Az elnökválasztás és referendum végeredményei

Fotó: Kristo Robert

Teljes mértékben összesítették a szavazatokat. A Központi Választási Iroda ma (szerda) délelőtt közölte az elnökválasztás első fordulójának valamint a népszavazásnak a végeredményét.

Szőcs Lóránt

2009. november 25., 12:072009. november 25., 12:07

A második fordulóba, melyet december 6-án szerveznek Traian Băsecu jutott 3 153 640 szavazattal (32.44%) és Mircea Geoană 3 027 838 szavazattal (31.15%). Továbbá a PNL jelöltje Crin Antonescu foglalja el az előkelő harmadik helyet 1 945 831 szavazattal (20.02%). Különben valószínű, hogy a liberálisok ma kötnek szerződést a PSD-vel, hogy a második fordulóban Geoanăt támogatják.

Fotó: Kristo Robert

Szavazástérkép: A narancssárga övezetekben Băsescu, a pirosban Geoană a zöldben pedig Kelemen Hunor nyert. (forras:romanialibera.ro)

C. Vadim Tudor 540 380 szavazatot kapott (5.55%), ez azt jelenti, hogy több mint százezer vokssal előzte meg az RMDSZ jelöltjét Kelemen Hunort, aki 372 764 szavazattal (3.83%) az ötödik helyre került. Még a független Sorin Oprescunak sikerült háromszázezer fölé emelkedni, rá ugyanis 309 764-en voksoltak (3.18%). George Becali a 186 390 szavazattal (1.91%) az utolsó jelölt, aki egy százalék fölé emelkedett, habár a kétszázezres küszöböt neki sem sikerült elérnie.

Itt látszik, hogy a jelöltetéshez szükséges 200 000 aláírás összegyűjtés egyáltalán nem mérvadó. A többi államfőjelöltre ugyanis még százezren sem adták le a voksukat. Ezekből az adatokból mindenki levonhatja a saját következtetését, hogy szerinte érdemes-e tizenkét jelöltet indítani egy gazdasági válságban szervezett államfőválasztáson, vagy sem.

A hivatalos adatokból az is kiderül, hogy a szavazati joggal rendelkezők 50,95%-a (9 320 240) vett részt a parlament összetételének megváltoztatására vonatkozó népszavazáson. Ezekből 8 665 422-őt vagyis 92,97%-ot nyilvánítottak érvényesnek. Az érvénytelen szavazatok, ebben az esetben nem számítanak, ugyanis a törvény alapján a részvétel alapján minősítik sikeresnek vagy sikertelennek a népszavazást. Mivel a szavazati joggal rendelkező polgárok több mint fele fejezte ki véleményét ebben a kérdésben, így érvényes a referendum. Ezután csak az érvényes szavazatokat számolták össze. A kimutatás alapján kiderül, hogy a szavazópolgárok 77,78 százaléka szeretne egy házas parlamentet és 88,84 százaléka csökkentené 471-ről 300-ra a honatyák számát.