
Húsz százalékkal csökkent az intézmény béralapja a költségvetési megszorítások miatt, így leépítésre kényszerülnek
Fotó: Haáz Vince
Az alacsony bérek miatt alig van szakemberutánpótlás, nem vonzó a népegészségtan az egészségügyi pályát választók számára. Most viszont a még meglévő személyzetet is karcsúsítania kell a népegészségügyi igazgatóságoknak az állami megszorítások miatt.
2026. május 21., 10:052026. május 21., 10:05
Leépítésekre kényszerül a Hargita Megyei Népegészségügyi Igazgatóság, ugyanis lecsökkent az intézmény béralapja a költségvetési megszorítások miatt.
Az állami szféra jó részét, az egészségügyi rendszert pedig részlegesen – ugyanis a kórházak bérköltség-kerete nem csökken – érintő intézkedés azért okoz akár hosszú távon is komoly problémát a megyei népegészségügyi igazgatóságok számára, mert
Utánpótlás pedig nemigen van, ugyanis az alacsony bérek miatt nem vonzó ez a pálya – tudtuk meg Tar Gyöngyitől, a Hargita Megyei Népegészségügyi Igazgatóság vezetőjétől.
„Az egészségügyi igazgatóságon le kell építeni a személyzetből.
Mindenki azt hiszi, hogy nincsenek megszorítások. Nagyon is vannak. Nekünk már tavaly csökkent a fizetésünk, idén még kisebb a költségvetés, nem lesz elég, tehát egyértelmű, hogy elbocsátásra lesz szükség” – fogalmazott Tar Gyöngyi.
Azt nem írja a vonatkozó sürgősségi kormányrendeletben, hogy a személyzetet kell csökkenteni, csak a személyzeti költségek csökkentését rendeli el, amire több lehetőség is van. Az egyik a leépítés, de
Ezek egy része azonban nem lenne járható út vagy azért, mert nem lehetne ellenőrizni, hogy ki, mikor és miért megy el korábban, vagy azért, mert a többletmunkát valamikor úgyis el kellene végezni. Ráadásul a munkamorált is rontja, ha ugyanannyi munkát kevesebb pénzért kell elvégezni, mutatott rá a megyei tisztifőorvos. A személyzeti költségek csökkenésével kapcsolatban példaként elmondta, hogy
Emellett olyan lehetetlen helyzetek álltak elő, hogy például annak, aki onkológiai betegszabadságon van – ami másfél év is lehet –, még akkor sem éri meg korábban visszatérni dolgozni, ha jobban érzi magát, ugyanis kisebb fizetést fog kapni, mint amennyi a táppénz, hiszen időközben lecsökkent az igazgatóságon dolgozók bére.
Fotó: Borbély Fanni
A mostani költségcsökkentési intézkedéseket, azaz esetükben az elbocsátásokat júliusig kell végrehajtsák. Arra törekszik – mondta a megyei egészségügyi igazgatóság vezetője –, hogy csak olyanokat kelljen leépíteni, akiknek van egy második állása, tehát hogy ne váljon munkanélkülivé senki. Gondot jelent ugyanakkor az is, hogy a korábbi tapasztalatok alapján végleg elveszítik azokat a jó szakembereket, akiktől megválnak, ugyanis
„2009-ben sajnos már megéltünk meg ilyen csökkentést, és akkor is túléltük, de nem volt könnyű. Akkor is el kellett bocsátani embereket, akik aztán megnyerték az ez miatt indított pereket. Legalábbis azok, akik pereltek. De meg kell mondjam, hogy a jobbak nem pereltek, és nem jöttek vissza soha –
Ez jelenti a veszélyt” – fogalmazta meg a jó szakemberek elvesztése jelentette hosszú távú problémát a megyei tisztifőorvos.
Fotó: Veres Nándor
Az, hogy jelenleg nincs személyzethiány a szakhatóságnál, ami most tovább súlyosbodna a leépítés miatt, annak is köszönhető, hogy a korábbi tapasztalatok alapján próbált előrelátó lenni – mondta el kérdésünkre Tar Gyöngyi.
„Megmondom őszintén, hogy én intézményvezetőként a Covid ideje alatt nagyon tudatosan gondoskodtam arról, hogy csökkenjen a személyzethiány, mert akkor volt erre lehetőség. Tehát én a Covid után nem engedtem, hogy szétszéledjen a csapat. Tudatosan építettem ezt a csapatot, felvettünk fiatalokat, és tudtam, hogy aki bizonyított, az odavaló, és az jó helyen van.
– mondta. Ugyanis a megszorító intézkedéseknek az alkalmazási tiltás is a részét képezi, de még ha lehetne is alkalmazni, nem nagyon találni szakembereket. Nemigen van utánpótlás, „mivel kicsi a fizetés, nem vonzó ez a pálya, és nem nagyon választják ezeket a szakmákat – a közegészségtant, a népegészségtant – a fiatalok – fűzte hozzá magyarázatként a megyei népegészségügyi igazgatóság vezetője.
Ökumenikus közösségben ünnepelt a marosvásárhelyi magyarság október 23-án este. Előbb a Keresztelő Szent János Plébánián hajtottak fejet az 1956-os forradalom hősei és a szabadság eszméje előtt, majd fáklyákkal a kezükben vonultak a Várudvarba.
Hetven év távlatából is a szabadság, az igazság és a nemzeti megmaradás üzenetét hordozza 1956. hangzott el Székelyudvarhelyen, ahol a forradalom hősei, valamint Márton Áron püspök öröksége előtt is tisztelegtek október 23-án.
Csíkszereda városa posztumusz Pro Urbe díjjal ismeri el Basa János életművét – adta hírül péntek este Korodi Attila, Csíkszereda polgármestere.
Hetven évvel az 1956-os magyar forradalom után Csíkszeredában is közösen hajtottak fejet a forradalmárok emléke előtt. A megemlékezésen zene, történelmi felvételeket idéző hologramok, ünnepi beszédek és egyházi áldás hangzott el.
Felemelő ünnepségen emlékezett a mintegy kétszáz sepsiszentgyörgyi az 56-os hősök áldozatára a művészeti líceum melletti emlékparkban. A felszólalók beszédeiből ugyanaz a gondolat köszönt vissza: az eszmét, a lángot vinnünk kell tovább.
Az 1956-os forradalom egész világot megrengető voltáról, Magyarország szabadságának mostani megőrzéséről is beszéltek a felszólalók a Fidesz és a KDNP közös megemlékezésén a budapesti Bem téren, ahol Hankó Balázs levelét is felolvasták.
Fáklyás felvonulással és ünnepi műsorral emlékeztek meg Gyergyószentmiklóson az 1956-os magyar forradalom hőseiről. A Szent István térről a főtéri parkba tartó emlékezők a hetven évvel ezelőtti tüntetőkhöz hasonló transzparensekkel vonultak.
Radu Marinescu igazságügyi miniszter pénteken bejelentette, határozott intézkedéseket rendelt el, hogy az év végéig legalább 500 új börtönférőhely létesüljön.
Harminckilenc vádlottat ítélt el a Ialomița megyei törvényszék a két halálos áldozatot követelő tavalyi urziceni-i fegyveres összecsapás ügyében.
Telefonon jelentették a hatóságoknak, hogy a Maros megyei Csatófalva külterületén megtámadott a medve egy juhait legeltető huszonéves férfit.
szóljon hozzá!