De ez a fiú odaült mellé, és azóta is tartják a kapcsolatot.

A Bethlen Gábor Kollégiumba érkezve elmondta édesanyjának: gondol Körösi Csoma Sándorra, a Jókai által A nagyenyedi két fűzfában megörökített hős diákokra. Édesanyja rákérdezett: Másra nem gondolsz? „De, csak ő nincs itt” – hangzott a válasza. Amire megszólalt az addig mellette hallgató óradnai fiú. „Visszajött értem – ez volt a legnagyobb ajándékom.”

Édesanyjával tanul

Iskolába együtt jár édesanyjával, aki az órákon jegyzetel fia számára, begépeli azokat a szövegeket, amelyek nincsenek meg Braille-írással. Technikai eszköze a három éve alapítványi segítséggel beszerzett Braille-írást ismerő számítógép, és egy nemrég kapott telefonos alkalmazás. Utóbbi segítségével még étkezés közben is tanulta a vallásverseny húsz tételét. Iskolaidőben, hétköznapokon nem tudott sokat foglalkozni a felkészüléssel – csak egy-egy keveset hétvégi szabad idejében. A többi a tavaszi vakációra maradt.

A vetélkedő első feladatának a megoldásához nagyon jól kellett ismerni az igehelyeket – mondta mosolyogva Tamás. Édesanyja megmutatta a Braille-bibliát, amit a Nemlátók Szövetségétől kaptak. A katolikus kiadványt a bőséges jegyzetanyagért, a héber szómagyarázatokért kedveli az unitárius diák. Itt azt is megjegyezte, hogy a más felekezetek felé való nyitottságot, a másság elfogadását a budapesti Vakok Batthyány László Római Katolikus Gyermekotthonában, Óvodájában és Általános Iskolájában töltött öt év alatt oltották szívébe. Mesélt arról a lelkiségről, amit a nővérek ott képviseltek, és arról is, miként segítette a látó mozgássérült a nemlátót, illetve hogy

A verseny harmadik feladványa, Mózes elhívása címmel esszéírás volt. Elvárták a saját véleményt, mit jelent számukra a bibliai történet.

Felkészítő tanára Juhász Zoltán iskolai lelkipásztor. Sokat jelentenek Tamás és édesanyja számára is lelki nevelés órái. Tamás ugyanakkor furulyázik az iskola zenekarában, így minden hétfőn reggel három, a lelkipásztor által vezetett korcsoportos áhítaton részt vehet. Rá-ráácsodálkozik, hogy az azonos üzenetet mennyire korosztályokra szabottan tolmácsolja. Példaképének tekinti Juhász Zoltánt, hiszen ő maga is lelkésznek készül.

Tamás mindig meghat – mondta el megkeresésünkre az őt felkészítő lelkész.

Idén a protestáns (református, evangélikus, katolikus) felekezetek számára kiírt országos versenyre iskolánkból nyolc diák jutott el Karácsony Mária vezetésével – mondta a lelkipásztor. Az 8. osztályos Lukács Lilla, a tizedikes Dobai Orsolya és a tizenegyedikes Jónás Norbert dicséretet, Telegdi István pedig III. díjat kapott. Tamás az első- és a különdíjával volt a legeredményesebb.

Beszélgetésünk során egyetlen szót sem ejtett Tamás és Jolán arról a kemény munkáról, amit nap mint nap ki kell fejteniük, hogy boldoguljon a mértan, a földrajt világában a nemlátó fiú. De mosolyogva osztották meg módszereiket. Biztatás számára, hogy lelkésszé válásának célját elérje egy budapesti evangélikus vak lány példája, akit nemrég szenteltek fel. Aggálya a héber és a görög betűk megismerésének lehetősége – jelenleg ehhez keres applikációkat. A világ megismerésében, az emberekkel való kapcsolattartásban elsődleges számára a hang. Édesanyja ebben is előnyt lát számára: nem kötik meg „az első látásra” szerzett előítéletek.