Szekeres Attila István szerint a román kormány egy ideje nem fogad el székelyföldi címereket, zászlókat. Archív
Fotó: Vargyasi Levente
Hivatalos bejegyzésének ötéves évfordulóját ünnepli az Erdélyi Címer- és Zászlótudományi Egyesület. Miközben öt év alatt elérte, hogy munkáját értékeli a nemzetközi szakmai közösség, Románia még mindig elfekteti a székelyföldi címer és zászlóterveket.
2020. január 16., 17:152020. január 16., 17:15
Szekeres Attila István heraldikus, az egyesület elnöke lapunknak elmondta, hogy
hiszen abban az áll, hogy egy országból csak egyetlen címertani és szintén egy családkutató szervezet vagy intézmény lehet a világszövetség tagja, és csak kivételes esetben más is.
Külföldön erőteljesen jelen vannak, az egyesület elnöke évente részt vesz nemzetközi konferenciákon, tudományos publikációi jelennek meg az academia.edu tudományos portálon, 2017-ben a Nemzetközi Címertani Akadémia levelező tagjává választották, Romániában is elismeri a szakma. Ennek ellenére a címertevezői tevékenység igen visszaesett.
Szekeres Attila István kifejtette, hogy régebben rengeteg közigazgatási címert tervezett, ám jelenleg csak kettőn dolgozik, Málnás és Dobolló községek címerén. Ugyanis manapság nincs nagy igény arra, mivel
Felidézte, 2010-ben kormányhatározattal elfogadták Illyefalva általa tervezett címerét, abban Illyefalva régi mezővárosi címere alapján szerepelt egy határkő, és a leírásban hogy az Székelyföld és Barcaság határát jelképezi.
– mondta el a heraldikus. Hozzátette, idén a választási évben és a Trianon emlékévben felerősödni tűnnek a nacionalista hangok, ezért csak jövőre tervezi, hogy egyeztet az Országos Heraldikai Bizottsággal, hogy miért akadnak el a címerek, és miként lehet továbblépni. „Egy közigazgatási egység címere három szakmai szűrőn megy át, megnézi a megyei, az övezeti, majd az országos heraldikai bizottság. Az erdélyi megyék többsége a kolozsvári övezeti címerbizottsághoz, Kovászna és Brassó, egy ideje Hargita megye is a bukaresti övezeti testülethez tartozik.
– részletezte Szekeres Attila István. Hozzátette, közben tavaly elfogadták Brassó megye címerét, amely aránytalan, szakmai szempontból „szörnyű” és történelemhamisító. Mindez azt támasztja alá, hogy nem szakmai, hanem politikai döntések születnek – szögezte le a heraldikus.
Nemcsak vallásos, hanem közösségi élményt is nyújt a virágvasárnapi Passió előadására való készülés, a szenvedéstörténetet 2022 óta évente bemutatják a csíkszentkirályi plébániaudvarban. Idén csatlakozott a csapathoz a Médiatár stábja is.
Ellenőrzéseket végez húsvét apropóján a fogyasztóvédelem. A boltok mellett turisztikai egységekre is kiterjednek az ellenőrzések. Hargita megyében nagyjából rend van szakhatósági szempontból – tudtuk meg a fogyasztóvédelem megyei vezetőjétől.
A Román Posta pénteken közölte, hogy befejezte az áprilisi nyugdíjak, a gyermeknevelési pótlék (gyermekpénz), a gyermekgondozási díj és más szociális juttatások idő előtti kézbesítését.
Egy ember meghalt, ketten súlyosan megsérültek egy péntekre virradóan történt közúti balesetben a Krassó-Szörény megyei Toplec település térségében.
Légköri instabilitásra figyelmeztető előrejelzést adott ki pénteken az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) Erdélyre, a Bánságra, Körösvidékre, Máramarosra, Olténiára, Munténia nyugati részére és a hegyvidéki területekre.
Nemcsak a múlt héthez képest, hanem úgy általában véve különösen meleg volt tegnap. Az országban több helyen 30 fok feletti értéket mértek, és hajszál híján Székelyföldön is elértük a 30-at.
Több lakásbetörés és lopás gyanúsítottjait azonosította a rendőrség Maros megyében: a hatóságok szerint az elkövetők nemcsak belföldön, hanem külföldön is követhettek el bűncselekményeket. A gyanúsítottakat őrizetbe vették.
Az Országos Közegészségügyi Intézet (INSP) képviselői ajánlásokat fogalmaztak meg csütörtökön a húsvéti ünnepre készülő lakosságnak.
Elutasította csütörtökön a bukaresti ítélőtábla a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) keresetét, amelyet a Nicușor Dan független elnökjelölt melletti kampányolást megtiltó BEC-döntés ellen nyújtott be az alakulat.
Sokan hallottuk már a mondást: „nagycsütörtökön a harangok Rómába mennek.” De vajon mit is jelent ez pontosan? Miért hallgatnak el ilyenkor a templomi harangok? És miért van némaság a katolikus templomokban?
szóljon hozzá!