Hirdetés
Hirdetés

„Etetni kell a behemótot” – kizsigereli az állam a kisvállalkozókat

Debreczeni László és Édler András az adótörvénykönyv visszásságaira hívták fel a figyelmet •  Fotó: Gecse Noémi

Debreczeni László és Édler András az adótörvénykönyv visszásságaira hívták fel a figyelmet

Fotó: Gecse Noémi

El kell tartani a túlméretezett államapparátust és finanszírozni a kormány választási ígéreteit, ezért kizsigereli az állam a kisvállalkozókat. Kovászna megyében a vállalkozások 90 százalékát hátrányosan érintik az új adóügyi rendelkezések, és ezekből annyi van, hogy az adószakértők is fogják a fejüket – jelentette ki a Kovászna Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke, Édler András, valamint alelnöke, Debreceni László adótanácsadó figyelmeztető céllal, az idei harmadik adócsomag apropóján.

Bodor Tünde

2023. december 26., 12:302023. december 26., 12:30

Csak az elmúlt hónapban kétszer változott az adótörvénykönyv, és a változások között az egyetlen pozitív dolog az, hogy a kormány figyelembe vette a kereskedelmi kamara módosító javaslatát arra nézve, hogy

hozzák összhangba a cég által cégnek kifizethető, maximum 5000 lejes összeget a pénztári előleg értékével (avans spre decontare). Ez utóbbi eddig 1000 lej volt, most már az is 5000.

Ha eddig egy cég elküldött egy beszerzőt áruért, akkor csak 1000 lejt adhatott neki – magyarázta Édler András.

Idézet
Az összkép azonban elkeserítő, az újabb adócsomagokkal az állam aláássa az ország gazdasági jövőjét és brutális támadásnak teszi ki a kisvállalkozásokat”

– véleményezte a kamaraelnök az új csomagot, és arra biztatta a vállalkozókat, jövőre szavazataikat „ne a vállalkozók, vállalkozások sírásóira adják”.

Hirdetés

Az, hogy december 15-én éjszaka már a harmadik adócsomag jelent meg, és január elsejétől 453 módosítás lép érvénybe (miközben összesen 500 cikkelye van az adótörvénykönyvnek), csak egy azok közül az anomáliák közül, amelyek jellemzik a hazai gazdasági életet – tűnt ki a megszólaló szakemberek által elmondottakból.

Több olyan intézkedés lép érvénybe, amit pontosítani kell, különben a kialakuló helyzet rengeteg visszaélésre ad lehetőséget az ellenőrző szerveknek és sokba fog kerülni a vállalkozóknak

– mondta Édler. Hasonlóképpen abszurdum az is, hogy

az államnak 60 napja van arra, hogy megadja az új módosítások alkalmazására vonatkozó módszertant, míg a kisvállalkozó december 31-ig kell döntsön több, ezzel kapcsolatos kérdésben

– említett egy újabb visszásságot Debreczeni László. Szerinte ez a kiszámíthatatlanság nagyon riasztó hatással van a külföldi beruházókra, tehát az állam magának is nagyon rosszat tesz.

A mikrovállalkozásokra nézve nagyon hátrányos intézkedések léptek érvénybe, de a civil szervezetekre nézve is lesújtó, hogy a mikrocégek és egyéni vállalkozások jövőtől nem fordíthatják támogatásra adójuk egy részét.

Az idei adóátirányításáról e hónap végéig, azaz december 31-ig kell nyilatkozzanak (a 177-es űrlap kitöltésével).

Félresikerült próbálkozás az adózási trükkök visszaszorítására

Mikrocégnek számítanak azok a vállalkozások, amelyek éves forgalma maximum 500 ezer euró, ezekre vonatkozik a második adócsomag egyik fontos korábbi (októberi) módosítása: ha 60 ezer és 500 ezer euró közötti forgalmat valósítanak meg, kötelező módon a 3 százalékos adókulcs vonatkozik rájuk, három szektorban (vendéglátóipar, IT, egészségügyi) ez az általános. A második csomagban két fontosabb módosítás van:

ahhoz képest, hogy eddig egy személynek maximum három mikrocégben lehetett 25 százaléknál nagyobb részesedése, ezután csak egyben lehet tulajdonos 25 százalékot meghaladó mértékben, „közvetlenül vagy közvetetten”.

