
Zsigmond Barna Pál országgyűlési képviselő, miniszteri biztos szavazásra buzdította a székelységet a jövő évi, magyarországi országgyűlési választásokon
Fotó: Veres Nándor
Tizenhét évvel ezelőtt történt, mégis még mindig szomorúsággal tölti el a határon túli magyarságot a 2004. december 5-én Magyarországon tartott országos ügydöntő népszavazás. Az Árvácska együttes apraja-nagyja, illetve politikai elöljárók jelenlétében az elbukott népszavazásra emlékező ünnepséget tartották vasárnap délelőtt a csíksomlyói Fodor Ház udvarán.
2021. december 05., 15:052021. december 05., 15:05
2021. december 06., 10:392021. december 06., 10:39
A megemlékezés moderátoraként Fülöp Zoltán, a Csíki Játékszín színésze úgy fogalmazott, az akkori baloldal lemondott a határon túli magyarokról, ennek a tanulságara és fájdalmaira kell emlékeznie a székely népnek. Első felszólalóként Gergely István, a Csibész Alapítvány elnöke személyes élményét osztotta meg a hallgatósággal, amikor halálközeli állapotba került azokban a hetekben. „Én akkor felajánlottam az életemet az Úrnak. Felszabadítottam saját magam és akkor béke töltött el. Ne féljetek ma sem, kapcsoljátok össze magatokat az égiekkel, hogy székely emberek tudjunk maradni mindannyian!” – mondta Gergely István.
Fotó: Veres Nándor
Zsigmond Barna Pál országgyűlési képviselő, miniszteri biztos, a Fidesz külhoni igazgatója ünnepi beszédben a népszavazásra fektette a hangsúlyt.
Magyart a magyar ellen, testvért a testvér ellen uszítottak, az irigységre apelláltak, és ezt hívták elő belőlük. Habár a népszavazáson mégis az igenek kerekedtek felül, a baloldali ármánykodásnak következtében az nem lett érvényes, mert nem mentek el elegen szavazni” – hangsúlyozta Csíkszereda volt főkonzulja.
Úgy értékelte, az anyaországi, jelenlegi baloldal sem a külhoni magyarság érdekeit tartja szem előtt, akiket az illegális bevándorlókkal kezelnek egy szinten.
Fotó: Veres Nándor
„Amit áldozatos és verejtékes munkával a nemzetegyesítés terén elértünk, azt ők tönkretennék.
– fejtette ki, majd összegzésként szavazásra buzdította a székelységet a jövő évi, magyarországi országgyűlési választásokon.
Fotó: Veres Nándor
Korodi Attila, Csíkszereda polgármestere szerint december ötödike figyelemfelhívó erővel bírt a közös cselekvés irányába.
– jelentette ki.
Fotó: Veres Nándor
Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke beszédében jelezte, a történelem kerekét tovább kell gördíteni. „Az értékek a helyükre kerültek a Kárpát-medencében. Ezek megtartásáért kell most összefognunk, hogy gyerekeink ne a megtagadásban nőjenek fel” – emelte ki. Ezt követően Lászlófy Pál, a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének tiszteletbeli elnöke beszédében a magyar létet hivatásként jellemezte.
Fotó: Veres Nándor
Végül Csapai Árpád egyetemi lelkész osztotta meg gondolatait, illetve meggyújtotta a második gyertyát az adventi koszorún.
Fotó: Veres Nándor
A felszólalókkal egyetemben Tóth László, Magyarország Csíkszeredai Főkonzulátusának vezetője és Hajdu Gábor parlamenti képviselő is koszorút helyezett el az emlékműnél, az ünnepséget pedig a magyar és székely himnuszok eléneklése zárta.
Fotó: Veres Nándor
2004-es népszavazás
2004. december 5-én Magyarországon két kérdésben tartottak országos ügydöntő népszavazást. A népszavazást eredetileg csak a kórházak privatizációjával kapcsolatban írták ki. A Magyarok Világszövetsége (MVSZ) aláírásgyűjtésének sikeres lezárulása után ehhez még egy, a magyar nemzetiségű, de nem Magyarországon élő, nem magyar állampolgárok kedvezményes honosítását lehetővé tévő törvény megalkotását elrendelő kérdés társult. Mádl Ferenc köztársasági elnök 2004. december 5-re írta ki a két kérdésben az ügydöntő népszavazást, amelynek eredménye az Országgyűlés számára kötelező érvényű lett volna. A népszavazás azonban mindkét kérdésben eredménytelen volt az alacsony részvétel miatt. Az eredménytelenül végződött voksolás az egészségügyben nem járt következményekkel, a magyar politika és a határon túl élő magyarság kapcsolatát azonban hosszú távon megterhelte.
Átvette nyereményét a Mit tartogat 2026? elnevezésű Székelyhon-játék nyertese csütörtökön. A szerencsés Bartalis Ilona udvarhelyszéki olvasónk, akit több mint ötezer hozzászóló közül sorsoltunk ki január 19-én, hétfőn.
Marosvásárhelyen hajtották végre 2026 első szervkivételét: egy 72 éves, intenzív osztályon kezelt, agyhalott férfi máját és veséit távolítottak el. Az életmentő szervek Kolozsvárra és Bukarestbe kerültek.
A két ágazat dolgozói dönthetik el, hogy milyen formában demonstráljon a Sanitas a kormány által tervezett 10 százalékos költségcsökkentés ellen. Ezúttal nem csak a szakszervezeti tagoktól várnak visszajelzést a tervezett tiltakozással kapcsolatban.
Nicușor Dan államfő szerint „valamivel rosszabb a helyzet a koalícióban, mint hat-hét hónappal ezelőtt”, de bízik benne, hogy egyben marad és folytatja a munkát.
Az elkövetkező napokban enyhe felmelegedés várható, így vékonyodhatnak a tavakon, folyókon a jégrétegek. A hatóságok figyelmeztetnek: ne menjünk rá a jégre.
A Leoni vállalat aradi gépkocsialkatrész-gyártó üzeme értesítette az Arad megyei munkaerő-elhelyezési ügynökséget, hogy 465 alkalmazottjától válik meg a decemberben bejelentett leépítések keretében. Az első munkaszerződéseket márciusban bontják fel.
Májusban vélhetően általános sztrájkba lépnek a közoktatásban dolgozók – nyilatkozta a Társadalmi Párbeszéd Bizottság csütörtöki ülésén a Tanügyi Szakszervezetek Ligájának Botoșani megyei elnöke.
Marcel Ciolacu volt miniszterelnök szerint nem igaz, hogy a Bolojan-kormány reformjainak köszönhetően csökkent a költségvetési hiány.
A földgázárak liberalizálása a korábbi ütemtervnek megfelelően áprilisban várható, ezen a téren nem történt változás – jelentette ki a kormányszóvivő.
Első olvasatban tárgyalta a kormány csütörtöki ülésén azt a törvénytervezetet, amely szerint a nem járulékalapú nyugdíjjal rendelkező személyek elesnek a nyugdíjuk 85 százalékától, ha azt állami fizetéssel halmozzák.
2 hozzászólás