
Karddal átszúrt szív és medvefej Székelyudvarhely címerében. Ügyészségi vizsgálat alatt
Fotó: Beliczay László
A Székelyudvarhely címerét ért „nemtelen támadás” és annak visszhangja kapcsán foglalt állást az Erdélyi Címer- és Zászlótudományi Egyesület, kiállva a több évszázados szimbólumok változatlan alkalmazásáért.
2022. február 07., 17:052022. február 07., 17:05
2022. február 07., 17:072022. február 07., 17:07
A szervezet elképesztőnek tartja, ami ma Romániában megtörténhet, hogy „szó szerint az utcáról támadásokat lehet intézni tudományosan megalapozott, hivatalosan elfogadott jelképek ellen” – olvasható a szerkesztőségünkbe is eljuttatott közleményben. Szekeres Attila István, az egyesület elnöke, a címertudományok doktora kifejti, hogy
Erdélyben is léteznek több évszázados, sőt több mint fél évezredes címerek, amelyekre büszkék lehetünk.
A szakértő ugyanakkor keserűen állapítja meg, hogy Kolozsvár városa hat és fél évszázados címerével büszkélkedhetne, ám lecserélte azt egy, a címertan szabályait be nem tartó furcsa jelképre, és bár megtörtént a politikai változás a város vezetésében, még most sem igyekeznek visszaállítani a történelmi címert.
Székelyudvarhely címerének ügyét az ország legfelsőbb ügyészsége vizsgálja, mivel egy állatvédő egyesület feljelentette, mondván, hogy a jelkép állatkínzásra bujt fel. A heraldikus felteszi a kérdést, ki állapítja meg, hogy történt-e bűncselekmény, hiszen Romániában mindössze hat szakember doktorált heraldikából, és még néhány történész, művészettörténész ért hozzá, de nem sokan.

Tanulmány készült a városi strand felújítása érdekében és tűzifát értékesítenek a lakóknak – derült ki a székelyudvarhelyi önkormányzat csütörtöki ülésén. Az is elhangzott, hogy a legfőbb ügyészség nyomozást indított a város címerének ügyében.
A város címerét tavaly fogadta el a kormány, a karddal átszúrt szív az áldozathozatal jelképe, a medvefej a bátorságé,
A címer a városi tanács általi elfogadása után átment három tudományos szűrőn, a Hargita megyei címervizsgáló bizottság, a bukaresti övezeti heraldikai bizottság, végül a Román Akadémia Országos Címertani, Genealógiai és Pecséttani Bizottsága véleményezte kedvezően, és a közigazgatási minisztérium terjesztette fel kormányhatározatra, de még a Parlament Törvényhozói Tanácsa is rábólintott.
„Szeretnénk tudatosítani, mint ahogyan az utcáról betévedt ember sem írhatja elő a sebész orvosnak, hogy a páciens veséjét műtse meg a mája helyett, úgy
A címertudományt hagyják a címertudósokra!” – jelenti ki határozottan Szekeres Attila István.
Heves vita bontakozott ki a gyimesbükki Rákóczi-vár felújítása körül, miután Dan Tanasă AUR-os parlamenti képviselő bírálni kezdte a beruházást, illetve annak állami finanszírozását
A Cristian Mungiu rendezésében készült Fjord című, Norvégiában játszódó filmnek ítélte szombat este az Arany Pálmát a zsűri a 79. Cannes-i Nemzetközi Filmfesztiválon.
Felemelő és feltöltő az az összetartozás és szeretet, ami csak itt tapasztalható meg – vélik a zarándokok, akiket arról kérdeztünk, miért látogatnak évről évre a Nagy- és Kissomlyó-hegy közötti nyeregbe, a Hármashalom-oltárhoz pünkösdkor.
Az összmagyarság ünnepe, tízezrek találkozási pontja, „hazatérés” és még sorolhatnánk a csíksomlyói búcsú jelzőit. Újabb fotós összeállításunkban ezúttal a csíksomlyói búcsú arcait mutatjuk, akiken megakadt a fotósaink szeme és lencséje.
A búcsújárás elengedhetetlen kellékei a feszületek, zászlók, egyházi jelképek, amik tájékozódási pontként is szolgálnak a több százezres tömegben. Fotósaink képein mutatjuk az idei búcsú legszembetűnőbbjeit.
Az idei pünkösdszombaton is kegyes, sőt „túl kegyes” volt az időjárás a zarándokhoz, akik tűző napsütésben, nyárias melegben vehettek részt a búcsús szentmisén, Csíksomlyón. Fotókon mutatjuk.
Közösen csaknem 160 személynek nyújtottak orvosi ellátást a Hargita megyei mentőszolgálat és a tűzoltóság csapatai a csíksomlyói nyeregben. Ebben az évben kevesebb zarándok szorult segítségre, és ebben bizonyára a kedvező időjárás is közrejátszott.
A magyar, a székely és az ősi, a székelység megpróbáltatásaiban vigaszt nyújtó himnusz eléneklésével ért véget az idei csíksomlyói pünkösdi búcsú. A hegynyereg több százezer magyar zarándok hangját visszhangozta.
Újabb magyarellenes provokációval jelentkezett a csíksomlyói pünkösdi búcsú napján Mihai Tîrnoveanu, a Nemzet Útja (Calea Neamului) nevű román nacionalista szervezet elnöke.
A hithez, a családhoz és az örök keresztény értékekhez való hűség megőrzésére buzdította a zarándokokat Székely János, szombathelyi megyés püspök, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke, a Csíksomlyói búcsú idei szónoka.
szóljon hozzá!