
Grohotis-hegység: a ránk váró látványról szavak helyett meséljenek a képek
Fotó: Kocsis Károly
A tavalyi Báj-havasi túra megejtésekor került fel a bakancslistára a távolban sejtelmesen körvonalozódó Grohotis. Erdélynek megannyi hegye kínál barangolási lehetőséget egy-egy hétvégére, ám az ezeréves határ még mindig különleges csáberővel bír.
2026. június 07., 08:492026. június 07., 08:49
Most, hogy egyre több repülőjáratot törölnek, és az üzemanyag ára is kezdi megszokni a 10 lej környékét, a city break-ek helyett, mellett
Egy esőmentes hétvégi, akár egynapos kiruccanáshoz a Grohotis-hegység is szóba jöhet, hiszen elérhető közelségben található, a 800 méteres szintkülönbség oda-vissza 20 kilométeren nem követel rendkívüli erőnlétet, kevésbé ismertségének betudhatóan
Legvonzóbb előnye azonban lenyűgöző voltában rejlik, hiszen gyephavas révén gerincösvénye a szomszédos Báj-havaséval vetekedő, páratlan szépségű panorámát kínál, no és – nem utolsó sorban – részben az „ezeréves” határon vezet végig.
Fotó: Kocsis Károly
Ez a megszokott, beszámolókban, visszaemlékezésekben, történelmi munkákban előszeretettel használt kifejezés azért nem fedi teljes mértékben a valóságot, mert csak
A következő két évben bejárták a terepet, 1886–1887-ben Bécsben nemzetközi vegyes bizottság vitázott rajta, az országgyűlés pedig 1888-ban szavazta meg „az Osztrák–Magyar Monarchiának Romániával, a Monarchia két állama és Románia közt fennforgott határvillongások kiegyenlítése végett, a határvonal újabb megállapítása és azzal kapcsolatos kérdések szabályozása tárgyában kötött, s Bukarestben 1887. évi december 7-én/november 25-én aláírt nemzetközi egyezmény becikkelyezéséről” szóló XIV. törvénycikket.
Az ajánlott túra kb. 20 km oda-vissza
Fotó: Kocsis Károly
Ezer évvel ezelőtt (vagy ha a tankönyvekben szereplő tézisekből indulunk ki: valamivel később) és még évszázadokon át a székelyek, illetve a barcasági magyarok által birtokolt, belakott, ellenőrzött, használt terület eredetileg sokkal délebbre terjed ki (a klasszikus értelembe vett országhatárt akkoriban nem ismerték) – gondoljunk csak a Havaselve északi felében azonosítható magyar helynevekre vagy az egészen 1845-ig létező és majdnem Bukarestig benyúló hajdani Székely (Saac, Săcuieni) megyére. Márpedig a ma itt élő népek közül
A délebre magasodó havasokat a Hétfalut zálogban tartó Brassó városa csak a 18. száza elején vette el jogtalanul az itteni magyaroktól, s adta bérbe az egyre nagyobb számban beköltöző román bácsoknak.
Fotó: Kocsis Károly
A Határjárók a Kárpátokban kalauzsorozat tavaly megjelent hetedik kötetének szerzői (Kovács Lehel István, Molnár Sándor), munkatársai (Kánya József, Kovács Előd, Miklós Árpád) a Bánkota-hágó és az egykori predeáli határállomás közötti, hat vám- és őrhellyel biztosított egykori határszakaszon
Természetesen a most általunk javasolt túra nem a teljes 71 kilométer megismétlését célozza, mert ahhoz az edzett természetjáróknak is négy napra volt szükségük, hanem a Bratocsa-hágó és a Grohotis-csúcs közötti, a hajdani országhatárt részben követő útvonalra.