Az utóbbi kifejezés ismét sok csapdát rejthet. Az állam szándéka szerint meg akarta gátolni az olyan praktikákat, hogy egy cégtulajdonos kisebb vállalkozások létrehozásával ossza meg a forgalmát és ezáltal kedvezőbb adózási kategóriába kerüljön, ezért úgy rendelkezik, hogy

ha harmadfokig terjedő rokonsági ágon másnak is van ilyen kisvállalkozása, akkor valamelyiket – közös megegyezéssel – meg kell szüntetni.

Ha nincs közös megegyezés, akkor mindkettő teljes profitadó-fizető lesz. Ez a módosítás aberráció, hiszen még az Európai Unióban sincs egységes álláspont arról, hogy például az élettársak vállalkozásai kapcsoltaknak számítanak-e, de Romániában ennél sokkal messzebbre mennek.

Idézet
Nagyon szubjektív értelmezési lehetőségekre ad alkalmat a törvényszöveg addig is, amíg megjelenik az alkalmazási útmutató, ahol majd pontosítják a »kapcsolt vállalkozás« fogalmát. A cégvezetőknek pedig van még pár munkanapjuk arra, hogy eldöntsék, mit tesznek cégeikkel: amelyik kikerül ebből a kategóriából, azt március 31-ig kell lejelenteni, onnantól profitadót fog fizetni”

– nyilatkozták a gazdasági szakemberek.

Annak ellenére, hogy ez az intézkedés „ellentmond a józan észnek” és „kritikán aluli”, Debreczeni László egyelőre arra az álláspontra helyezkedett, hogy minden érintett cégvezető a legdrasztikusabb megoldást alkalmazza, ha több csatolt vállalkozás van a családjában. De még így is marad egy nagy kérdőjel, ugyanis

egy személy a törvény szerint nem csak önmagában, hanem mások (azaz a rokonok) által is tulajdonosa lehet egy cégnek negyedrésznél nagyobb arányban.

Ráadásul az 500 ezres maximális forgalom a meghatározás szerint a csatolt cégek forgalmát összesítve értendő.

Idézet
Lehet, hogy Bukarestben úgy látszik, hogy a mikrocégek csak adócsalásra jók, de Kovászna megyében a cégek 90 százaléka mikrocég, alig van 14 nagyvállalat. Ez a realitás, nem mindenki »ügyeskedik«”

– mondta Édler.

A törvény kőbe vésett. Vagy mégsem?

Nagyon sok mindenre nem gondoltak a törvényhozók – ez a közös álláspontja a kamaraelnöknek és alelnöknek. Hogy pontosan mire gondoltak a parlamentben, azt viszont csak találgatni lehet:

  • lehet, hogy a harmadfokú rokonság csak egy elírás, vagy túlzás, amit hamarosan korrigálnak;

  • lehet, hogy csak cégen keresztül nem lehet mikrocéget birtokolni;

  • az is lehet, hogy a döntéshozók szándékosan okoznak zűrzavart;

  • de még az sem kizárt, hogy az alkotmánybíróság majd megtámadja ezt a törvénycsomagot

– latolgatják a szakemberek, miközben az érintett kisvállalkozók „még fel sem fogják, nem is értik” az új rendelkezéseket – vélekedett Debreczeni László. Mire kapcsolnának, december 31-e van és már nem lehet változtatni – az ellenőrző szervek viszont büntethetnek.

A mikrocégeknek tavalyra és az idei évre egyszerre kell benyújtaniuk a szponzorizálásra szánt összegekről szóló nyilatkozatot, jövő évtől pedig ez a lehetőség nem létezik a számukra, ez pedig a civil szervezeteknek jelent majd nehézséget.

De még mindig nincs vége a kisvállalkozókat nyúzó intézkedéseknek: ha eddig a minimálbér bruttó összegéből (a 3300 lejből) 200 lejre nem kellett adót fizetni, az újabb rendelkezés szerint ez csak a két évnél nem régebbi alkalmazottak esetében történhet így. Viszont egy 2021-ben megjelent törvény azt is kimondja, hogy két évnél hosszabb ideig nem tartható senki minimálbéren.

Így, ha a munkáltató csak 1 lejjel is növeli alkalmazottja bérét két év elteltével, azzal már több adót fizet utána, viszont a dolgozó kevesebb pénzt visz majd haza az adókedvezmény megszűnése miatt.

