Ha eddig egy cég elküldött egy beszerzőt áruért, akkor csak 1000 lejt adhatott neki – magyarázta Édler András.

– véleményezte a kamaraelnök az új csomagot, és arra biztatta a vállalkozókat, jövőre szavazataikat „ne a vállalkozók, vállalkozások sírásóira adják”.

Az, hogy december 15-én éjszaka már a harmadik adócsomag jelent meg, és január elsejétől 453 módosítás lép érvénybe (miközben összesen 500 cikkelye van az adótörvénykönyvnek), csak egy azok közül az anomáliák közül, amelyek jellemzik a hazai gazdasági életet – tűnt ki a megszólaló szakemberek által elmondottakból.

– mondta Édler. Hasonlóképpen abszurdum az is, hogy

– említett egy újabb visszásságot Debreczeni László. Szerinte ez a kiszámíthatatlanság nagyon riasztó hatással van a külföldi beruházókra, tehát az állam magának is nagyon rosszat tesz.

A mikrovállalkozásokra nézve nagyon hátrányos intézkedések léptek érvénybe, de a civil szervezetekre nézve is lesújtó, hogy a mikrocégek és egyéni vállalkozások jövőtől nem fordíthatják támogatásra adójuk egy részét.

Az idei adóátirányításáról e hónap végéig, azaz december 31-ig kell nyilatkozzanak (a 177-es űrlap kitöltésével).

Félresikerült próbálkozás az adózási trükkök visszaszorítására

Mikrocégnek számítanak azok a vállalkozások, amelyek éves forgalma maximum 500 ezer euró, ezekre vonatkozik a második adócsomag egyik fontos korábbi (októberi) módosítása: ha 60 ezer és 500 ezer euró közötti forgalmat valósítanak meg, kötelező módon a 3 százalékos adókulcs vonatkozik rájuk, három szektorban (vendéglátóipar, IT, egészségügyi) ez az általános. A második csomagban két fontosabb módosítás van:

Az utóbbi kifejezés ismét sok csapdát rejthet. Az állam szándéka szerint meg akarta gátolni az olyan praktikákat, hogy egy cégtulajdonos kisebb vállalkozások létrehozásával ossza meg a forgalmát és ezáltal kedvezőbb adózási kategóriába kerüljön, ezért úgy rendelkezik, hogy

Ha nincs közös megegyezés, akkor mindkettő teljes profitadó-fizető lesz. Ez a módosítás aberráció, hiszen még az Európai Unióban sincs egységes álláspont arról, hogy például az élettársak vállalkozásai kapcsoltaknak számítanak-e, de Romániában ennél sokkal messzebbre mennek.

– nyilatkozták a gazdasági szakemberek.

Annak ellenére, hogy ez az intézkedés „ellentmond a józan észnek” és „kritikán aluli”, Debreczeni László egyelőre arra az álláspontra helyezkedett, hogy minden érintett cégvezető a legdrasztikusabb megoldást alkalmazza, ha több csatolt vállalkozás van a családjában. De még így is marad egy nagy kérdőjel, ugyanis

Ráadásul az 500 ezres maximális forgalom a meghatározás szerint a csatolt cégek forgalmát összesítve értendő.

– mondta Édler.

A törvény kőbe vésett. Vagy mégsem?

Nagyon sok mindenre nem gondoltak a törvényhozók – ez a közös álláspontja a kamaraelnöknek és alelnöknek. Hogy pontosan mire gondoltak a parlamentben, azt viszont csak találgatni lehet:

• lehet, hogy a harmadfokú rokonság csak egy elírás, vagy túlzás, amit hamarosan korrigálnak;

• lehet, hogy csak cégen keresztül nem lehet mikrocéget birtokolni;

• az is lehet, hogy a döntéshozók szándékosan okoznak zűrzavart;

• de még az sem kizárt, hogy az alkotmánybíróság majd megtámadja ezt a törvénycsomagot

– latolgatják a szakemberek, miközben az érintett kisvállalkozók „még fel sem fogják, nem is értik” az új rendelkezéseket – vélekedett Debreczeni László. Mire kapcsolnának, december 31-e van és már nem lehet változtatni – az ellenőrző szervek viszont büntethetnek.

De még mindig nincs vége a kisvállalkozókat nyúzó intézkedéseknek: ha eddig a minimálbér bruttó összegéből (a 3300 lejből) 200 lejre nem kellett adót fizetni, az újabb rendelkezés szerint ez csak a két évnél nem régebbi alkalmazottak esetében történhet így. Viszont egy 2021-ben megjelent törvény azt is kimondja, hogy két évnél hosszabb ideig nem tartható senki minimálbéren.

Tehát az a helyzet állt elő, hogy „a 200 lejes adómentességnek csak azok a személyek a haszonélvezői, akiknek két évnél frissebb a munkaszerződése” – világított rá az állami visszásságokra Debreczeni László.