
A Czirjék Katalin által vezetett Női Vállalkozók Erdélyben Facebook-csoportban is szó lesz a népszámlálásról
Fotó: Jánosi Ágnes
Miért fontos, hogy részt vegyünk a népszámláláson? Mit tehetünk magánemberként, hogy környezetünk számára is kardinális kérdéssé váljon a téma? Mit gondol erről egy négygyermekes családanya, lelkészfeleség, aki egy mintegy 6000 tagot számláló női közösség alapítója? Czirjék Katalinnal beszélgettünk.
2022. március 01., 15:512022. március 01., 15:51
– 1992 és 2011 között Erdélyen Maros megyében csökkent a legnagyobb számban a magyarok létszáma 253 ezerről 209 ezerre. Egyetlen más erdélyi megyében sem esett ilyen nagy számban a magyarok létszáma ebben az időszakban. Mit gondol, mi lehet ennek az oka?
– Jó lenne látni, hogy ez arányaiban hogy néz ki – mert ugye ahol a legtöbben vannak, ott lesz a legmagasabb minden ilyen mutató. Nem tudom, mi lehet az oka. Feltételezéseim vannak annak alapján, amit én észleltem. Egyrészt 1990 márciusa után sokan hagyták el Marosvásárhelyt és környékét. Gyerek voltam, de emlékszem, hogy a közvetlen környezetünkből sokan költöztek ki Magyarországra. Aztán sokan mentünk el tanulni, köztük én is. Volt, aki tovább ment és volt, aki hazajött. Én az utóbbi kategóriába tartozom.
– A magukat romának vallók aránya Erdélyen belül Maros megyében volt a legmagasabb 2011-ben: 8,5 százalék. Mi a véleménye, hogy a cigányság- vagy magyarságtudat az erősebb a Maros megyei romákban? Esetleg mit tehet egy kérdezőbiztos azért, hogy az ilyen helyzetben lévő emberek magyarnak vallják magukat?
– Szerintem elég nagy gubancot fog okozni az, hogy nincs különbségtétel a magyar romák és a román romák között. Anyanyelvüket tekintve a megye roma lakosságának számottevő része magyar, ami az oktatásban és közigazgatásban nem mellékes információ. Nem tudom, hogy ez mennyire lesz nyomon követhető a jelenlegi népszámlálás eredményeiben. Nálam okosabb emberek kellene megmondják, hogy egyáltalán jó-e, ha ők magyarnak vallják magukat, vagy inkább romának kellene. Ez egy nagyon összetett szociológiai és kulturális kérdés.
– Maros megyében a községekben magasabb volt a magyarok aránya 2011-ben, mint a városokban: 39 százalék szemben a 37 százalékkal. Ez az arány a mostani összeíráskor is érvényes lesz?
– Valószínűleg megmarad ez a különbség, és ez részben azzal magyarázható, hogy nagyon sok magyar család él a városhoz közeli falvakban. Az ingatlanpiac alakulása sok fiatal családot késztetett a város elhagyására. Jómagam sem tudnám a sokgyerekes családomat városon fenntartani. Emellett a világjárvány is komoly indokot szült a kiköltözésre. A tágasabb élettér és saját kert lehetősége igen vonzó volt a járványügyi intézkedések idején.
– Mindamellett, hogy állampolgári kötelességünk, miért tartja fontosnak, hogy részt vegyünk a népszámláláson?
Minden számottevő stratégiai döntésnek az alapja a számok. Ahhoz, hogy számottevők legyünk, láthatóak kell legyünk. Számokban láthatóak.
– Hogyan járulhatunk hozzá magánemberként és nőként ahhoz, hogy a népszámlálást megfelelő fontosságúnak tekintse környezetünk? Mit tehet Ön, a közel 6000 tagot számláló Női Vállalkozók Erdélyben csoport alapítója az ügy érdekében?
– Mi itthon terveztük meg az életünket. Négy gyerek édesanyja vagyok, szóval engem nagyon foglalkoztat, hogy milyen világot és szűkebb körben milyen hazát hagyunk hátra a következő generációknak. Minden társadalmi érzékenységem alapja ez. Ezért önkénteskedem tini korom óta, ez hajtott a Női Vállalkozók Erdélyben alapításakor is, és ez motivál a hétköznapokban. Senkitől sem lehet többet kérni, mint amit adni tud: de amit adni tudok, azt tényleg bele akarom dobni a közösbe. Csak így látok esélyt a fejlődésre. A mi közösségünk egy társadalmilag érzékeny és felelős közösség. Biztos fogunk erről beszélni csoporton belül. Főleg, hogy a népszámlálást segítő csapatban több tagunk is van. És első körben ez a legfontosabb, hogy az információ eljusson mindenhova. Utána már egyéni döntés és felelősség, hogy ki miként jár el.
(X – fizetett hirdetés)
A Duna vízhozamának növekedése nyomán ismét zavartalanul működik a cernavodai atomerőmű mindkét reaktora, fedezve az ország villamosenergia-szükségletének közel 20 százalékát; a földgáztárolók töltöttsége elérte a 85 százalékot.
A téli áram- és földgázellátás biztosításával, a kiszolgáltatott helyzetben lévő háztartások védelmével és a nagy ipari fogyasztók támogatásával foglalkozó munkacsoport létrehozásáról döntött a miniszterelnök.
A csütörtökön esedékes Ázsiai és Csendes-óceáni Gazdasági Együttműködés (APEC) csúcstalálkozója előtt már találkozott a kínai Szencsenben Donald Trump amerikai, Hszi Csin-ping kínai, valamint Vlagyimir Putyin orosz elnök.
Újabb telefonos csalási módszerre figyelmeztet az Országos Kiberbiztonsági Igazgatóság (DNSC). Az elkövetők először mobilszolgáltatók képviselőinek, majd a kiberbiztonsági igazgatóság munkatársainak adják ki magukat.
Románia bruttó finanszírozási igénye az előzetes becslések szerint a 2026-os 279 milliárd lejről 248 milliárd lejre csökkenhet jövőre a költségvetési hiány mérséklődésének és a lejáró adósságállomány csökkenésének köszönhetően
Elektronikusan ellenőrizhetik a jövőben az orvosok és az egészségügyi szolgáltatók, hogy a páciensek rendelkeznek-e egészségbiztosítással.
Eltérő technológiával, adatforrásokkal és számítási módszerekkel dolgozik a Google földrengésjelző rendszere és az országos földfizikai intézet (INCDFP).
Az Ilfov megyei törvényszék egyik bírája szerdán elrendelte Călin Georgescu volt államfőjelölt házi őrizetbe helyezését abban az ügyben, amelyben egy üzletember 1,1 millió eurós megkárosításával vádolják.
Európai uniós szankciós hivatalt hozott létre, élére pedig különmegbízottat nevezett ki szerdán az Európai Bizottság.
Egységesen 50 ezer lejben szabják meg a készpénzes bevételek és kifizetések napi felső határát a képviselőház szerdán elfogadott törvénytervezete értelmében.
szóljon hozzá!