
Fotó: Haáz Vince
Marosvásárhely volt az úttörője Romániában a diszlexiás gyerekek számára létrehozott osztályoknak. Fejes Réka szaktanfelügyelő munkája máig hat: a speciális módszertan sok tanulónak adott esélyt, és országos változásokat indított el az oktatásban.
2025. november 15., 09:022025. november 15., 09:02
1998-ban Fejes Réka magyar elemi oktatásért felelős szaktanfelügyelő kezdeményezésére, a marosvásárhelyi Szabadság utcai egykori 12-es számú iskolában – ma Nicolae Bălcescu Általános Iskola – indult el az ország első ilyen típusú osztálya. A cél az volt, hogy azok a gyerekek, akiknek az írás és olvasás elsajátítása nehezebben megy, ne kerüljenek a kisegítő oktatásba – hiszen nem értelmi fogyatékosságról volt szó –, hanem speciális, rájuk szabott módszerekkel kapjanak segítséget.
Ez a kezdeményezés országos mintává vált, bár a kétezres évekkel együtt jött az integrálási hullám is, így ma már nincsenek ilyen osztályok. Most, több mint húsz évvel később Fejes Réka Orbán Balázs-díjban részesült a sepsiszentgyörgyi díjátadón.
A pedagógus úgy fogalmazott: számára ez mélyen megtisztelő. „Hiszem azt, hogy ez a díj nemcsak nekem szól, hanem egy erős közösségnek, akikkel én dolgoztam sok-sok éven át, mert
Persze mindig kell egy személy vagy kell egy intézmény, ahol összefutnak a szálak, de én hiszek ebben a csapatmunkában” – nyilatkozta a szaktanfelügyelő.
Fotó: Haáz Vince
Fejes Réka a Székelyhon kérésére elmagyarázta, hogyan is működtek ezek az osztályok. A diszlexiás osztályok lényege az volt, hogy a gyerekek külön, speciális módszerrel tanulhattak, az ő tempójukban.
A szaktanfelügyelő felidézte, 1998-ban egy szakellenőrzés során találkozott Gagyi Erzsébet tanárnővel, aki olyan különleges módszerekkel dolgozott már akkor a kisegítő iskolában, hogy beszélgetésük nyomán egyértelművé vált:
Elkezdődött a közös munka, a szakemberek meggyőzése arról, hogy szükség van ezekre az osztályokra, majd létre is hozhatták az első ilyen osztályokat országos szinten először Marosvásárhelyen.
Fotó: Haáz Vince
A tanítók célzott eszközöket használtak: például egyedi betűtanítási sorrendet, hang–betű párosító gyakorlatokat, sok ismétlést, valamint olyan vizuális és mozgásos feladatokat, amelyek segítik a betűk, irányok megkülönböztetését. Innen terjedt el az iskolákban az a ma is ismert módszer, hogy
Az első években sok szülőt és szakembert kellett meggyőzni arról, hogy ezek az osztályok nem elkülönítést, hanem segítséget jelentenek. Fejes Réka és kollégái fokozatosan bizonyították az eredményeket: az első „generációk” közül sokan elvégezték a középiskolát, többen érettségiztek, szakmát tanultak. Egy szülői egyesület is kialakult a folyamat során, aztán
Bartók Éva logopédus fokozatosan átvette Gagyi Erzsébettől ennek az alternatívának a pátyolgatását, és vele is sokat dolgoztak közösen. De a legfontosabb hozadék mégis az, hogy mára országosan bevezették a speciális vizsgafeltételeket a tanulási zavarral küzdők számára: hosszabb vizsgaidő, segédanyagok, számológép használata – ez mind ebből az úttörő marosvásárhelyi munkából nőtt ki – mondta el Fejes Réka.
Fotó: Haáz Vince
A kétezres években azonban az integrált oktatás felerősödött, és sok szülőben keltett kétséget az is, hogy hátrányos helyzetű gyerekek is jártak ezekbe az osztályokba, így ezek az osztályok fokozatosan megszűntek. Fejes Réka szerint kár, mert
egy 25-30 fős osztályba ugyanazzal a módszerrel tanítva.
Ma a közoktatásban ez úgy történik, hogy ha gondok vannak a gyerekkel, és a pedagógus észreveszi, akkor szól a szülőknek, akik elindíthatják ezt a folyamatot a Nevelési Tanácsadó és Erőforrás Központban (CJRAE). Ott nyilvántartásba veszik a sajátos nevelési igényű gyerekeket, hiszen a tanulási zavarral küszködők is annak számítanak.
„De ez a kategória nagyon tág, és különbözőképpen sajátos igényűek ezek a gyerekek. Sajnos
Ám ahogy telik az idő, súlyosbodik a helyzet, tehát halmozódnak a problémák, ahelyett, hogy megoldódnának” – hívta fel a figyelmet erre a szaktanfelügyelő.
Fotó: Haáz Vince
Ha a pedagógus észreveszi, hogy az osztályában sajátos nevelési igényű vagy tanulási zavarral küzdő gyerek van, speciális képzésre jelentkezhet, illetve segítséget kérhet fejlesztő pedagógustól, iskolai tanácsadótól vagy pszichológustól – ha van ilyen az iskolában –, mert ezekkel a helyzetekkel nem lehet egyedül megbirkózni.
Fejes Réka úgy érzi, a tanulási zavarral küszködő gyerekekkel való differenciált foglalkozás nem megbélyegzést jelentene, hanem
Két esetkocsival szálltak ki a tűzoltók pénteken este Szászrégenben egy kigyúlt faanyag-szárítóhoz.
Hiányos tollazattal került a marosvásárhelyi Milvus Csoport rehabilitációs központjába egy kis tengelic, két hónapra van szüksége, amíg felépül. A madarat ragasztócsapdával fogták be.
Székelykeresztúri cégeknél vizsgálódtak a rendőrök és erdészek, jelentős pénzbírságot róttak ki és faanyagot is elkoboztak.
Marosvásárhelyen vasárnap 832-en fognak vizsgázni az egészségügyi minisztérium által kiírt rezidens orvosi helyekre.
Az ügyészek állítása szerint a boncolás eredményei azt mutatják, hogy a 2 éves kislány halála krónikus betegsége miatt következett be a fogászati kezelése során.
A Román Nemzeti Bank (BNR) a korábbi 8,8 százalékról 9,6 százalékra módosította a 2025 végére vonatkozó inflációs előrejelzését, 2026 végére pedig a korábbi 3 százalék helyett 3,7 százalékos inflációra számít – nyilatkozta pénteken Mugur Isărescu.
Ismét Csíkszeredában mérték az ország leghidegebb hajnali értékét, de fagypont alá kúszott a hőmérő mutatója Székelyföld más településein is.
A bukaresti rendőrség tájékoztatása szerint egy mélyaltatásos beavatkozás közben a gyermeknek leállt a szívműködése és a légzése és nem tudták újraéleszteni.
Nem sikerült közös nevezőre jutni a bírói és ügyészi különnyugdíjak reformjáról a Cotroceni-palotában zajlott szerdai tárgyalásokon – közölte csütörtök este Ilie Bolojan.
A kormány jövő héten közvitára bocsátja a közigazgatási reform tervezetét – jelentette ki csütörtök este a miniszterelnök.
szóljon hozzá!