A székelység józan gondolkodását, összefogását és jövőt meghatározó döntéseit ünnepelve gyűltek össze az 1848-as székely nemzetgyűlésre emlékezők vasárnap az agyagfalvi réten. A felszólalók hangsúlyozták, hogy napjainkban is összefogásra van szükség, hogy erőt mutathasson a nemzet.
2024. október 13., 16:332024. október 13., 16:33
Fotó: László Ildikó
A székelység józan gondolkodását, összefogását és jövőt meghatározó döntéseit ünnepelve gyűltek össze az 1848-as székely nemzetgyűlésre emlékezők vasárnap az agyagfalvi réten. A felszólalók hangsúlyozták, hogy napjainkban is összefogásra van szükség, hogy erőt mutathasson a nemzet.
2024. október 13., 16:332024. október 13., 16:33
Összesen tizenöt huszárcsapat képviselői jöttek el vasárnap az agyagfalvi rétre, hogy az egybegyűltekkel közösen emlékezzenek az 1848-as székely nemzetgyűlésre. Felvonulásukat az ottani emlékmű megkoszorúzása, majd az alkalomhoz illő istentisztelet követte.
– emlékeztetett beszédében Ülkei Zoltán, Bögöz község polgármestere.
Fotó: László Ildikó
Mint mondta, abban a korban másfajta eszközökkel kellett kivívni a szabadságot, mint manapság, de napjainkban is szükség van a bátorságra, hogy megbirkózhassunk egyre bonyolultabbá váló kihívásainkkal.
A mi harcunk viszont sokkal inkább szimbolikus a korábbi forradalmakhoz képest, hiszen jórészt a digitális platformokon bontakozik ki. A cél ennek ellenére nem változott: egy összetartó magyar közösség megmaradása és gyarapodása. Ezt pedig csak összefogással lehet megvalósítani” – fogalmazott a településvezető.
Fotó: László Ildikó
Antal Lóránt szenátor kijelentette: ünnepelni kell, méghozzá azt, hogy
„Az itt összegyűlt közel 60 ezer székely mert nagyban gondolkodni. Ki merte jelenteni azt, hogy helyünk van itt, és a román, szász, szerb és más akkori kisebbségekkel közösen kell meghatározni a jövőnket” – szögezte le.
– tette hozzá.
Fotó: László Ildikó
Ladányi László Zsolt parlamenti képviselő arról beszélt, hogy 1357-ből származik az első írásos emlék, amely bizonyítja, hogy már akkor az agyagfalvi rétet használta a székelység a nemzet ügyeik megbeszélésére, a törvények meghozatalára.
– közölte. Őt követően Antal István, nyugalmazott parlamenti képviselő is megosztotta ünnepi gondolatait.
Fotó: László Ildikó
Beke Mihály András, Magyarország Csíkszeredai Főkonzulátusának helyettes főkonzulja kijelentette, hogy
Ekkor továbbá békejobbot nyújtottak az erdélyi szászoknak és a románoknak is. „Nem a székelység hibája, hogy a békejobbot brutálisan elütötték.
– fogalmazott. A székely nemzetgyűlést a szabadságharc jelentős eseményének, továbbá összehívóját Berzenczey Lászlót a székely történelem jelentős személyiségének kell tartanunk.
Fotó: László Ildikó
Fekete Béla Gyula bágyoni unitárius lelkész Aranyosszéket képviselve szólt a jelenlévőkhöz. Emlékeztetett, hogy
Azóta már a trianoni békediktátum is megtörtént, amikor minden szétesett, csak lelkiekben, nyelvükben, dalaikban élhették meg nemzetiségüket. Hihetetlen érzés volt számukra, amikor előszőr mehettek Magyarországra, ahol magyarul beszélt mindenki. Ugyanezt élhették meg az aranyosszéki gyerekek is, amikor néhány éve Udvarhelyszékre látogattak.
– zárta beszédét a lelkész.
Fotó: László Ildikó
Fotó: László Ildikó
Fotó: László Ildikó
Fotó: László Ildikó
Fotó: László Ildikó
Fotó: László Ildikó
Fotó: László Ildikó
Fotó: László Ildikó
Fotó: László Ildikó
Fotó: László Ildikó
Fotó: László Ildikó
Fotó: László Ildikó
Fotó: László Ildikó
Fotó: László Ildikó
Fotó: László Ildikó
Fotó: László Ildikó
Fotó: László Ildikó
Fotó: László Ildikó
Fotó: László Ildikó
Fotó: László Ildikó
Fotó: László Ildikó
Fotó: László Ildikó
Fotó: László Ildikó
Fotó: László Ildikó
Fotó: László Ildikó
Fotó: László Ildikó
Fotó: László Ildikó
Fotó: László Ildikó
Fotó: László Ildikó
Fotó: László Ildikó
Fotó: László Ildikó
Fotó: László Ildikó
Fotó: László Ildikó
Fotó: László Ildikó
Fotó: László Ildikó
Fotó: László Ildikó
Fotó: László Ildikó
Fotó: László Ildikó
Az alkotmánybíróság szerdai ülésén a kilenc bíró közül hatan támogatták, hárman pedig ellenezték a legfelsőbb bíróság beadványának elutasítását – értesült az Agerpres alkotmánybírósági forrásokból.
Üdvözölte Ilie Bolojan miniszterelnök az alkotmánybíróságnak a bírák és ügyészek nyugdíjazását szabályozó törvénytervezettel kapcsolatos döntését, amely szerinte megerősíti a kormány kezdeményezésének helyességét.
A Képviselőház elfogadta 250 támogatói szavazattal azt a a törvénytervezetet, amely 2026-ot Márton Áron-emlékévvé nyilvánítja, a püspök születésének 130. évfordulója alkalmából.
Az alkotmánybíróság elutasította szerdán a legfelsőbb bíróság beadványát, és alkotmányosnak ítélte a bírák és ügyészek nyugdíjazását szabályozó törvénytervezetet – nyilatkozták az Agerpres hírügynökségnek alkotmánybírósági források.
Nem csupán az utakon vált nehézkessé a közlekedés a kedd esti havazást követően: a vasúti közlekedésben is fennakadásokat okoztak a hóviharok, szerda reggel mintegy harminc vonatjáratot töröltek az országban.
Szerdán kezdődik a negyvennapos böjt, amellyel a keresztények húsvétra, Jézus feltámadásának ünnepére készülnek a hitben való elmélyülés, a kiengesztelődés és a lemondás segítségével.
Több mint 220 hóekével dolgoznak az országutak takarításán Hargita, Kovászna és Brassó megyében – közli a Brassói Regionális Út- és Hídügyi Igazgatóság (DRDP).
Havazásra és erős szélre figyelmeztető narancssárga és sárga jelzésű riasztásokat adott ki szerdán az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) 25 megyére és Bukarestre. Az ország többi részén is hideg idő és havazás várható csütörtök reggelig.
Ilie Bolojan miniszterelnök kedd este azt nyilatkozta, hogy a koalícióban nem volt szó a Szociáldemokrata Párt (PSD) szolidaritási csomagjáról, és egyetlen olyan javaslatot sem fognak támogatni, amelynek nincs biztosítva a finanszírozása.
A katasztrófavédelmi főfelügyelőség (IGSU) szerda reggeli összegzése szerint 21 megye 102 településén és Bukarestben okozott károkat a rossz idő az elmúlt 24 órában, és 205 településen több mint 166 ezer fogyasztó maradt áramszolgáltatás nélkül.
szóljon hozzá!