Rovatok

Szolgáltatások

Médiatár

Bejelentkezés

Bejelentkezés Facebook-fiókkal

Bejelentkezés Google-fiókkal

vagy

E-mail-cím

Jelszó

Elfelejtette a jelszavát?

Regisztráció

Beállítások

Olvasási mód:

Betűméret:

a a

17:43

Székelyföldi talajszelvény is elnyerheti az Év talaja elismerést

17:01

A bajnokkal zárta az évet az FK Csíkszereda

17:01

Egy kiskorút és egy felnőttet próbálnak újraéleszteni a szombat délutáni súlyos balesetnél

16:25

Két éve körözték nemzetközi szinten, záróvonalas forduláson bukott le

» MÉG TÖBB FRISS HÍR

Akik magasról tesznek a csíksomlyói kegyhely szentségére

Drón csapódott be egy galaci tömbházba, sérültek is vannak – videóval

Részleteket tudtunk meg a székelyszentkirályi halálos balesetről

Nyilvánosan is bocsánatot kértek a Hármashalom-oltárnál autóval parkolók

Halálos szekérbaleset történt Székelyszentkirályon

Akik magasról tesznek a csíksomlyói kegyhely szentségére

Nyilvánosan is bocsánatot kértek a Hármashalom-oltárnál autóval parkolók

Eljárást indított a rendőrség a Hármashalom-oltár színpadán parkoló autók és az oltárra felmászó fiatal ügyében

Tűz ütött ki a csíksomlyói romatelepen, egy ember megsérült

Benyújtotta lemondását Demeter András István kulturális miniszter

Az egységet, az összefogást ünnepelték Agyagfalván

A székelység józan gondolkodását, összefogását és jövőt meghatározó döntéseit ünnepelve gyűltek össze az 1848-as székely nemzetgyűlésre emlékezők vasárnap az agyagfalvi réten. A felszólalók hangsúlyozták, hogy napjainkban is összefogásra van szükség, hogy erőt mutathasson a nemzet.

Fülöp-Székely Botond

2024. október 13., 16:332024. október 13., 16:33

Fotó: László Ildikó

Fülöp-Székely Botond

2024. október 13., 16:332024. október 13., 16:33

Fotó: László Ildikó

Összesen tizenöt huszárcsapat képviselői jöttek el vasárnap az agyagfalvi rétre, hogy az egybegyűltekkel közösen emlékezzenek az 1848-as székely nemzetgyűlésre. Felvonulásukat az ottani emlékmű megkoszorúzása, majd az alkalomhoz illő istentisztelet követte.

Össze kell fogni céljainkért

A székelység az agyagfalvi réten kinyilvánította, hogy támogatni fogja a magyarságot az 1848-49-es szabadságharcban, ugyanakkor az erdélyi románság és szászok támogatására is számítanak

– emlékeztetett beszédében Ülkei Zoltán, Bögöz község polgármestere.

Fotó: László Ildikó

Mint mondta, abban a korban másfajta eszközökkel kellett kivívni a szabadságot, mint manapság, de napjainkban is szükség van a bátorságra, hogy megbirkózhassunk egyre bonyolultabbá váló kihívásainkkal.

Most is ki kell állni magyarságunkért, kultúránkért és a demokráciáért, hogy egy jobb jövőt építhessünk.

A mi harcunk viszont sokkal inkább szimbolikus a korábbi forradalmakhoz képest, hiszen jórészt a digitális platformokon bontakozik ki. A cél ennek ellenére nem változott: egy összetartó magyar közösség megmaradása és gyarapodása. Ezt pedig csak összefogással lehet megvalósítani” – fogalmazott a településvezető.

Fotó: László Ildikó

Antal Lóránt szenátor kijelentette: ünnepelni kell, méghozzá azt, hogy

az agyagfalvi réten nem folyt vér, nincsenek hősi halottak, nem vesztettünk csatát.

„Az itt összegyűlt közel 60 ezer székely mert nagyban gondolkodni. Ki merte jelenteni azt, hogy helyünk van itt, és a román, szász, szerb és más akkori kisebbségekkel közösen kell meghatározni a jövőnket” – szögezte le.

Az ők józan gondolkodását alapul véve, nekünk az a bonyolult feladatunk, hogy összefogva megmaradjunk

– tette hozzá.

Fotó: László Ildikó

Ikonikus helyszín

Ladányi László Zsolt parlamenti képviselő arról beszélt, hogy 1357-ből származik az első írásos emlék, amely bizonyítja, hogy már akkor az agyagfalvi rétet használta a székelység a nemzet ügyeik megbeszélésére, a törvények meghozatalára.

A mi dolgunk felidézni a múltat, tanulni elődeink jó példáiból és tervezni a jövőt”

– közölte. Őt követően Antal István, nyugalmazott parlamenti képviselő is megosztotta ünnepi gondolatait.

Fotó: László Ildikó

Beke Mihály András, Magyarország Csíkszeredai Főkonzulátusának helyettes főkonzulja kijelentette, hogy

az agyagfalvi rét ikonikus helyszíne a magyar nemzetnek, hiszen 1848-ban a székelység itt hitet tett magyarsága, a nemzethez való tartozása mellett.

Ekkor továbbá békejobbot nyújtottak az erdélyi szászoknak és a románoknak is. „Nem a székelység hibája, hogy a békejobbot brutálisan elütötték.

A nemzetgyűlés második napján már érkeztek a hírek az erdélyi magyarellenes brutalitásokról és vérengzésekről. Erre válaszul a székelység fegyvert fogott, így kezdődött a szabadságharc Erdélyben”

– fogalmazott. A székely nemzetgyűlést a szabadságharc jelentős eseményének, továbbá összehívóját Berzenczey Lászlót a székely történelem jelentős személyiségének kell tartanunk.

Fotó: László Ildikó

A magyar szó ereje

Fekete Béla Gyula bágyoni unitárius lelkész Aranyosszéket képviselve szólt a jelenlévőkhöz. Emlékeztetett, hogy

ezelőtt 176 évvel közel kétszázan jöttek el Aranyosszékről, hogy részt vegyenek a sorsdöntő döntések meghozatalában.

Azóta már a trianoni békediktátum is megtörtént, amikor minden szétesett, csak lelkiekben, nyelvükben, dalaikban élhették meg nemzetiségüket. Hihetetlen érzés volt számukra, amikor előszőr mehettek Magyarországra, ahol magyarul beszélt mindenki. Ugyanezt élhették meg az aranyosszéki gyerekek is, amikor néhány éve Udvarhelyszékre látogattak.

Székely testvérek, nekünk ti vagytok az anyaország, rögtön Magyarország után. Ti vagytok, akikre felnézünk, akikből táplálkozunk, ami reményt ad és erőt a megmaradáshoz”

– zárta beszédét a lelkész.