
Szinte biztos, hogy kilowattóránként 1 lej fölött. Legalább nem sötétben tapogatózunk. Képünk illusztráció
Fotó: Barabás Ákos
Egészséges keretek között a szabad energiapiac számos előnnyel jár a fogyasztók számára; a jelenlegi energiaár-plafon megszűnte, azaz 2025. április 1-je után az elsődleges cél a kiszolgáltatott fogyasztók védelme lesz – jelentette ki szerdán este Sebastian Burduja energiaügyi miniszter.
2024. november 07., 10:202024. november 07., 10:20
2024. november 07., 10:212024. november 07., 10:21
A tárcavezető egy Facebook-bejegyzésben azt írta, lehetetlen megjósolni, hogy milyen árak szerepelnek majd a számlákon 2025. április 1-jétől, jelen pillanatban azonban uniós viszonylatban a legalacsonyabbak között vannak a romániai tarifák. A miniszter idézte az EU statisztikai hivatala, az Eurostat adatait, amelyek szerint
Burduja beszámolt arról is, hogy az illetékes intézmények képviselőivel már júniustól dolgoznak az energiaár-sapka jövő tavasztól esedékes kivezetése után alkalmazható lehetséges forgatókönyveken. Mint mondta, a bizottságnak két fontos célt kell szem előtt tartania: rövid távon a kiszolgáltatott fogyasztók védelmét, közép- és hosszú távon pedig az energiaszegénység elleni küzdelmet.
A kiszolgáltatott fogyasztók védelmét illetően a tárcavezető szerint rövidesen megvitatnak egy tervezetet, amely előírná, hogy
„Nem hagyjuk hátra azokat, akik nem tudják kifizetni a számláikat, az állam célzott támogatásokkal biztosít védelmet számukra, ahogy az más európai uniós országokban is történik” – idézi a minisztert az Agerpres hírügynökség .
Burduja emlékeztetett, jelenleg a 100 kilowattóra alatti átlagos havi fogyasztású háztartásoknak 0,68 lejt kell fizetniük egy kilowattóra áramért, függetlenül attól, hogy mekkora a család jövedelme, vagy milyen értékű házban élnek. Szerinte ez fenntarthatatlan. Rámutatott arra is, hogy bár nem lehet kiszámítani a jövő tavasztól várható villamosenergia-árakat, az aktuális piaci körülményeket figyelembe véve ezek
tehát nem fogják meghaladni a jelenlegi maximális küszöböt, a kilowattóránkénti 1,3 lejt.
A miniszter azt is hangsúlyozta, hogy „nem kell megijedni” a szabad piactól, hiszen egészséges keretek között számos előnnyel jár a fogyasztók számára, a szolgáltatók közötti verseny jobb minőségű szolgáltatásokat és kedvezőbb árakat eredményez.
Erős szélre és zivatarokra figyelmeztető sárga jelzésű riasztásokat adott ki vasárnap az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM).
Adrian Veștea miniszterelnök-jelölése újabb politikai vitát váltott ki. Ilie Bolojan szerint a lépés a PNL megosztására irányul, míg az USR képviselője azt kifogásolja, hogy Nicușor Dan államfő nem egyeztetett előzetesen az új jelölt személyéről.
Eugen Tomac visszaadta kormányalakítási megbízását, ezért Nicușor Dan államfő vasárnap Adrian Veșteát kérte fel új kormány létrehozására. Az elnök szerint a politikai válságból végül csak egy pártok által támogatott politikai megoldás vezethet ki.
Tisztában voltam azzal, hogy egy szürreális filmre vettem jegyet, amikor úgy döntöttem, hogy megnézem az A24 új horrorfilmjét, a Hátsó szobákat.
Vasárnap nyújtja be a parlamentnek Eugen Tomac kijelölt miniszterelnök a szakértői kormány névsorát és programját. A tervek szerint a kabinet 18 tagból állna: 15 miniszter és három miniszterelnök-helyettes kapna helyet benne.
Országszerte 59 személyt őrizetbe vettek, 96-ot hatósági felügyelet alá, nyolcat pedig előzetes letartóztatásba helyeztek június 8. és 12. között az úgynevezett Jupiter művelet keretében.
Újraválasztották Orbán Viktort a Fidesz elnökének, a párt szombaton Budapesten megtartott 32. tisztújító kongresszusán. A küldöttek titkos szavazáson 737 érvényes voksból 729-cel erősítették meg tisztségében az egyetlen jelöltként induló pártelnököt.
A Fidesz szombati tisztújító kongresszusán Orbán Viktor elismerte, hogy a választási vereségért őt terheli a felelősség, ugyanakkor bírálta az új kormány politikáját, és arról beszélt, hogy az ország politikai és gazdasági káosz felé tart.
A bányászjárás áldozatai előtt tisztelgett szombaton Nicușor Dan államfő Bukarestben. Az elnök szerint az 1990-es események a román demokrácia egyik legsötétebb fejezetét jelentik.
Június 13-tól életbe léptek a közösségi együttélési normák megsértéséről szóló törvény módosításai, amelyek szigorúbb fellépést tesznek lehetővé a szomszédokat zavaró magatartásokkal szemben.
3 hozzászólás