Fotó: Kocsis Károly
A határtúra-mozgalmat a három évvel ezelőtt fájdalmasan fiatalon, 53 éves korában elhunyt Molnár Sándor, a Mária-út egykori koordinátora kezdeményezte. Az ennek eredményeként megszülető, 18 kötetesre tervezett Határjárók a Kárpátokban kalauzsorozat célja a volt Magyar Királyság keleti határának bemutatása Ukrajnától a Dunáig. Az első hat kötetnek maga az ötletgazda a szerzője, a hetediknek már csak részben – tőle a négyfalusi dr. Kovács Lehel István informatikus, túravezető, a Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem Marosvásárhelyi Karának adjunktusa vette át a stafétát. „A határtúra belső zarándoklat is, belső határainkat is lejárjuk, érzékeljük, ízlelgetjük… A határtúra, amit Sanyi ránk hagyott, kötelez a kitartásra, és egyben belső utazásra visz. Nem egy elveszett történelmi birodalom utáni nosztalgiáról, hanem önmagunk megerősödéséről és a velünk túrázók, egymás elfogadásáról is szól” – írja A Kárpát-kanyar hegyei: Bánkota-hágó – Predeál című túrakalauz előszavában Nagy Benedek.
Az 1272 méter magasságban ránk váró indulási pontig az 1840–1860 között kiépített, 1A jelzésű műúton jutunk el a leghamarabb – a Kárpát-kanyar tájékán a Tömösi-szoroson átvezető Brassó–Bukarest főút és vasút megnyitása előtt ez volt a legfontosabb összekötő a két ország között. Azelőtt pedig a Tatárhavas-hágói és Telejenel folyó melletti. Csíkszeredától jó bő kétórányi, Sepsiszentgyörgytől mindössze kb. 75 percnyi autózás, buszozás vár ránk.
Fotó: Fly Over Mountains
Miután Négyfalut elhagyjuk, Cheia felé tartva, a tatrangi víztározó mellett előbb
A név első fele mindenekelőtt a régi magyar nyelvben szépet jelentő babbát, illetve a Csíksomlyó titka kapcsán Daczó Árpád (P. Lukács OFM) által is sokat boncolgatott Babba Máriát juttatja eszünkbe, míg a runka erdei tisztásra, irtásra utal. A ferences atya úgy vélte, hajdanán Mária-búcsúra járhattak ide az őseink, és ez olyan közeli hegycsúcsok neveit is megmagyarázza, mint a Kis- és Nagybáb vagy éppen a Bábos, kissé távolabb a nagykő-havasi Kőba-szikla, Kőba-völgy, Kőba-csúcs, melyeket Simon Ferenc a Kőbábból eredeztet, a Bucsecsben pedig a híres Babele.
Fotó: Kocsis Károly
Székely Géza, a hajdani Brassói Turista Egyesület (BTE) titkára és öt társa, Jakab Irén, Török Mária, Jancsika Albert, Lutsch Gyula és Blau Jenő éppen 90 évvel ezelőtt, 1936-ban járta be a Grohotis-hegységet, amelyet ők egyszerűen csak a Nagy-kőhavas és a Csukás közötti hegyeknek neveztek, de néhol Ósánci-hegyeknek, illetve – tévesen – Hidegvölgyi-havasoknak is mondják. Brassóból tranvájjal mentek ki Hosszúfaluban, innét gyalog: Ósánc – Babarunka – Bretocsa-hágó; itt jobbra tértek, és a régi határ mentén, a határhalmokat követve: Lovak-havasa – Kisbáb – Nagybáb (a régi határ Báboson haladt, de ide nem másztak ki) – Kecskeláb-havas. Az eredeti céljuk a Predelus lett volna, de a rossz idő miatt leereszkedtek a Tatrang-völgyében, a turistaházban éjszakáztak, másnap gyalog indultak vissza Hosszúfaluba.
