
Szinte biztos, hogy kilowattóránként 1 lej fölött. Legalább nem sötétben tapogatózunk. Képünk illusztráció
Fotó: Barabás Ákos
Egészséges keretek között a szabad energiapiac számos előnnyel jár a fogyasztók számára; a jelenlegi energiaár-plafon megszűnte, azaz 2025. április 1-je után az elsődleges cél a kiszolgáltatott fogyasztók védelme lesz – jelentette ki szerdán este Sebastian Burduja energiaügyi miniszter.
2024. november 07., 10:202024. november 07., 10:20
2024. november 07., 10:212024. november 07., 10:21
A tárcavezető egy Facebook-bejegyzésben azt írta, lehetetlen megjósolni, hogy milyen árak szerepelnek majd a számlákon 2025. április 1-jétől, jelen pillanatban azonban uniós viszonylatban a legalacsonyabbak között vannak a romániai tarifák. A miniszter idézte az EU statisztikai hivatala, az Eurostat adatait, amelyek szerint
Burduja beszámolt arról is, hogy az illetékes intézmények képviselőivel már júniustól dolgoznak az energiaár-sapka jövő tavasztól esedékes kivezetése után alkalmazható lehetséges forgatókönyveken. Mint mondta, a bizottságnak két fontos célt kell szem előtt tartania: rövid távon a kiszolgáltatott fogyasztók védelmét, közép- és hosszú távon pedig az energiaszegénység elleni küzdelmet.
A kiszolgáltatott fogyasztók védelmét illetően a tárcavezető szerint rövidesen megvitatnak egy tervezetet, amely előírná, hogy
„Nem hagyjuk hátra azokat, akik nem tudják kifizetni a számláikat, az állam célzott támogatásokkal biztosít védelmet számukra, ahogy az más európai uniós országokban is történik” – idézi a minisztert az Agerpres hírügynökség .
Burduja emlékeztetett, jelenleg a 100 kilowattóra alatti átlagos havi fogyasztású háztartásoknak 0,68 lejt kell fizetniük egy kilowattóra áramért, függetlenül attól, hogy mekkora a család jövedelme, vagy milyen értékű házban élnek. Szerinte ez fenntarthatatlan. Rámutatott arra is, hogy bár nem lehet kiszámítani a jövő tavasztól várható villamosenergia-árakat, az aktuális piaci körülményeket figyelembe véve ezek
tehát nem fogják meghaladni a jelenlegi maximális küszöböt, a kilowattóránkénti 1,3 lejt.
A miniszter azt is hangsúlyozta, hogy „nem kell megijedni” a szabad piactól, hiszen egészséges keretek között számos előnnyel jár a fogyasztók számára, a szolgáltatók közötti verseny jobb minőségű szolgáltatásokat és kedvezőbb árakat eredményez.
Július elsejével életbe lépett a 150 eurónál kisebb értékű, unión kívülről érkező e-kereskedelmi csomagokra vonatkozó vámmentesség eltörlését előíró jogszabály.
Nyilvánosságra hozták azt a megdöbbentő felvételt, amelyen jól látható, hogy teljesen zavartan közlekedik egy kamion az E60-ason. Mint a vizsgálatok során kiderült, a teherautó Kovászna megyei sofőrje ittas volt, őrizetbe is vették.
Július 1-jétől, szerdától a jelenlegi 4050 lejről 4325 lejre nő az országos bruttó minimálbér. Erről a március 12-én elfogadott 146-os számú határozatával döntött a kormány.
Már nem csak a véglegesítés előtt álló bértörvény-tervezet miatt nő az elégedetlenség az egészségügyben és a szociális ellátórendszerben, hanem a személyzethiány miatt fokozódó leterheltség miatt is. Általános sztrájkra készül az érdekvédelem.
Húsz megye hatvan településén és Bukarestben okozott károkat a kedd esti vihar – közölte szerdán reggel a katasztrófavédelmi főfelügyelőség (IGSU).
Közzétette kedden este a vagyonnyilatkozatát Nicușor Dan államfő.
A szaknak megfelelő kötelező tantárgy (matematika vagy történelem) írásbeli vizsgájával folytatódik szerdán az érettségi.
Az időjárás a következő négy hétben is többnyire a kánikula jegyeit fogja megtartani, miközben az ország nagy részén jelentős csapadékhiány várható az Országos Meteorológiai Szolgálat négyhetes előrejelzése szerint.
A minimálbér emelkedése miatt július elsejétől 202,5 lejről 216,25 lejre nő a bírságpont értéke – tájékoztatott kedden a közlekedésrendészet.
Rekord született: még nem fordult elő eddig az, hogy Kovászna megyében négy egymást követő napon vörös kódú, azaz a legmagasabb fokozatú riasztást adjanak ki a hőség miatt.
3 hozzászólás