Tehát az a helyzet állt elő, hogy „a 200 lejes adómentességnek csak azok a személyek a haszonélvezői, akiknek két évnél frissebb a munkaszerződése” – világított rá az állami visszásságokra Debreczeni László.

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. január 21., szerda

Itt dől el, hogy mennyi jön vissza Bukarestből

Megtartotta szerdán első ülését a Victoria-palotában a jövedelemadó és az áfabevételek visszaosztási rendszerének kidolgozásával megbízott munkacsoport.

Itt dől el, hogy mennyi jön vissza Bukarestből
Hirdetés
2026. január 21., szerda

Előálltak a szuperválasztási év „hiperköltségeivel”

A 2024-es helyhatósági és EP-választások megszervezése 250 millió euróba került, a parlamenti választások költségei 120 millió eurót, a 2024-es és a 2025-ös elnökválasztás megszervezésének költségei pedig több mint 300 millió eurót tettek ki.

Előálltak a szuperválasztási év „hiperköltségeivel”
2026. január 21., szerda

Megölhették és a kertben eláshatták a fiatalok az eltűnt 15 éves fiút

Egy 15 éves Temes megyei fiú meggyilkolásával gyanúsítanak egy 21 éves fiatalembert és két kiskorút.

Megölhették és a kertben eláshatták a fiatalok az eltűnt 15 éves fiút
2026. január 21., szerda

Tűzvédelmi szabálysértés miatt négy kereskedelmi egységet zárattak be

Mintegy 819 ezer lej értékben szabott ki bírságot a Hargita megyei tűzoltóság a tűzvédelmi előírások megszegéséért, továbbá három kereskedelmi egységet be is zárattak múlt év végén, idén pedig egy hargitafürdői panzió esetében is így jártak el.

Tűzvédelmi szabálysértés miatt négy kereskedelmi egységet zárattak be
Hirdetés
2026. január 21., szerda

Újabb dermesztő éjszaka jön a székelyföldi megyékben

Az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) szerdán újabb elsőfokú figyelmeztetést adott ki az ország 13 megyéjében a fagyos idő miatt.

Újabb dermesztő éjszaka jön a székelyföldi megyékben
2026. január 21., szerda

Elhunyt Antal István, volt parlamenti képviselő

Hetvennyolc éves korában elhunyt Antal István, volt parlamenti képviselő, a Székelyudvarhelyi városi RMDSZ szervezet alapító tagja.

Elhunyt Antal István, volt parlamenti képviselő
2026. január 21., szerda

Maga alá gyűrte az autót a kamion: a sofőr meghalt, az utasok állapota súlyos – videóval

Egy személy meghalt, kettő megsebesült a szerda reggel az A1-es autópályán, a Hunyad megyei Piski (Simeria) közelében történt közúti balesetben, amelyben egy személygépkocsi és egy nyergesvontató ütközött egymásnak.

Maga alá gyűrte az autót a kamion: a sofőr meghalt, az utasok állapota súlyos – videóval
Hirdetés
2026. január 21., szerda

Nem enyhül a fagy: újra mínusz 21 fok alá zuhant a hőmérséklet Székelyföldön

Ismét mínusz 21 fok alá csökkent a hőmérséklet szerdára virradóan Székelyföldön: Gyergyóalfaluban tizedre pontosan ugyanakkora fagyot mértek, mint pár nappal korábban, Csíkszeredában pedig picivel még hidegebb is volt, mint a hétvégén.

Nem enyhül a fagy: újra mínusz 21 fok alá zuhant a hőmérséklet Székelyföldön
2026. január 20., kedd

Több felső légúti megbetegedés, kevesebb kórházi beutalás

Majdnem harmadával nőtt a felső légúti megbetegedés miatt orvoshoz fordulók száma az elmúlt héten Hargita megyében. A kórházi kezelésre szorulók száma viszont enyhén csökkent.

Több felső légúti megbetegedés, kevesebb kórházi beutalás
2026. január 20., kedd

Felkészítenének a háborús helyzetre is – Erdélyben beszélt terveiről a román hadsereg vezérkari főnöke

A román hadsereg vezérkari főnöke, Gheorghiță Vlad keddi nagyszebeni sajtótájékoztatóján kijelentette, hogy fel kell készíteni a lakosságot az ország védelmével kapcsolatos feladatok ellátására.

Felkészítenének a háborús helyzetre is – Erdélyben beszélt terveiről a román hadsereg vezérkari főnöke
Hirdetés