Rovatok

Szolgáltatások

Médiatár

Bejelentkezés

Bejelentkezés Facebook-fiókkal

Bejelentkezés Google-fiókkal

vagy

E-mail-cím

Jelszó

Elfelejtette a jelszavát?

Regisztráció

Beállítások

Olvasási mód:

Betűméret:

a a

11:43

Tisza-kormány államtitkára: a határon túli magyarok jogainak képviselete a kormány kötelessége

11:36

Rangos mezőnnyel rajtol a Székelyföld Ifjúsági Nemzetközi Labdarúgó Torna

11:35

Máris kiadták az első riasztást az érkező hőhullám miatt

11:19

Megjelent a Hogyan tudnék élni nélküled folytatásának első előzetese

» MÉG TÖBB FRISS HÍR

Többen is a Transalpinán meghalt magyarországi motoros segítségére siettek

Már ki is vizsgálta az ügyészség, hogy milyen drónt lőtt le pénteken Buzău megyében a román vadászpilóta

Négyes ikreket segítettek a világra Csíkszeredában – először a kórház történetében

A nap, amikor Orbán Viktor 16 év után ellenzéki pártvezetőként mond beszédet Tusványoson

Egy ember meghalt a homoródfürdői balesetben, egy sérültet helikopterrel vittek kórházba

Orbán Viktor: ellenzéki politika helyett ellenállási politika következik

Jelezzünk vagy sem? – vitatott kérdést tisztázott a közlekedési rendőrség

Tarr Zoltán Markó Bélával egyeztetett a határon túli magyar közösségek előtt álló kihívásokról

Egy hamburger ára már egy teljes ebédével vetekszik: megnéztük, mennyibe kerül enni-inni Tusványoson

Megújult a fehéregyházi Petőfi-emlékhely – először látogatott hivatalosan Erdélybe az új magyar miniszter

„Nem legelőkre, hanem erdőkre és ezekben felelős gazdálkodásra lenne szükség”

Képünk illusztráció

Fotó: Barabás Ákos

Az erdő védelmében kellene gazdálkodni, de hogy ez megtörténhessen, gyökeres szemléletváltásra lenne szükség – jelentette ki Csákány László, a sepsiszentgyörgyi Szemerja-Görgő Közbirtokosság vezetője.

Bíró Blanka

2018. november 06., 22:082018. november 06., 22:08

Itt állíthatja be, hogy a Google-találatokban elöl legyen a Székelyhon!

Mint kifejtette, kétszáz éve olyan mértékben beavatkozott az ember az erdő életébe, hogy most már elsősorban a védelmet kellene szem előtt tartani, ugyanakkor jelenleg az óvintézkedések költsége is az erdőt terheli.

Visszás a rendszer, hiszen sok esetben a védő akciók nem az erdő javára, hanem éppen a kárára történnek.

Az erdőradar, a műholdas nyomkövető rendszer fenntartásának költségei az erdőtulajdonosokat terhelik, ők pedig csak úgy tudják befizetni ezeket az összegeket, ha minél több fát vágnak ki” – részletezte a szakember. Felidézte, hogy

az 1800-as évek elején még száz évre készítettek üzemterveket, ma már tízévesek az üzemtervek és Romániában folyamatosan csökkentik a vágható erdő korhatárát, így egyre több fa termelhető ki.

Szemléltetésképp elmondta, Sepsiszentgyörgy városának az államosítás előtt egyharmaddal több erdője volt, mint most, és bár igény és lehetőség is lenne az erdős területek növelésére, azt éppen a törvények nem teszik lehetővé. A kivágott részek bekerültek a mezőgazdasági jegyzékbe legelőként, így ott nem lehet erdősíteni, sőt még azt a fát is ki kell vágni, ami magától kinő ezeken a legelőkön – mondta Csákány. Hozzátette:

fára, erdőre nagyobb igény lenne, mint legelőre, hiszen a városban már megszűnt az állattenyésztés, egyre kevesebb állatot legeltetnek.

Sepsiszentgyörgy adminisztratív területe 7264 hektár, ebből 1774 hektár erdő, aminek tulajdonjoga megoszlik a város, a közbirtokosságok, az egyház és az állam között. A város tulajdonában 1244 hektár erdő van,

a kitermelt fából évente 3-4 ezer köbmétert a lakosságnak adnak el kedvező áron tűzifaként, és mintegy 600 köbméter hulladékfát az Őrkő negyedben élő rászorulóknak osztanak ki jelképes áron.

Székely László, a város erdeit gondozó Hatod Magánerdészet vezetője elmondta, országos szinten ritkán fordul elő, hogy a lakosságnak adják el az önkormányzati tulajdonban levő erdőkből a kitermelt fát, mert egyszerűbb, ha még „lábon” odaadják egy cégnek, az pedig továbbadja a feldolgozó nagyvállalatoknak. Háromszéken jelenleg 210-250 lej között mozog a tűzifa métere.