Hirdetés
Hirdetés

Az időszak, amikor viszonylagos nyugalom van az erdőkben

•  Fotó: Annika Thierfeld/Pexels

Fotó: Annika Thierfeld/Pexels

Viszonylagos csend és a vadak háborítatlansága jellemzi az erdőket február hónapban. Ilyenkor az öregebb erdőkben történik zavarás a fakitermelés folytán, illetve hószánosok, szarvasagancs-keresők járják a határt. A csendben is árulkodik az erdő, például arról, hogy milyen a vadgazda, felelősen kezeli-e a rábízott vadállományt.

Farkas Attila

2018. február 10., 14:092018. február 10., 14:09

2018. február 10., 14:492018. február 10., 14:49

Január hónap végével vadászati szempontból egy hosszabb nyugalmi időszak veszi kezdetét.

Véget érnek a nagymértékű zavarással járó hajtóvadászatok, amelyeknek legfontosabb célfaja a vaddisznó, de a mezei nyúl vadászidénye is csak január 31-ig tart.

Társas vadászatok egyetlen, még aktuális formája a fácánvadászat, amelynek idénye február 28-án ér véget.

Az egyéni lesvadászat és cserkelés már számottevő zavaró hatást nem okoz,

sem a tevékenység módja, sem pedig annak nagyságrendje miatt.

Hirdetés

Szarvasfélék selejtezése

Február 15-ig van még lehetőség egyéni vadászat által a szarvasfélék nőstény egyedeinek (tehén, suta) és fiatalkorú példányainak (borjú, gida) selejtezésére, de – főként hegyvidéki, ragadozós területeken – ezt a tevékenységet kevesen végzik.

A vadászok számára közismert tény, hogy a szarvasfélék állományának minőségi javítása lehetséges a hímnemű példányok trófeái alapján, de az anyaállat genetikája is komoly, 50 százalékos súllyal esik latba. Mivel az anyai genetikai minőség nem becsülhető, a selejtezés inkább a láthatóan gyengébb fizikai kondícióban lévő példányokra korlátozódik.

Országos szinten a szarvasfélék nem jelentenek akkora – vadkárban jelentkező – problémát, hogy a tehenek és ünők selejtezése mennyiségi szempontból is fontos legyen.

A fakitermelés jelent zavaró tényezőt

Február 15-étől a vízpartok is elcsendesülnek, ugyanis a különböző közkedvelt récefélék és vadlibák vadászati idénye is véget ér. A mezőkön sincs még számottevő aktivitás, ugyanis még nem jött el a tavaszi mezőgazdasági munkálatok ideje.

A vadon élő állatok esetében csak az erdőkben történik zavarás, s ennek oka a fakitermelés.

Ugyanakkor, ez utóbbi tevékenység csak a középkorú és idős állományok egy részére korlátozódik, a biztonságot és táplálékot nyújtó fiatalos erdők ilyen szempontból is háborítatlanok. Egyébként az erdőkitermeléseket is valamikor meg kell oldani, és kivitelezésükre sok szempontból a téli időszak a legalkalmasabb.

•  Fotó: Annika Thierfeld/Pexels Galéria

Fotó: Annika Thierfeld/Pexels

Ha februárban tele vannak a vadetetők

A vadgazdálkodási gyakorlat messzemenően figyelembe veszi a vadon élő állatok biológiáját, és a vadászati idényeket ehhez igazítja. A februári hónap még téli időszaknak számít, mégis általában a december és január hónapok a mostohábbak hőmérsékleti és táplálékkínálati szempontból. A hőmérsékleti viszonyok nem befolyásolhatók, a táplálékot viszont lehet pótolni kiegészítő takarmányozással.

A téli hónapokban kijuttatott takarmánynak azonban nem csak a vadállomány túlélésében, hanem annak vadászati hasznosításában is komoly szerepe van. A rendszeresen kitett táplálék a vadon élő állatok helyben tartását is szolgálja, ezzel növelve a vadászatok sikerességét.

