
Húsz százalékkal csökkent az intézmény béralapja a költségvetési megszorítások miatt, így leépítésre kényszerülnek
Fotó: Haáz Vince
Az alacsony bérek miatt alig van szakemberutánpótlás, nem vonzó a népegészségtan az egészségügyi pályát választók számára. Most viszont a még meglévő személyzetet is karcsúsítania kell a népegészségügyi igazgatóságoknak az állami megszorítások miatt.
2026. május 21., 10:052026. május 21., 10:05
Leépítésekre kényszerül a Hargita Megyei Népegészségügyi Igazgatóság, ugyanis lecsökkent az intézmény béralapja a költségvetési megszorítások miatt.
Az állami szféra jó részét, az egészségügyi rendszert pedig részlegesen – ugyanis a kórházak bérköltség-kerete nem csökken – érintő intézkedés azért okoz akár hosszú távon is komoly problémát a megyei népegészségügyi igazgatóságok számára, mert
Utánpótlás pedig nemigen van, ugyanis az alacsony bérek miatt nem vonzó ez a pálya – tudtuk meg Tar Gyöngyitől, a Hargita Megyei Népegészségügyi Igazgatóság vezetőjétől.
„Az egészségügyi igazgatóságon le kell építeni a személyzetből.
Mindenki azt hiszi, hogy nincsenek megszorítások. Nagyon is vannak. Nekünk már tavaly csökkent a fizetésünk, idén még kisebb a költségvetés, nem lesz elég, tehát egyértelmű, hogy elbocsátásra lesz szükség” – fogalmazott Tar Gyöngyi.
Azt nem írja a vonatkozó sürgősségi kormányrendeletben, hogy a személyzetet kell csökkenteni, csak a személyzeti költségek csökkentését rendeli el, amire több lehetőség is van. Az egyik a leépítés, de
Ezek egy része azonban nem lenne járható út vagy azért, mert nem lehetne ellenőrizni, hogy ki, mikor és miért megy el korábban, vagy azért, mert a többletmunkát valamikor úgyis el kellene végezni. Ráadásul a munkamorált is rontja, ha ugyanannyi munkát kevesebb pénzért kell elvégezni, mutatott rá a megyei tisztifőorvos. A személyzeti költségek csökkenésével kapcsolatban példaként elmondta, hogy
Emellett olyan lehetetlen helyzetek álltak elő, hogy például annak, aki onkológiai betegszabadságon van – ami másfél év is lehet –, még akkor sem éri meg korábban visszatérni dolgozni, ha jobban érzi magát, ugyanis kisebb fizetést fog kapni, mint amennyi a táppénz, hiszen időközben lecsökkent az igazgatóságon dolgozók bére.
Fotó: Borbély Fanni
A mostani költségcsökkentési intézkedéseket, azaz esetükben az elbocsátásokat júliusig kell végrehajtsák. Arra törekszik – mondta a megyei egészségügyi igazgatóság vezetője –, hogy csak olyanokat kelljen leépíteni, akiknek van egy második állása, tehát hogy ne váljon munkanélkülivé senki. Gondot jelent ugyanakkor az is, hogy a korábbi tapasztalatok alapján végleg elveszítik azokat a jó szakembereket, akiktől megválnak, ugyanis
„2009-ben sajnos már megéltünk meg ilyen csökkentést, és akkor is túléltük, de nem volt könnyű. Akkor is el kellett bocsátani embereket, akik aztán megnyerték az ez miatt indított pereket. Legalábbis azok, akik pereltek. De meg kell mondjam, hogy a jobbak nem pereltek, és nem jöttek vissza soha –
Ez jelenti a veszélyt” – fogalmazta meg a jó szakemberek elvesztése jelentette hosszú távú problémát a megyei tisztifőorvos.
Fotó: Veres Nándor
Az, hogy jelenleg nincs személyzethiány a szakhatóságnál, ami most tovább súlyosbodna a leépítés miatt, annak is köszönhető, hogy a korábbi tapasztalatok alapján próbált előrelátó lenni – mondta el kérdésünkre Tar Gyöngyi.
„Megmondom őszintén, hogy én intézményvezetőként a Covid ideje alatt nagyon tudatosan gondoskodtam arról, hogy csökkenjen a személyzethiány, mert akkor volt erre lehetőség. Tehát én a Covid után nem engedtem, hogy szétszéledjen a csapat. Tudatosan építettem ezt a csapatot, felvettünk fiatalokat, és tudtam, hogy aki bizonyított, az odavaló, és az jó helyen van.
– mondta. Ugyanis a megszorító intézkedéseknek az alkalmazási tiltás is a részét képezi, de még ha lehetne is alkalmazni, nem nagyon találni szakembereket. Nemigen van utánpótlás, „mivel kicsi a fizetés, nem vonzó ez a pálya, és nem nagyon választják ezeket a szakmákat – a közegészségtant, a népegészségtant – a fiatalok – fűzte hozzá magyarázatként a megyei népegészségügyi igazgatóság vezetője.
Az Európai Unió Szolidaritási Alapjából kaphat támogatást Románia a tavalyi árvizek utáni helyreállítási munkálatokra. A tervek szerint a parajdi beavatkozások és több Kovászna megyei település is érintett lehet.
A kormányfői megbízatás maximális hosszának korlátozását kezdeményezte alaptörvény-módosító javaslatában a Tisza-frakció két tagja szerdán.
Az ivóvíz- és csatornahálózat korszerűsítési munkálatok alatt minden gyergyószentmiklósi városrészben felásták az utakat. Történtek már korábban is visszaaszfaltozások, idén ennek szeretnének a végére járni. Elkezdődtek a helyreállítási munkálatok.
Az Electrica áramszolgáltató tájékoztatása szerint karbantartási és javítási munkálatok miatt több Maros és Hargita megyei településen is szünetelni fog az áramszolgáltatás a következő két napban.
Meg kell hosszabbítani az alapélelmiszerek kereskedelmi árrésének korlátozását a jelenlegi gazdasági helyzetre való tekintettel Tánczos Barna ügyvivő mezőgazdasági miniszter szerint. Az intézkedés hatálya június 30-án járna le.
Jubileumi ballagási ünnepséget tartottak a csíkszeredai Márton Áron Tehetséggondozó Központban szerdán, tíz évvel azután, hogy megnyitották a létesítményt az FK Csíkszereda épületében. Idén 27 végzős diák ballagott el a központból.
Hatósági felügyelet alá került a Bihar megyei Érbogyoszló RMDSZ-es polgármestere, miután csúszópénz elfogadásán érte tetten az Európai Ügyészség (EPPO).
Döntő házként megszavazta szerdán a képviselőház azt a törvénytervezetet, amely mentesíti az e-Factura rendszer kötelező használata alól a szerzői jogdíjból és mezőgazdasági tevékenységből jövedelmet szerző magánszemélyeket.
Forgalmi változások lépnek életbe péntektől a Nicolae Bălcescu utcában az útszakasz és a parkolók felújítási munkálatai miatt.
A fővárosi tömbházban tavaly történt robbanás ügyében eddig 176 magán- és jogi személy nyújtott be kártérítési igényt sértett félként, és a nyomozók 55 millió euróig zárlatot rendeltek el a gyanúsítottak és az érintett cégek vagyonára.
szóljon hozzá!