
Zsigmond Barna Pál országgyűlési képviselő, miniszteri biztos szavazásra buzdította a székelységet a jövő évi, magyarországi országgyűlési választásokon
Fotó: Veres Nándor
Tizenhét évvel ezelőtt történt, mégis még mindig szomorúsággal tölti el a határon túli magyarságot a 2004. december 5-én Magyarországon tartott országos ügydöntő népszavazás. Az Árvácska együttes apraja-nagyja, illetve politikai elöljárók jelenlétében az elbukott népszavazásra emlékező ünnepséget tartották vasárnap délelőtt a csíksomlyói Fodor Ház udvarán.
2021. december 05., 15:052021. december 05., 15:05
2021. december 06., 10:392021. december 06., 10:39
A megemlékezés moderátoraként Fülöp Zoltán, a Csíki Játékszín színésze úgy fogalmazott, az akkori baloldal lemondott a határon túli magyarokról, ennek a tanulságara és fájdalmaira kell emlékeznie a székely népnek. Első felszólalóként Gergely István, a Csibész Alapítvány elnöke személyes élményét osztotta meg a hallgatósággal, amikor halálközeli állapotba került azokban a hetekben. „Én akkor felajánlottam az életemet az Úrnak. Felszabadítottam saját magam és akkor béke töltött el. Ne féljetek ma sem, kapcsoljátok össze magatokat az égiekkel, hogy székely emberek tudjunk maradni mindannyian!” – mondta Gergely István.
Fotó: Veres Nándor
Zsigmond Barna Pál országgyűlési képviselő, miniszteri biztos, a Fidesz külhoni igazgatója ünnepi beszédben a népszavazásra fektette a hangsúlyt.
Magyart a magyar ellen, testvért a testvér ellen uszítottak, az irigységre apelláltak, és ezt hívták elő belőlük. Habár a népszavazáson mégis az igenek kerekedtek felül, a baloldali ármánykodásnak következtében az nem lett érvényes, mert nem mentek el elegen szavazni” – hangsúlyozta Csíkszereda volt főkonzulja.
Úgy értékelte, az anyaországi, jelenlegi baloldal sem a külhoni magyarság érdekeit tartja szem előtt, akiket az illegális bevándorlókkal kezelnek egy szinten.
Fotó: Veres Nándor
„Amit áldozatos és verejtékes munkával a nemzetegyesítés terén elértünk, azt ők tönkretennék.
– fejtette ki, majd összegzésként szavazásra buzdította a székelységet a jövő évi, magyarországi országgyűlési választásokon.
Fotó: Veres Nándor
Korodi Attila, Csíkszereda polgármestere szerint december ötödike figyelemfelhívó erővel bírt a közös cselekvés irányába.
– jelentette ki.
Fotó: Veres Nándor
Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke beszédében jelezte, a történelem kerekét tovább kell gördíteni. „Az értékek a helyükre kerültek a Kárpát-medencében. Ezek megtartásáért kell most összefognunk, hogy gyerekeink ne a megtagadásban nőjenek fel” – emelte ki. Ezt követően Lászlófy Pál, a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének tiszteletbeli elnöke beszédében a magyar létet hivatásként jellemezte.
Fotó: Veres Nándor
Végül Csapai Árpád egyetemi lelkész osztotta meg gondolatait, illetve meggyújtotta a második gyertyát az adventi koszorún.
Fotó: Veres Nándor
A felszólalókkal egyetemben Tóth László, Magyarország Csíkszeredai Főkonzulátusának vezetője és Hajdu Gábor parlamenti képviselő is koszorút helyezett el az emlékműnél, az ünnepséget pedig a magyar és székely himnuszok eléneklése zárta.
Fotó: Veres Nándor
2004-es népszavazás
2004. december 5-én Magyarországon két kérdésben tartottak országos ügydöntő népszavazást. A népszavazást eredetileg csak a kórházak privatizációjával kapcsolatban írták ki. A Magyarok Világszövetsége (MVSZ) aláírásgyűjtésének sikeres lezárulása után ehhez még egy, a magyar nemzetiségű, de nem Magyarországon élő, nem magyar állampolgárok kedvezményes honosítását lehetővé tévő törvény megalkotását elrendelő kérdés társult. Mádl Ferenc köztársasági elnök 2004. december 5-re írta ki a két kérdésben az ügydöntő népszavazást, amelynek eredménye az Országgyűlés számára kötelező érvényű lett volna. A népszavazás azonban mindkét kérdésben eredménytelen volt az alacsony részvétel miatt. Az eredménytelenül végződött voksolás az egészségügyben nem járt következményekkel, a magyar politika és a határon túl élő magyarság kapcsolatát azonban hosszú távon megterhelte.
Nagyszabású ellenőrzést tartott csütörtökön a Hargita Megyei Rendőr-főkapitányság a térségben: az akció alkalmával 93 bírságot szabtak ki, és összesen 422,72 köbméter faanyagot koboztak el, mintegy 76 ezer lej értékben.
Marcel Ciolacu volt miniszterelnök „durva manipulációnak” nevezte pénteken a statisztikai intézet (INS) 2024-re vonatkozó adatait, és azt állította, hogy a számok utólagos „kozmetikázása” a jelenlegi kormányfő „kétségbeesését” tükrözi.
Az átmeneti technikai recesszió a szilárd alapokon álló gazdaságra való áttérés előre látható és elkerülhetetlen járulékos költségei közé tartozik – közölte pénteken Ilie Bolojan miniszterelnök.
Bonyolult időszakot élünk, és politikai szempontból meglehetősen nehéz viselni ezt a terhet – jelentette ki Tánczos Barna miniszterelnök-helyettes csütörtök este az Europa FM rádió adásában. Azt mondta, a koalícióból való kilépés kérdése nem merült fel.
Tavaly 2024-hez képest 0,6 százalékkal nőtt a román gazdaság, de technikai recesszióban zárta az évet, miután a harmadik negyedév után a negyedik trimeszterben is csökkent a bruttó hazai termék (GDP) – derül ki az Országos Statisztikai Intézet adataiból.
Nicușor Dan szerint Románia három-négy éven belül teljesítheti az euró bevezetéséhez szükséges feltételeket.
Lassult ugyan a növekedés, de még mindig magas a fertőző légúti megbetegedések száma Hargita megyében. A kisgyermekek körében sok az RSV-fertőzés, ami akár nagyon súlyos, intenzív terápiás ellátást igénylő megbetegedést is okozhat.
Nemzetpolitikáért felelős államtitkárként először látogatott Gyergyószentmiklósra Nacsa Lőrinc. Bejelentette, hogy a magyar kormány folytatja a Fogarasy Mihály Középiskola felújításának finanszírozását.
Technikai recesszióba került a romániai turizmus – nyilatkozta csütörtökön az Agerpresnek a Turisztikai Ügynökségek Országos Szövetségének (ANAT) alelnöke.
Szombaton rendezik meg Alsósófalván a 34. Hargita Megyei Farsangbúcsúztatót, ahol maskarások, táncosok és zeneszó tölti meg a utcákat. A felvonuló csoportok útvonalai a rendezvényhez készült térképeken követhetők, bármelyikhez lehet csatlakozni.
2 hozzászólás