
Zsigmond Barna Pál országgyűlési képviselő, miniszteri biztos szavazásra buzdította a székelységet a jövő évi, magyarországi országgyűlési választásokon
Fotó: Veres Nándor
Tizenhét évvel ezelőtt történt, mégis még mindig szomorúsággal tölti el a határon túli magyarságot a 2004. december 5-én Magyarországon tartott országos ügydöntő népszavazás. Az Árvácska együttes apraja-nagyja, illetve politikai elöljárók jelenlétében az elbukott népszavazásra emlékező ünnepséget tartották vasárnap délelőtt a csíksomlyói Fodor Ház udvarán.
2021. december 05., 15:052021. december 05., 15:05
2021. december 06., 10:392021. december 06., 10:39
A megemlékezés moderátoraként Fülöp Zoltán, a Csíki Játékszín színésze úgy fogalmazott, az akkori baloldal lemondott a határon túli magyarokról, ennek a tanulságara és fájdalmaira kell emlékeznie a székely népnek. Első felszólalóként Gergely István, a Csibész Alapítvány elnöke személyes élményét osztotta meg a hallgatósággal, amikor halálközeli állapotba került azokban a hetekben. „Én akkor felajánlottam az életemet az Úrnak. Felszabadítottam saját magam és akkor béke töltött el. Ne féljetek ma sem, kapcsoljátok össze magatokat az égiekkel, hogy székely emberek tudjunk maradni mindannyian!” – mondta Gergely István.
Fotó: Veres Nándor
Zsigmond Barna Pál országgyűlési képviselő, miniszteri biztos, a Fidesz külhoni igazgatója ünnepi beszédben a népszavazásra fektette a hangsúlyt.
Magyart a magyar ellen, testvért a testvér ellen uszítottak, az irigységre apelláltak, és ezt hívták elő belőlük. Habár a népszavazáson mégis az igenek kerekedtek felül, a baloldali ármánykodásnak következtében az nem lett érvényes, mert nem mentek el elegen szavazni” – hangsúlyozta Csíkszereda volt főkonzulja.
Úgy értékelte, az anyaországi, jelenlegi baloldal sem a külhoni magyarság érdekeit tartja szem előtt, akiket az illegális bevándorlókkal kezelnek egy szinten.
Fotó: Veres Nándor
„Amit áldozatos és verejtékes munkával a nemzetegyesítés terén elértünk, azt ők tönkretennék.
– fejtette ki, majd összegzésként szavazásra buzdította a székelységet a jövő évi, magyarországi országgyűlési választásokon.
Fotó: Veres Nándor
Korodi Attila, Csíkszereda polgármestere szerint december ötödike figyelemfelhívó erővel bírt a közös cselekvés irányába.
– jelentette ki.
Fotó: Veres Nándor
Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke beszédében jelezte, a történelem kerekét tovább kell gördíteni. „Az értékek a helyükre kerültek a Kárpát-medencében. Ezek megtartásáért kell most összefognunk, hogy gyerekeink ne a megtagadásban nőjenek fel” – emelte ki. Ezt követően Lászlófy Pál, a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének tiszteletbeli elnöke beszédében a magyar létet hivatásként jellemezte.
Fotó: Veres Nándor
Végül Csapai Árpád egyetemi lelkész osztotta meg gondolatait, illetve meggyújtotta a második gyertyát az adventi koszorún.
Fotó: Veres Nándor
A felszólalókkal egyetemben Tóth László, Magyarország Csíkszeredai Főkonzulátusának vezetője és Hajdu Gábor parlamenti képviselő is koszorút helyezett el az emlékműnél, az ünnepséget pedig a magyar és székely himnuszok eléneklése zárta.
Fotó: Veres Nándor
2004-es népszavazás
2004. december 5-én Magyarországon két kérdésben tartottak országos ügydöntő népszavazást. A népszavazást eredetileg csak a kórházak privatizációjával kapcsolatban írták ki. A Magyarok Világszövetsége (MVSZ) aláírásgyűjtésének sikeres lezárulása után ehhez még egy, a magyar nemzetiségű, de nem Magyarországon élő, nem magyar állampolgárok kedvezményes honosítását lehetővé tévő törvény megalkotását elrendelő kérdés társult. Mádl Ferenc köztársasági elnök 2004. december 5-re írta ki a két kérdésben az ügydöntő népszavazást, amelynek eredménye az Országgyűlés számára kötelező érvényű lett volna. A népszavazás azonban mindkét kérdésben eredménytelen volt az alacsony részvétel miatt. Az eredménytelenül végződött voksolás az egészségügyben nem járt következményekkel, a magyar politika és a határon túl élő magyarság kapcsolatát azonban hosszú távon megterhelte.
Közvitára bocsátották az 1990 januárja és 1992 december közötti diplomáciai dokumentumok titkosítását feloldó kormányhatározat-tervezetet – jelentette be a külügyminisztérium.
Újabb áremelésekkel indult a május, több töltőállomáson már 9 lej fölé emelkedett a benzin ára, miközben a gázolaj továbbra is 9,5–9,7 lej között mozog Romániában.
Fegyelmezettséget követelő felvonulások, egyszerű, de tartalmas kirándulások, kivonulások a szabadba, muzsikaszó kíséretében, gyöngyvirágot szedve – ilyenek voltak a régmúlt idők majálisai Székelyföldön.
Mínusz fokokat mértek május elseje hajnalán több székelyföldi településen, Csíkszeredában és Gyergyó térségében ismét erős lehűlés volt.
A 2., 4. és 6. osztályosok országos felmérőit május 12. és 28. között szervezik meg az oktatási minisztérium által jóváhagyott ütemterv szerint.
Megnövekedett autós forgalomra hívják fel a figyelmet a rendőrök az 1-es országúton, különösen a hegyvidéki területek felé.
Pósfai Gábort, a Tisza Párt operatív vezetőjét a rendvédelmet és sportot felügyelő és irányító Belügyminisztérium vezetésére, Melléthei-Barna Mártont, a Tisza Párt jogi vezetőjét pedig az Igazságügyi Minisztérium irányítására kérte fel Magyar Péter.
Földimogyorót vont vissza a forgalomból a Metro Cash & Carry áruházlánc, mivel a termékeknél az aflatoxin szintje meghaladta a megengedett határértéket. A vásárlóknak azt tanácsolják, hogy ne fogyasszák el, hanem vigyék vissza.
A különnyugdíjban részesülő közalkalmazottaknak 85 százalékkal csökken a különnyugdíjuk nem járulékalapú része, ha továbbra is dolgozni akarnak – jelentette be a csütörtöki sajtótájékoztatóján Dragoș Pîslaru ügyvivő munkaügyi miniszter.
A Romániai Pénzügyi-Banki Elemzők Egyesületének (AAFBR) elnöke, Flavius Jakubowicz szerint a lej euróval szembeni történelmi mélypontra gyengülését elsősorban a meglévő gazdasági egyensúlyzavarokat felerősítő belpolitikai kockázatok magyarázzák.
2 hozzászólás