Budapesten állítják ki a székelység történelmi ereklyéjét

Archív

Fotó: Veres Nándor

„Ikerünnepséget” szervez hétfőn a budapesti Hadtörténeti Intézet és Múzeum: megünneplik a Hadtörténeti Levéltár és a Hadtörténeti Múzeum megalakulásának 101 éves évfordulóját, illetve megnyitják az 1848–49-es ereklyék a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum gyűjteményéből című kiállítást, melynek főszereplője Gábor Áron ágyúja. A megnyitón ünnepi beszédet mond Németh Szilárd miniszterhelyettes, a kiállítást megnyitja Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke.

Bíró Blanka

2019. november 13., 20:102019. november 13., 20:10

A sepsiszentgyörgyi múzeum felújításával járó „kényszerszünetet” használják ki arra, hogy a székelység történelmi ereklyéjét, az 1848-as szabadságharc egyetlen fennmaradt háromszéki ágyúját az anyaországban is megmutassák, ezzel is öregbítsék a sepsiszentgyörgyi közgyűjtemény hírét – mondta el szerdai sajtótájékoztatón Vargha Mihály, a Székely Nemzeti Múzeum igazgatója. Hozzátette, a gyűjteményükben mintegy nyolcvan 1848-as ereklye szerepel, ezek egy részét szintén kiállítják a Hadtörténeti Múzeumban, így látható lesz többek között a Gábor Áron által készített kerek asztalka, Kiss Ernő tábornok nyerge, Deák Ferenc pipája, Kossuth Lajos cigarettaszipkája, a Damjanich tábornagy akasztófájából készült kereszt, Bem József sétabotja vagy Zathureczky István által a kuffsteini börtönben készített kosárka.

Vargha Mihály abban bízik, a magyarországi „vendégszereplés” egyik hozadéka lesz, hogy a Hadtörténeti Múzeum szakmai tudással gyarapítja a kiállítást, pontosítják a tárgybeazonosításokat, leírásokat, ugyanakkor

az ereklyéket majd az installációval együtt hozzák haza, és úgy kerülnek vissza a felújított múzeumba állandó kiállításként.

Az igazgató kifejtette, rekordlátogatásra számítanak, hiszen Gábor Áron és az ágyú mítosza ma is élő, a budapesti múzeum pedig kihasználja a téma adta lehetőséget, rengeteg múzeumpedagógiai foglalkozást szerveznek köréje. A kiállítás fél évig lesz látogatható Budapesten, de már több magyarországi múzeum bejelentette igényét rá, így a szegedi Móra Ferenc Múzeum, a nyíregyházi Jósa András Múzeum is.

Vargha Mihály felidézte,

amióta az ágyút 2010-ben hazahozták Bukarestből, mintegy 500 ezren látták, nem csak Sepsiszentgyörgyön, hiszen elvitték Csíkszeredába, Székelyudvarhelyre, Kézdivásárhelyre és Barótra is.

Az ágyú 1906-ban egy kézdivásárhelyi csatornaásáskor került elő, 1923-ban került a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeumba, majd 1971-ben Bukarestbe vitték, ahol az akkor létrehozott Román Nemzeti Történeti Múzeumban helyezték el. Végül 2010-ben került vissza a sepsiszentgyörgyi múzeumba, akkor még csak kölcsönbe, majd 2014-ben 61 római aranydénárért, 12 darab, az erősdi kultúrához tartozó tárgyért, és az ágyúcső másáért a tulajdonjogot is megkapta a múzeum.

Háromszék