt fel. A heraldikus felteszi a kérdést, ki állapítja meg, hogy történt-e bűncselekmény, hiszen Romániában mindössze hat szakember doktorált heraldikából, és még néhány történész, művészettörténész ért hozzá, de nem sokan.

Tanulmány készült a városi strand felújítása érdekében és tűzifát értékesítenek a lakóknak – derült ki a székelyudvarhelyi önkormányzat csütörtöki ülésén. Az is elhangzott, hogy a legfőbb ügyészség nyomozást indított a város címerének ügyében.
A város címerét tavaly fogadta el a kormány, a karddal átszúrt szív az áldozathozatal jelképe, a medvefej a bátorságé,
A címer a városi tanács általi elfogadása után átment három tudományos szűrőn, a Hargita megyei címervizsgáló bizottság, a bukaresti övezeti heraldikai bizottság, végül a Román Akadémia Országos Címertani, Genealógiai és Pecséttani Bizottsága véleményezte kedvezően, és a közigazgatási minisztérium terjesztette fel kormányhatározatra, de még a Parlament Törvényhozói Tanácsa is rábólintott.
„Szeretnénk tudatosítani, mint ahogyan az utcáról betévedt ember sem írhatja elő a sebész orvosnak, hogy a páciens veséjét műtse meg a mája helyett, úgy
A címertudományt hagyják a címertudósokra!” – jelenti ki határozottan Szekeres Attila István.
A Kájoni János Megyei Könyvtár digitális készségfejlesztési központtá válik a harmincnyolc Hargita megyei könyvtárat érintő projektje révén.
Románia öt éven belül kezdhet érdemben tárgyalni az euróövezethez való csatlakozás időpontjáról, ha sikerül tartósan 3 százalék alá csökkenteni a költségvetési hiányt – jelentette ki szerdán Mugur Isărescu.
Elindították a közbeszerzést az ország legfiatalabb repülőterének infrastrukturális fejlesztésére. A tervben szerepel a forgalmi előtér bővítése is, ami a jelenlegi három helyett nyolc repülőgép egyidejű kiszolgálását teszi lehetővé.
Szombaton ismét a magoké és a kertészkedő közösségé a főszerep a Gyergyószentmiklósi Városi Könyvtárban. Magcserebere és szakmai előadás mellett és kistermelők bemutatkozására is sor kerül.
A fejlesztési minisztérium közzétette szerdán a honlapján a közigazgatási intézkedéscsomag tervezetének a koalíció által elfogadott, végső változatát.
Nicușor Dan államfő szerdán üdvözölte az alkotmánybíróság döntését a bírák és ügyészek nyugdíjazását szabályozó törvénytervezetről, amelyet a román társadalom által régóta várt méltányossági gesztusnak nevezett.
Az alkotmánybíróság szerdai ülésén a kilenc bíró közül hatan támogatták, hárman pedig ellenezték a legfelsőbb bíróság beadványának elutasítását – értesült az Agerpres alkotmánybírósági forrásokból.
Üdvözölte Ilie Bolojan miniszterelnök az alkotmánybíróságnak a bírák és ügyészek nyugdíjazását szabályozó törvénytervezettel kapcsolatos döntését, amely szerinte megerősíti a kormány kezdeményezésének helyességét.
A Képviselőház elfogadta 250 támogatói szavazattal azt a a törvénytervezetet, amely 2026-ot Márton Áron-emlékévvé nyilvánítja, a püspök születésének 130. évfordulója alkalmából.
Az alkotmánybíróság elutasította szerdán a legfelsőbb bíróság beadványát, és alkotmányosnak ítélte a bírák és ügyészek nyugdíjazását szabályozó törvénytervezetet – nyilatkozták az Agerpres hírügynökségnek alkotmánybírósági források.
szóljon hozzá!