
Zsigmond Barna Pál országgyűlési képviselő, miniszteri biztos szavazásra buzdította a székelységet a jövő évi, magyarországi országgyűlési választásokon
Fotó: Veres Nándor
Tizenhét évvel ezelőtt történt, mégis még mindig szomorúsággal tölti el a határon túli magyarságot a 2004. december 5-én Magyarországon tartott országos ügydöntő népszavazás. Az Árvácska együttes apraja-nagyja, illetve politikai elöljárók jelenlétében az elbukott népszavazásra emlékező ünnepséget tartották vasárnap délelőtt a csíksomlyói Fodor Ház udvarán.
2021. december 05., 15:052021. december 05., 15:05
2021. december 06., 10:392021. december 06., 10:39
A megemlékezés moderátoraként Fülöp Zoltán, a Csíki Játékszín színésze úgy fogalmazott, az akkori baloldal lemondott a határon túli magyarokról, ennek a tanulságara és fájdalmaira kell emlékeznie a székely népnek. Első felszólalóként Gergely István, a Csibész Alapítvány elnöke személyes élményét osztotta meg a hallgatósággal, amikor halálközeli állapotba került azokban a hetekben. „Én akkor felajánlottam az életemet az Úrnak. Felszabadítottam saját magam és akkor béke töltött el. Ne féljetek ma sem, kapcsoljátok össze magatokat az égiekkel, hogy székely emberek tudjunk maradni mindannyian!” – mondta Gergely István.
Fotó: Veres Nándor
Zsigmond Barna Pál országgyűlési képviselő, miniszteri biztos, a Fidesz külhoni igazgatója ünnepi beszédben a népszavazásra fektette a hangsúlyt.
Magyart a magyar ellen, testvért a testvér ellen uszítottak, az irigységre apelláltak, és ezt hívták elő belőlük. Habár a népszavazáson mégis az igenek kerekedtek felül, a baloldali ármánykodásnak következtében az nem lett érvényes, mert nem mentek el elegen szavazni” – hangsúlyozta Csíkszereda volt főkonzulja.
Úgy értékelte, az anyaországi, jelenlegi baloldal sem a külhoni magyarság érdekeit tartja szem előtt, akiket az illegális bevándorlókkal kezelnek egy szinten.
Fotó: Veres Nándor
„Amit áldozatos és verejtékes munkával a nemzetegyesítés terén elértünk, azt ők tönkretennék.
– fejtette ki, majd összegzésként szavazásra buzdította a székelységet a jövő évi, magyarországi országgyűlési választásokon.
Fotó: Veres Nándor
Korodi Attila, Csíkszereda polgármestere szerint december ötödike figyelemfelhívó erővel bírt a közös cselekvés irányába.
– jelentette ki.
Fotó: Veres Nándor
Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke beszédében jelezte, a történelem kerekét tovább kell gördíteni. „Az értékek a helyükre kerültek a Kárpát-medencében. Ezek megtartásáért kell most összefognunk, hogy gyerekeink ne a megtagadásban nőjenek fel” – emelte ki. Ezt követően Lászlófy Pál, a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének tiszteletbeli elnöke beszédében a magyar létet hivatásként jellemezte.
Fotó: Veres Nándor
Végül Csapai Árpád egyetemi lelkész osztotta meg gondolatait, illetve meggyújtotta a második gyertyát az adventi koszorún.
Fotó: Veres Nándor
A felszólalókkal egyetemben Tóth László, Magyarország Csíkszeredai Főkonzulátusának vezetője és Hajdu Gábor parlamenti képviselő is koszorút helyezett el az emlékműnél, az ünnepséget pedig a magyar és székely himnuszok eléneklése zárta.
Fotó: Veres Nándor
2004-es népszavazás
2004. december 5-én Magyarországon két kérdésben tartottak országos ügydöntő népszavazást. A népszavazást eredetileg csak a kórházak privatizációjával kapcsolatban írták ki. A Magyarok Világszövetsége (MVSZ) aláírásgyűjtésének sikeres lezárulása után ehhez még egy, a magyar nemzetiségű, de nem Magyarországon élő, nem magyar állampolgárok kedvezményes honosítását lehetővé tévő törvény megalkotását elrendelő kérdés társult. Mádl Ferenc köztársasági elnök 2004. december 5-re írta ki a két kérdésben az ügydöntő népszavazást, amelynek eredménye az Országgyűlés számára kötelező érvényű lett volna. A népszavazás azonban mindkét kérdésben eredménytelen volt az alacsony részvétel miatt. Az eredménytelenül végződött voksolás az egészségügyben nem járt következményekkel, a magyar politika és a határon túl élő magyarság kapcsolatát azonban hosszú távon megterhelte.
A bukaresti ítélőtábla kedden helyt adott a legfelsőbb bíróság keresetének, és arra kötelezte a kormányt és a pénzügyminisztériumot, hogy fizessék ki a bíráknak és ügyészeknek bírósági döntéssel megítélt bértartozásokat.
Első fokon megnyerte Nicușor Dan államfő az Állandó Választási Hatóság (AEP) elleni pert, amellyel az elnökválasztási kampányában elköltött mintegy 930 ezer lej visszatérítését akarta elérni.
„Nem bírtak ki legalább egy évet kormányválság nélkül a koalíciós partnereink, ismét megbukott egy kormány, újabb politikai krízis van Romániában, pedig nem ezt várták, az emberek” – jelentette ki kedd délután Tánczos Barna, miniszterelnök-helyettes.
Lezárul szerdán az iskolába való iratkozás első szakasza, és bár a legtöbb magyar szülő magyar osztályt választ gyerekének, vannak, akik elbizonytalanodnak ilyenkor. Az anyanyelven való tanulás azonban erős alapot ad a többi nyelv elsajátításához is.
Elkezdődött a Hargita megyei utakon a közúti rendőrség Truck&Bus elnevezésű akciója, amelynek során május 4. és 10. között fokozottan ellenőrzik a tömegközlekedési és az áruszállító járműveket.
Nicușor Dan államfő kedd este közölte, hogy informális kormányalakítási tárgyalásokat kezdeményez a pártokkal, és arról biztosított, hogy a konzultációk végén Nyugat-barát kormánya lesz az országnak.
Megjelent a Hivatalos Közlönyben a bizalmatlansági indítvány, amelynek keddi parlamenti elfogadása a Bolojan-kormány bukásához vezetett.
A Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) fenntartja korábbi döntését, miszerint nem lép koalícióra ismét a Szociáldemokrata Párttal (PSD) – közölte az alakulat.
Közbeszerzési szakaszba ért az a félmillió eurós beruházás, amely Gyergyóalfaluban és Gyergyóújfaluban a közmű-üzemeltetés és a hivatali ügyintézés digitalizálását célozza, hogy gyorsabbá, egyszerűbbé és hatékonyabbá tegye a szolgáltatásokat.
A kormány keddi ülésén sürgősségi rendeletet fogadott el, amely lehetővé teszi az 1500 lejes szakmai pótlék kiutalását a pedagógusoknak és a tanügyi kisegítő személyzetnek a jelenlegi tanévre.
2 hozzászólás