A Bratocsa-hágó nevét láttam leírva már Bretocsának, az 1941-es magyar katonai felméréskor Barátos névvel illették, a Google-térképen Tatrangfői-hágóként is megtaláljuk, merthogy a közelben ered a Tatrang. Itt bőséges parkolóhely áll rendelkezésünkre, és jobbra, azaz délnek fordulva megkezdhetjük a túra érdemi részét. Másfél órát az erdő között, az egykori országhatár piros sávval jelzett nyomvonalán gyalogolunk változatos terepen, és még legalább annyit
Az ezeréves határ itt kanyarodik nyugatnak, a Zănoaga felé
Fotó: Kocsis Károly
Ahogy az erdőből kiérünk, jobbról a Lovak havasa (1423 m) és a Kecskelábak emelkednek (Alsó-, Felső-, Középső-), balról a Gergely-tető, illetőleg a Bábos-csúcs (1662 m), ahová kitérőt kellene tennünk, ha ragaszkodni akarnánk az 1887-es határ követéséhez, amely a Kisbáb (1752 m) és a Nagybáb (1712 m) között a pirossáv-jelzésekkel együtt hirtelen jobbra, azaz nyugatnak fordul a Zănoaga irányába, hogy aztán
Fotó: Kocsis Károly
Bevétele egy kis erőfeszítést igényel, de bőségesen kárpótol érte a tetejéről elénk tárulkozó pazar kilátás a Vajda-havasra, a Szlójerre, a Kecskelábakra, a Nagy-kőhavasra, Bucsecsre, Teszlára, Csukásra, Vörös-havasra, Zákányra, Nagy-Tatár-havasra – amikor mi két héttel ezelőtt ott voltunk, vad szél igyekzett a minél előbbi visszafordulása ösztökélni.
Elvileg haladhatnánk tovább dél felé a gerincen, hogy aztán az Ulița (1565 m), a Nagy-Radila (1490 m), a Clăbucetu 1394) és a Negrașu (1297) érintésével beérjünk a Teșila és Trăișteni falvakból álló Valea Doftaneibe, de az még további 20 kilométert jelentene, és még mindig ott lennénk a semmi közepén.
Fotó: Kocsis Károly
És ha már a terepjárót választjuk, a fentebb vázolt útvonal helyett akár a Negrașul völgyén át is beereszkedhetünk (ez a könnyebb, de kevésbé látványos), ám a Doftana völgyében mindenképp forduljunk északnak: egyrészt, hogy aszfalton ne koptassuk a gumikat, másrészt mert így az 1250 méter magas Predelus-hágónál ismét találkozunk a régi magyar határral, és úgy érünk haza a Barcaságba.
Maroshévízen egy kereskedelmi egység alagsorába folyt be a víz, a szivattyúzáshoz a helyi hivatásos tűzoltókat riasztották.
A szombat délutáni rendkívül heves esőzések, viharok következtében Kovászna megye több helyszínén is szükség volt a Kovászna megyei tűzoltóság egységeinek segítségére.
Baleset történt Sepsiszentgyörgy kézdivásárhelyi kijáratánál a 13E országúton. Az ütközés következtében hat embert szállítottak kórházba és forgalomkorlátozást vezettek be.
Nicușor Dan államelnök szombaton megerősítette, hogy a pénteken felrobbant tengeri drón ukrán eredetű, de hangsúlyozta, hogy Oroszország a felelős a Romániát érintő helyzetért.
Bántalmaztak egy férfit és eltulajdonították az áldozat kerékpárját szombaton hajnalban Marosludason. Az elkövetők előzetesbe kerültek.
Narancs jelzésű viharriasztást követően több településen is intenzív felhőszakadással érkezett meg a viharos időjárás. A vihar által érintett települések lakóit Ro-Alert üzenetben is figyelmeztették a hatóságok.
Minden, ebben az időszakban elkészülő bölcsőde felvehet majd állami költségvetésből fizetett személyzetet, hogy ősztől elkezdhesse működését – jelentette ki szombaton Ilie Bolojan.
A Déli- és a Keleti-Kárpátokra, Munténiára, Dobrudzsára és Moldvára érvényes fokozott légköri instabilitásra figyelmeztető elsőfokú (sárga) riasztást adott ki szombaton az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM).
Több folyó is kiléphet a medréből az esőzések következtében szombaton és vasárnap. Székelyföldi folyók is érintettek.
Maros megye területén narancssárga kódjelzésű riasztást adtak ki záporokra, zivatarokra vonatkozóan, helyenként jégesőre is számítani lehet. Hasonló riasztás van érvényben Csíkszékre is.
szóljon hozzá!