
Szinte biztos, hogy kilowattóránként 1 lej fölött. Legalább nem sötétben tapogatózunk. Képünk illusztráció
Fotó: Barabás Ákos
Egészséges keretek között a szabad energiapiac számos előnnyel jár a fogyasztók számára; a jelenlegi energiaár-plafon megszűnte, azaz 2025. április 1-je után az elsődleges cél a kiszolgáltatott fogyasztók védelme lesz – jelentette ki szerdán este Sebastian Burduja energiaügyi miniszter.
2024. november 07., 10:202024. november 07., 10:20
2024. november 07., 10:212024. november 07., 10:21
A tárcavezető egy Facebook-bejegyzésben azt írta, lehetetlen megjósolni, hogy milyen árak szerepelnek majd a számlákon 2025. április 1-jétől, jelen pillanatban azonban uniós viszonylatban a legalacsonyabbak között vannak a romániai tarifák. A miniszter idézte az EU statisztikai hivatala, az Eurostat adatait, amelyek szerint
Burduja beszámolt arról is, hogy az illetékes intézmények képviselőivel már júniustól dolgoznak az energiaár-sapka jövő tavasztól esedékes kivezetése után alkalmazható lehetséges forgatókönyveken. Mint mondta, a bizottságnak két fontos célt kell szem előtt tartania: rövid távon a kiszolgáltatott fogyasztók védelmét, közép- és hosszú távon pedig az energiaszegénység elleni küzdelmet.
A kiszolgáltatott fogyasztók védelmét illetően a tárcavezető szerint rövidesen megvitatnak egy tervezetet, amely előírná, hogy
„Nem hagyjuk hátra azokat, akik nem tudják kifizetni a számláikat, az állam célzott támogatásokkal biztosít védelmet számukra, ahogy az más európai uniós országokban is történik” – idézi a minisztert az Agerpres hírügynökség .
Burduja emlékeztetett, jelenleg a 100 kilowattóra alatti átlagos havi fogyasztású háztartásoknak 0,68 lejt kell fizetniük egy kilowattóra áramért, függetlenül attól, hogy mekkora a család jövedelme, vagy milyen értékű házban élnek. Szerinte ez fenntarthatatlan. Rámutatott arra is, hogy bár nem lehet kiszámítani a jövő tavasztól várható villamosenergia-árakat, az aktuális piaci körülményeket figyelembe véve ezek
tehát nem fogják meghaladni a jelenlegi maximális küszöböt, a kilowattóránkénti 1,3 lejt.
A miniszter azt is hangsúlyozta, hogy „nem kell megijedni” a szabad piactól, hiszen egészséges keretek között számos előnnyel jár a fogyasztók számára, a szolgáltatók közötti verseny jobb minőségű szolgáltatásokat és kedvezőbb árakat eredményez.
A vasutasok szakszervezeti szövetsége (FNFMCV) szerdán arra figyelmeztetett, hogy a romániai vasúti infrastruktúra tarthatatlan helyzetbe került, miután elakadt a Román Vasúti Infrastruktúra-kezelő Vállalat 2026-os költségvetésének elfogadása.
Ilie Bolojan szerint a villamos energia árának csökkentése alapfeltétele Románia gazdasági talpra állításának, ehhez azonban fel kell gyorsítani az energiatermelési, energiatárolási és hálózatkorszerűsítési beruházásokat.
Megdőlő melegrekordok, példátlan hőhullámok, 30 Celsius-fok fölötti hőmérsékleti értékek: ezek jellemzik most Európa egy részét. Több nagyvárosban is hőségriasztást adtak ki a napokban.
Míg Nyugat-Európát és a Balkán egy részét hőségriasztás sújtja, addig térségünkben még az elviselhető tartományokban mozognak a hőmérsékleti értékek. Májushoz képest azonban ezek is magasak.
Medvék jelenléte miatt riasztották szerda délután a Fenyéd községhez tartozó Küküllőkeményfalva lakóit. Este újabb két településen riasztottak a nagyvad miatt.
Őrizetbe vettek egy tanítónőt, abbeli gyanú miatt, hogy bántalmazott egy tízéves tanulót, aki elszakította az országos felmérés eredményeit tartalmazó dokumentumot.
Az észak-erdélyi autópálya Berettyószéplak és Bisztraterebes közötti szakaszának közel 80 százaléka elkészült, így jó esély van arra, hogy az év végéig megnyissák a forgalom előtt – közölte Facebook-oldalán Cristian Pistol, a CNAIR vezérigazgatója.
Dragoș Pîslaru ügyvivő munkaügyi miniszter megpróbál megállapodni az Európai Bizottsággal arról, hogy az új közalkalmazotti bértörvény tegye lehetővé a következő években az állami tisztségviselők fizetésének fokozatos emelését.
A parlament alsóháza szerdai ülésén megszavazta az állami vállalatok részvényeinek eladását 2027. december 31-ig megtiltó törvénytervezetet – írja az MTI.
A parajdi sóbánya elárasztása után egy évvel Hargita megye prefektusa, Petres Sándor kijelentette, hogy a történtek gazdasági és társadalmi hatásai továbbra is érzékelhetők.
3 hozzászólás