Ezt figyelembe véve, igazából az etetők takarmánnyal való februári ellátottsága ad reálisabb képet a vadgazda felelős viselkedéséről vagy annak hiányáról. Az, hogy decemberben és januárban esetleg tele vannak az etetők, nem feltétlenül jelenti azt, hogy komoly, szakszerű gazdálkodás történik. Azonban, ahol a vadászati idény befejeztével, és főként februárban is folyamatos takarmányozás történik, ez a felelősségteljes állománykezelés jele.

Miért is van ez így? Azért, mert

azt a törzsállományt, amely túlélte a tél környezeti szempontból legnehezebb időszakát és a vadászidényt is, szükséges segíteni, nehogy a tavasz beállta előtt fogyjanak el a tartalékai és elpusztuljon.

Másrészt, ez az időszak a vehemépítés fontos szakasza. Ilyenkor megfelelő mennyiségű és minőségű takarmánnyal megelőzhetők a méhen belüli elhullások. Ugyanakkor, ebben az időszakban a zavarás okozta stressznek is lehet utódszámot befolyásoló hatása. Tehát

elsősorban a törzsállomány védelme és a szaporulat biztosítása miatt nincs a kora tavaszi időszaktól vadászati idény.

Ebben a periódusban a nagytestű ragadozók vannak nagyobb hatással a növényevő vadfajokra, mind a vemhesség előrehaladott stádiumaiban lévő anyaállatokra, mind a már megszületett utódokra. De ez a természet rendje.

•  Fotó: Devon Rockola/Pexels Galéria

Fotó: Devon Rockola/Pexels

Az agancsgyűjtés szabálya

A vadászaton túl ebben az időszakban olyan tevékenységek okozhatnak lényeges zavarást, mint a motoros hószánozás vagy az agancsgyűjtés. A hószánozás a napjainkban tapasztalt hóviszonyok mellett nem tényező, az agancsgyűjtés viszont az lehet. Ez utóbbi témában azt szükséges tudni, hogy

a szarvasfélék lehullatott agancsa a vadászatra jogosult tulajdona, ezért azt át kell adni neki. A hullott agancs átadásának megtagadása a 2006-os évi 406-os számú vadászati törvény szerint kihágásnak számít, és 1000–3000 lej bírsággal sújtható.

Mindazonáltal, hogy létezik ez a jogszabály, a legtöbb vadászatra jogosult nem él ezzel a bírságolási lehetőséggel. Főleg akkor nem, ha a szarvasagancs-kereső nem zaklatja a szarvascsapatokat annak reményében, hogy a menekülő bika fejéről, a fák közötti rohanás során, leesik a már meglazult fejdísz. Az, hogy a bírságolás ritka, nem azt jelenti, hogy a vadászatra jogosultakat nem érdeklik az általuk kezelt területekről származó agancsok. Sőt, a forma, ágszám és a tömeg nagyon sok információval tud szolgálni a viselőjükről. Tehát,

mielőtt késmarkolat, dísz- vagy használati tárgy lesz a szarvasok hullott agancsából, nagyon hasznos lehet azok bemutatása legalább a terület vadőrének.

Most egyébként is az elmúlt év kiértékelésének és az ellésekre készülő vadállomány takarmányozásának, illetve nyugalma biztosításának van az ideje. Például Magyarországon bizonyos területrészeken 24 órás erdőlátogatási tilalom is van ebben az időszakban, elsősorban a vadállomány nyugalmának biztosítása érdekében.

A szerző vadgazdamérnök, ÖME-elnök

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. március 29., vasárnap

Földrengés zavarta meg a vasárnap délután nyugalmát

A Richter-skála szerint 3,9-es erősségű földrengés történt vasárnap 17 óra 16 perckor Vrancea megyében – közölte az országos földfizikai intézet (INCDFP).

Földrengés zavarta meg a vasárnap délután nyugalmát
Hirdetés
2026. március 29., vasárnap

Üzemanyagárak: ez a két intézkedés hozhat valós csökkenést a szakminiszter szerint

Az üzemanyag-drágulás hatásait enyhítő intézkedések haladéktalan elfogadására szólította fel a miniszterelnököt és a pénzügyminisztert vasárnap Sorin Grindeanu.

