– 1992 és 2011 között Erdélyen Maros megyében csökkent a legnagyobb számban a magyarok létszáma 253 ezerről 209 ezerre. Egyetlen más erdélyi megyében sem esett ilyen nagy számban a magyarok létszáma ebben az időszakban. Mit gondol, mi lehet ennek az oka?

– Jó lenne látni, hogy ez arányaiban hogy néz ki – mert ugye ahol a legtöbben vannak, ott lesz a legmagasabb minden ilyen mutató. Nem tudom, mi lehet az oka. Feltételezéseim vannak annak alapján, amit én észleltem. Egyrészt 1990 márciusa után sokan hagyták el Marosvásárhelyt és környékét. Gyerek voltam, de emlékszem, hogy a közvetlen környezetünkből sokan költöztek ki Magyarországra. Aztán sokan mentünk el tanulni, köztük én is. Volt, aki tovább ment és volt, aki hazajött. Én az utóbbi kategóriába tartozom.

– A magukat romának vallók aránya Erdélyen belül Maros megyében volt a legmagasabb 2011-ben: 8,5 százalék. Mi a véleménye, hogy a cigányság- vagy magyarságtudat az erősebb a Maros megyei romákban? Esetleg mit tehet egy kérdezőbiztos azért, hogy az ilyen helyzetben lévő emberek magyarnak vallják magukat?

– Szerintem elég nagy gubancot fog okozni az, hogy nincs különbségtétel a magyar romák és a román romák között. Anyanyelvüket tekintve a megye roma lakosságának számottevő része magyar, ami az oktatásban és közigazgatásban nem mellékes információ. Nem tudom, hogy ez mennyire lesz nyomon követhető a jelenlegi népszámlálás eredményeiben. Nálam okosabb emberek kellene megmondják, hogy egyáltalán jó-e, ha ők magyarnak vallják magukat, vagy inkább romának kellene. Ez egy nagyon összetett szociológiai és kulturális kérdés.

– Maros megyében a községekben magasabb volt a magyarok aránya 2011-ben, mint a városokban: 39 százalék szemben a 37 százalékkal. Ez az arány a mostani összeíráskor is érvényes lesz?

– Valószínűleg megmarad ez a különbség, és ez részben azzal magyarázható, hogy nagyon sok magyar család él a városhoz közeli falvakban. Az ingatlanpiac alakulása sok fiatal családot késztetett a város elhagyására. Jómagam sem tudnám a sokgyerekes családomat városon fenntartani. Emellett a világjárvány is komoly indokot szült a kiköltözésre. A tágasabb élettér és saját kert lehetősége igen vonzó volt a járványügyi intézkedések idején.

– Mindamellett, hogy állampolgári kötelességünk, miért tartja fontosnak, hogy részt vegyünk a népszámláláson?

Minden számottevő stratégiai döntésnek az alapja a számok. Ahhoz, hogy számottevők legyünk, láthatóak kell legyünk. Számokban láthatóak.

– Hogyan járulhatunk hozzá magánemberként és nőként ahhoz, hogy a népszámlálást megfelelő fontosságúnak tekintse környezetünk? Mit tehet Ön, a közel 6000 tagot számláló Női Vállalkozók Erdélyben csoport alapítója az ügy érdekében?

– Mi itthon terveztük meg az életünket. Négy gyerek édesanyja vagyok, szóval engem nagyon foglalkoztat, hogy milyen világot és szűkebb körben milyen hazát hagyunk hátra a következő generációknak. Minden társadalmi érzékenységem alapja ez. Ezért önkénteskedem tini korom óta, ez hajtott a Női Vállalkozók Erdélyben alapításakor is, és ez motivál a hétköznapokban. Senkitől sem lehet többet kérni, mint amit adni tud: de amit adni tudok, azt tényleg bele akarom dobni a közösbe. Csak így látok esélyt a fejlődésre. A mi közösségünk egy társadalmilag érzékeny és felelős közösség. Biztos fogunk erről beszélni csoporton belül. Főleg, hogy a népszámlálást segítő csapatban több tagunk is van. És első körben ez a legfontosabb, hogy az információ eljusson mindenhova. Utána már egyéni döntés és felelősség, hogy ki miként jár el.

(X  – fizetett hirdetés)