
Kézi erő helyett már gépekkel dolgoznak. Ma már elvétve sem nagyon látni szénaboglyákat, kocka- és körbálák vették át a helyüket
Fotó: Pinti Attila
A kaszálókon több a „lábán hagyott” fű idén, mint tavaly – erre magyarázattal is szolgált a szakember: szárazság idején többen kaszálnak, mert nagyobb az esély arra hogy könnyen el tudják majd adni a szénafeleslegüket. Csapadékos időjárás esetén azonban, amikor bőség van, kevesebben kaszálnak, mert a szénabálák ára is alacsonyabb.
2023. augusztus 25., 08:062023. augusztus 25., 08:06
2023. augusztus 25., 12:092023. augusztus 25., 12:09
A gyepterületeken javában zajlik a betakarítás, szénakészítés, dolgoznak a mezőgazdasági gépek, a bálázók. „Olyan a széna illata, mint a teafűnek, a gyógynövény-teának” – jegyezte meg az egyik felcsíki gazda, akinek területén sorakozó rendek várták, hogy majd bálákba tömörítsék. A termés bőséges lett, jót tett a nyár folyamán esett sok eső.
Romfeld Zsolt, a Hargita megyei mezőgazdasági igazgatóság vezetője érdeklődésünkre elmondta,
Azonban, mivel a nyáron három napnál nem volt hosszabb ideig jó idő egymás után, így a betakarítás, a szénakészítés nehézkes volt, de összességében az idei ebből a szempontból jó évnek számít. „Amit észleltünk azonban az, hogy sok terület kaszálatlan maradt” – jegyezte meg az igazgató. Hozzátette, szárazság idején többen kaszálnak, hogy tudják értékesíteni, eladni a szálas takarmányt, amikor bőség van, akkor kevesebben kaszálnak, a mezőkön látható, hogy egyelőre nincsenek betakarítva a szálas takarmányok mindenhol.
– mondta. Kivétel ez alól a belső, és a falvak közelében levő területek.
Fotó: Pinti Attila
Arra a kérdésre, hogy miért lehet káros, ha nem kaszálják meg a gyepterületeket, Romfeld Zsolt elmondta, hogy ez nem ökológiailag, hanem a mezőgazdaság szempontjából lehet káros, ha megváltozik a rendeltetése. „A több száz év alatt kialakult termőréteg mehet tönkre, ha felveszi a gaz, ha beerdősödik, ehelyett kellene egy folytonosság, hogy rendeltetésének megfelelően, kaszálónak használják” – magyarázta. Hargita megyében több mint 300 ezer hektáron zajlik gyepgazdálkodás, ebben a kaszálok mellett a legelők is benne vannak.
Dósa József Géza, a Székely Gazdaszervezetek Egyesületének Küküllő menti falugazdásza érdeklődésünkre elmagyarázta, többnyire azok a területtulajdonosok nem kaszálják le a területeiket, akik elsősorban a szénát értékesítési céllal készítik.
– fejtette ki.
A többi gazda, akik felhasználják állataik számára a szálas takarmányt, azok kaszáltak, viszont azzal kellett szembesülniük, hogy
„Megfontolandó volt számukra, hogy fóliázzák a bálákat, esetleg szenázst készítenek, vagy taposott silótárolókba készítik a szálas takarmányt” – jegyezte meg a falugazdász. Hozzátette, a probléma a hiányos eszközparkból adódik, ugyanis ebben az esetben nem ártana felaprítani a takarmányt, amelyhez megfelelő eszközzel ellátott jármű kell (késes rendszerű felszedő utánfutó, járvaszecskázó-gép). A falugazdász úgy véli,
A frissen fóliázott szenázsról elmondta, az ugyan többletköltséggel jár, de a fóliázással 15–20 százalékkal csökkenthető a veszteség azáltal hogy a termés nem aprózódik, hullik szét.
Dósa József Géza arról is beszélt, hogy
A természetes kaszálók esetében is jó lett a termés, emellett bőséges sarjú is várható. „Az időjárás kedvezett a növények növekedésének, azonban a szárítás, elkészítés problémás volt, a takarmány minősége elmarad a normálistól a sok eső miatt” – mutatott rá. Ennek ellenére úgy véli, a széna ára kellene tartsa a tavalyi árát a megemelkedett üzemanyag-költségek miatt, azonban attól tart, fennáll annak a veszélye, hogy a plusz többlettermés és a gabonapiaci visszaesések leverik majd az árát.
Fotó: Pinti Attila
Jelenleg egyébként a közösségi oldalakon az eladásra kínált széna ára bálánként 70–150 lej körüli áron kapható, míg tavaly elérte a 200 lejes értéket is.
Ökumenikus közösségben ünnepelt a marosvásárhelyi magyarság október 23-án este. Előbb a Keresztelő Szent János Plébánián hajtottak fejet az 1956-os forradalom hősei és a szabadság eszméje előtt, majd fáklyákkal a kezükben vonultak a Várudvarba.
Hetven év távlatából is a szabadság, az igazság és a nemzeti megmaradás üzenetét hordozza 1956. hangzott el Székelyudvarhelyen, ahol a forradalom hősei, valamint Márton Áron püspök öröksége előtt is tisztelegtek október 23-án.
Csíkszereda városa posztumusz Pro Urbe díjjal ismeri el Basa János életművét – adta hírül péntek este Korodi Attila, Csíkszereda polgármestere.
Hetven évvel az 1956-os magyar forradalom után Csíkszeredában is közösen hajtottak fejet a forradalmárok emléke előtt. A megemlékezésen zene, történelmi felvételeket idéző hologramok, ünnepi beszédek és egyházi áldás hangzott el.
Felemelő ünnepségen emlékezett a mintegy kétszáz sepsiszentgyörgyi az 56-os hősök áldozatára a művészeti líceum melletti emlékparkban. A felszólalók beszédeiből ugyanaz a gondolat köszönt vissza: az eszmét, a lángot vinnünk kell tovább.
Az 1956-os forradalom egész világot megrengető voltáról, Magyarország szabadságának mostani megőrzéséről is beszéltek a felszólalók a Fidesz és a KDNP közös megemlékezésén a budapesti Bem téren, ahol Hankó Balázs levelét is felolvasták.
Fáklyás felvonulással és ünnepi műsorral emlékeztek meg Gyergyószentmiklóson az 1956-os magyar forradalom hőseiről. A Szent István térről a főtéri parkba tartó emlékezők a hetven évvel ezelőtti tüntetőkhöz hasonló transzparensekkel vonultak.
Radu Marinescu igazságügyi miniszter pénteken bejelentette, határozott intézkedéseket rendelt el, hogy az év végéig legalább 500 új börtönférőhely létesüljön.
Harminckilenc vádlottat ítélt el a Ialomița megyei törvényszék a két halálos áldozatot követelő tavalyi urziceni-i fegyveres összecsapás ügyében.
Telefonon jelentették a hatóságoknak, hogy a Maros megyei Csatófalva külterületén megtámadott a medve egy juhait legeltető huszonéves férfit.
szóljon hozzá!