Az egységet, az összefogást ünnepelték Agyagfalván

Összesen tizenöt huszárcsapat képviselői jöttek el vasárnap az agyagfalvi rétre, hogy az egybegyűltekkel közösen emlékezzenek az 1848-as székely nemzetgyűlésre. Felvonulásukat az ottani emlékmű megkoszorúzása, majd az alkalomhoz illő istentisztelet követte.

Össze kell fogni céljainkért

– emlékeztetett beszédében Ülkei Zoltán, Bögöz község polgármestere.

Mint mondta, abban a korban másfajta eszközökkel kellett kivívni a szabadságot, mint manapság, de napjainkban is szükség van a bátorságra, hogy megbirkózhassunk egyre bonyolultabbá váló kihívásainkkal.

Antal Lóránt szenátor kijelentette: ünnepelni kell, méghozzá azt, hogy

„Az itt összegyűlt közel 60 ezer székely mert nagyban gondolkodni. Ki merte jelenteni azt, hogy helyünk van itt, és a román, szász, szerb és más akkori kisebbségekkel közösen kell meghatározni a jövőnket” – szögezte le.

– tette hozzá.

Ikonikus helyszín

Ladányi László Zsolt parlamenti képviselő arról beszélt, hogy 1357-ből származik az első írásos emlék, amely bizonyítja, hogy már akkor az agyagfalvi rétet használta a székelység a nemzet ügyeik megbeszélésére, a törvények meghozatalára.

Beke Mihály András, Magyarország Csíkszeredai Főkonzulátusának helyettes főkonzulja kijelentette, hogy

Ekkor továbbá békejobbot nyújtottak az erdélyi szászoknak és a románoknak is. „Nem a székelység hibája, hogy a békejobbot brutálisan elütötték.

A magyar szó ereje

Fekete Béla Gyula bágyoni unitárius lelkész Aranyosszéket képviselve szólt a jelenlévőkhöz. Emlékeztetett, hogy

Azóta már a trianoni békediktátum is megtörtént, amikor minden szétesett, csak lelkiekben, nyelvükben, dalaikban élhették meg nemzetiségüket. Hihetetlen érzés volt számukra, amikor előszőr mehettek Magyarországra, ahol magyarul beszélt mindenki. Ugyanezt élhették meg az aranyosszéki gyerekek is, amikor néhány éve Udvarhelyszékre látogattak.