
Bayer Zsolt szerint a trianoni tragédia büszkeséget kell jelentsen ma
Fotó: Gergely Imre
Rendhagyó irodalomóra-szerű előadást tartott Bayer Zsolt publicista, műsorvezető az EMI-táborban csütörtökön. A magyar nemzet lelkületére jellemző a kesergés, az önmagunk siratása, de tragédiáinkból, így Trianonból is azt a következtetést kellene levonnunk: büszkék kell legyünk, hogy életben vagyunk, és ezután sem sikerül elpusztítani minket – jelentette ki.
2017. július 27., 19:252017. július 27., 19:25
2017. július 27., 19:262017. július 27., 19:26
Két nagyon bús hangulatú verssor az, amelyeket több felmérés szerint is a legszebb magyar verssorokként tartanak számon. Ezek a következők: „Elhull a virág, eliramlik az élet”, és a „Most tél van és csend és hó és halál”. Ebből is jól látható, a magyar ember lelkülete igencsak hajlamos az elkeseredésre – vezette fel Bayer Zsolt előadását.
Ő egy első hallásra megrökönyödést keltő következtetést vont le Trianon kapcsán:
Trianonban, amit a nemzettel cselekedtek, az egy emberre vonatkoztatva azt jelenti, hogy levágták mind a négy végtagját, és otthagyták egyedül: egy ember nem maradt volna életben. Ehhez képest ma is életben van a nemzet. „Nincs ennél nagyobb teljesítmény, nagyobb csoda, ennél nagyobb büszkeség.
– fogalmazott Bayer.
Felvetette: 1100 éven keresztül hatalmas erők mozdultak meg azért, hogy mi egyáltalán ne is létezzünk, német, tatár, török, Habsburg, szovjet-orosz és mások, országhatárokon belül és kívül.
– hangzott el.
Bayer Zsolt egy javaslatot is megfogalmaz a közelgő 100 éves évforduló kapcsán:
„Nem tartottatok be semmit az ígéretekből, de sebaj, mert túléltük, és itt vagyunk. Üljünk le, beszéljük újra” .
Száz év múlva is valószínűleg, a szomorú verssorokat fogják a legszebbeknek tartani, mert ilyen a magyar lelkület, de ne higgyük soha, hogy pusztulásra vagyunk ítélve.
– szögezte le a publicista.
A műsorvezető kitért a mai európai állapotokra is. Úgy fogalmazott, mára a liberalizmus oda vezetett, hogy a világban csak a szabadság és az egyén számít. Eközben a szabadság, amiért ezer éveken át nagyon sokan feláldozták mindenüket, mára önmaga paródiája lett. Emiatt jutottunk oda, hogy például Londonban, a metróban betiltották a hölgyeim és uraim megszólítást, hogy nehogy sértse valaki érzékenységét.
– fogalmazott. „Amikor az eszme, amire egy civilizáció épült, elmebajjá válik, az szükségképpen elkezd hanyatlani, és összeomlik, és romjain mindig épül valami új. Ezt éljük most. A globális tőkés liberális világrend omlik össze a szemünk láttára. Ami egy civilizáció összeomlása után épül, az az előbbinek a tagadása. Most az Európai Egyesült Államok akarói állnak szemben azokkal, akik azt mondják, hogy a nemzetállamokat meg kell erősíteni. A két eszme közti háború zajlik most. A jövő pedig a nemzeti reneszánsz, a nemzetállamok, nemzetek reneszánsza lesz” – vonta le a következtetést Bayer Zsolt.
Az élelmiszerárak tavaly április óta mintegy 10 százalékkal emelkedtek, és ortodox húsvét után újabb drágulás jöhet az energia- és üzemanyagköltségek növekedése miatt – jelentette ki a vasárnap Agerpresnek Aurel Popescu.
Háziállatok is áldozatul estek annak a tűzvésznek, amely a Maros megyei Petelén ütött ki és amelyhez vasárnap kora hajnalban riasztották a szászrégeni tűzoltókat.
Immár 25 éve, mindössze egy év kimaradással töltik meg a csíkszeredai Szabadság teret és a Promenádot a legnagyobb szabadtéri ételszentelés résztvevői.
Húsvétvasárnap, az immár ötödjére megszervezett sepsiszentgyörgyi ételszentelésen minden eddiginél többen, mintegy 1500-an vettek részt: szinte minden történelmi egyház képviseltette magát hívei által.
Több ezren vettek részt idén is a Kárpát-medence legnagyobb ételszentelésén, Csíkszereda főterén, amelynek idén volt a jubileumi, 25. kiadása.
Mi is képesek vagyunk a béke és az egység új világának életre keltésére – mondta homíliájában XIV. Leó pápa a Szent Péter-bazilikában a nagyszombat esti vigília szertartásán, amelyen tíz felnőttet keresztelt meg.
Új szokás indult útjára Gyergyószentmiklóson: a húsvétvasárnapi eledelszentelés idén először városi eseménnyé bővült. A Szent Miklós Plébánia ezúttal a városközponti parkban szervezte meg az étkek megáldását.
Húsvétvasárnap reggel az ételszentelés szertartása kerül középpontba, ezt a hagyományt pedig Csíkszeredában több ezren éltetik. A Kárpát-medence legnagyobb ételszentelését Csíkszereda központjában tartják, és ez idén sincs másként.
A húsvét a világ kereszténységének legnagyobb jelentőségű ünnepe: Krisztus feltámadása a halálon és a gonoszságon, bűnökön személyes áldozattal aratott győzelmet jelenti. De vajon egyformán gondolkodnak erről az erdélyi történelmi egyházak?
Az Országos Fogyasztóvédelmi Hatóság (ANPC) ezen a héten (március 30. és április 3. között) több mint 1700 gazdasági szereplőnél végzett ellenőrzéseket, és 2384 bírságot szabott ki, több mint 6,3 millió lej értékben.
szóljon hozzá!