Üzemanyagárak: ez a két intézkedés hozhat valós csökkenést a szakminiszter szerint
2026. március 29., vasárnap

Árvízveszély: másodfokú készültség Hargita és Kovászna megyében is

Négy megyében másodfokú (narancssárga jelzésű), 12 megye folyóvizeire elsőfokú (sárga jelzésű) árvízvédelmi készültséget rendelt el vasárnap az Országos Hidrológiai és Vízgazdálkodási Intézet (INHGA).

Árvízveszély: másodfokú készültség Hargita és Kovászna megyében is
2026. március 29., vasárnap

Eső és havazás után fordulat jön az időjárásban

Lassan elhagyja térségünket a hétvégi lehűlést okozó mediterrán ciklon, hétfőig azonban még marad a csapadékos időjárás: az ország nagy részén eső, a hegyvidéken pedig havazás várható. Ezt követően javulásnak indul az időjárás.

Eső és havazás után fordulat jön az időjárásban
Hirdetés
2026. március 29., vasárnap

XIV. Leó pápa virágvasárnapon: Krisztus a keresztről kiáltja az embereknek, hogy tegyék le a fegyvert

Krisztus, a béke királya, ma is azt kiáltja keresztjéről: tegyétek le a fegyvert, emlékezzetek, hogy testvérek vagytok – mondta XIV. Leó pápa a Szent Péter téren bemutatott virágvasárnapi misén, amellyel megnyitotta a húsvéti nagyhetet.

XIV. Leó pápa virágvasárnapon: Krisztus a keresztről kiáltja az embereknek, hogy tegyék le a fegyvert
2026. március 29., vasárnap

Havazást is jósolnak Hargita megyében

Jelentős mennyiségű csapadék várható, a hegyekben pedig több centiméternyi hó fog esni, ugyanakkor több folyó is megáradhat a hétfőn délutánig érvényes riasztás szerint – közli a Hargita megyei katasztrófavédelem.

Havazást is jósolnak Hargita megyében
Havazást is jósolnak Hargita megyében
2026. március 29., vasárnap

Havazást is jósolnak Hargita megyében

2026. március 29., vasárnap

Heten kerültek kórházba egy frontális ütközés nyomán Kolozs megyében

Hét ember sérült meg egy közlekedési balesetben szombaton késő este a Kolozs megyei Aranyosegerbegyen (Viișoara).

Heten kerültek kórházba egy frontális ütközés nyomán Kolozs megyében
Hirdetés
2026. március 29., vasárnap

Csíkszereda az élmezőnyben: csaknem hétezren itt vennék át a szavazási levélcsomagjukat

Beregszászon, Ungváron és Csíkszeredában vennék át legtöbben a szavazási levélcsomagjukat, a három külképviseleten több mint 27 ezren vennék át a levélszavazáshoz szükséges dokumentumokat – derül ki a Nemzeti Választási Iroda adataiból.

Csíkszereda az élmezőnyben: csaknem hétezren itt vennék át a szavazási levélcsomagjukat
2026. március 29., vasárnap

Vasárnap is kitart az esős idő Székelyföldön

Az Országos Meteorológiai Szolgálat vasárnap sárga jelzésű riasztást adott ki jelentős mennyiségű csapadék, a hegyekben pedig havazás miatt, amely hétfő reggelig az ország közel felét – Hargita és Kovászna megyét is – érinti.

Vasárnap is kitart az esős idő Székelyföldön
2026. március 28., szombat

A magyarság szimbólumainak jegyében zajlottak a Csoma-napok

A Kőrösi Csoma Sándor Közművelődési Egyesületnek (KCSSKE) 36. alkalommal is sikerült megszervezni a Csoma-napokat Kovásznán. Az idei tematika a magyarság szimbólumai voltak.

A magyarság szimbólumainak jegyében zajlottak a Csoma-napok
Hirdetés