Apácai Csere János szülőfalujában halottasház lesz a játszótér mellett

A valamikor színmagyar településen még 1977-ben is 64 százalékot tett ki a magyarok, közel 27 százalékot a románok és mindössze 9 százalékot a romák aránya, 1992-re, miközben az összlakosság 2656-ról 2745 főre gyarapodott, a magyarok ennek alig valamivel több mint felét tették ki, a románok aránya nagyjából stagnált, a romáké viszont közel 22 százalékra emelkedett.

A legutóbbi (2021-es) népszámlálás hivatalosan 3275 lakost mutat ki a községben, köztük 1206 románt (39%), 937 magyart (26,6%) és 805 romát (24,5%), a felekezeti megoszlás viszont különös arányt jelez.

Az utóbbi vallás követői legalább három csoportra különíthetők el Apácán, az egyik csoport pásztora pedig nem más, mint a község polgármesteri tisztségét 2020 óta betöltő Drăgan György.

Szomszéd a semmiből

Ő a legutóbbi választási kampányában minden felekezet számára külön ravatalozóházat ígért, ami jól is hangzott, hiszen addig ilyen nem létezett a faluban. Győzelme után azonban

Csakhogy ez a település kellős közepén, sűrűn lakott övezetben fekszik, ráadásul egy játszótér közvetlen szomszédságában.

Mivel egy ilyen létesítmény esetén a Brassó Megyei Tanács által kibocsátott építkezési engedély a szomszédok beleegyezését is kötelezővé teszi, a községházán cselt eszeltek ki: a szóban forgó, mintegy ötáras parcellából telekkönyvileg a lakóházak felől L-alakban (!) leválasztottak egy 2 méter széles, összesen 87 négyzetméteres sávot, ezáltal kiiktatva a közvetlen szomszédságot. Így

Mindezzel minapi helyszínelésünk során szembesültünk, amikor is Simon László evangélikus-lutheránus lelkész, Mészáros Gábor, az Erdélyi Magyar Szövetség (EMSZ) és László István, az RMDSZ helyi szervezetének elnöke (utóbbi kettő egyben helyi tanácsos) fogadta, illetve tájékoztatta lapunkat a lelkészi hivatalban. Elvileg az egyik roma csoport képviselőjének is ott kellett volna lennie, de ő az utolsó pillanatban elállt a velünk való találkozástól, a meghívott ortodox egyháztanácsos pedig elfoglaltsága miatt nem ért oda, de később készséggel szóba állt velünk telefonon.

Mint mond a polgármester?

Még mielőtt a közigazgatásilag Brassó megyéhez tartozó Apácára látogattunk volna, többek között a következő kérdéseket intéztük írásban Drăgan György polgármesterhez:

1. Milyen célt szolgált az említett telek felosztása?

2. Előzetesen készíttettek-e hatástanulmányt arra vonatkozólag, hogy a majdani halottasház milyen mértékben fogja zavarni az ott élőket, a játszótéren játszó gyerekeket, bocsátották-e közvitára a tervet?

3. Miért ragaszkodnak ahhoz, hogy a halottasház a falu közepén legyen, hiszen az általános gyakorlat az, hogy az ilyen létesítmények a települések szélén, illetve a temetőkben kapnak helyet?

4. Szándékukban áll-e a tiltakozás hatására felülvizsgálni a majdani halottasház helyére vonatkozó döntésüket?

5. A község adófizetőinek mennyi pénzébe kerül ez a beruházás, hány vállalkozástól kértek rá árajánlatot?

Az elöljáró aláírásával ellátott válaszlevélből kiderül, a szóban forgó épület rendeltetésének halottasházzá történő megváltoztatásáról szóló határozat-tervezetet már 2024 decemberében közzétették, amivel kapcsolatosan a 2025. január 31-ig tartó határidőig senki sem nyújtott be írásban ellenvetést. Sőt,

A telek felparcellázásának indoklása: „egy zöldövezet kialakítása az adott területen, tuják ültetésével, amelyek növényvédő sávként is szolgálnak”, illetve „a zöldterületek egyértelműbb nyilvántartása és jobb karbantartása érdekében végeztük el ezt a telekmegosztást.” De miért lenne szükség ehhez külön telekkönyvi számra?

A helyszínen zárva találtuk a játszóteret, úgy hírlik, ez folyamatos állapot. Az elöljáró szerint

• a gyászszertartások a helyi szokásoknak megfelelően télen 18, nyáron 20 órakor kezdődnek, amikor eleve senkinek sincs keresnivalója a játszótéren,

• a gyerekeket meg eleve ildomosabb minél előbb hozzászoktatni a gondolathoz, miszerint a „halál az élet része.”

Ezen meglátását neves pszichológusoktól (Elisabeth Kübler-Ross, Sigmund Freud stb.) vett idézetekkel támasztja alá. Például: „a gyermekeket be kell vonni a halálról szóló beszélgetésekbe.”

Éppen ezért nem tartja furának azt sem, hogy a halottasház a falu központjában kap helyet, de a polgármesteri hivatalnak amúgy sincs máshol szabad területe. Az evangélikus egyházközségtől kérték ugyan, hogy adományozzanak számukra egy telket erre a célra a temetőjük mellett, de elutasításban részesültek.

A ravatalozóház szükségessége már 2010-ben, a fejlesztési stratégia kidolgozásakor is felvetődött, tehát nem kétséges, hogy igény van rá – magyarázza a polgármester.

Nem a létjogosultságát vitatják

Nos, ez az utolsó mondat az egyetlen, amivel a lapunknak nyilatkozók maradéktalanul egyetértenek. „A ravatalozóház létjogosultságát senki nem vitatja, kizárólag a helyét” – nyomatékosítja már az elején Simon László evangélikus lelkész is. Elmondása szerint a községvezetés valóban kért tőlük telket, de hát miből adtak volna, amikor nekik maguknak is vásárolniuk kellett, ahová a saját ravatalozójukat tervezik megépíteni – hacsak valakik most nem tesznek keresztbe azzal az indokkal, hogy kettő egymástól 200 méterre fölösleges.

„Sok emberrel beszélgettem a téma kapcsán, magyarokkal, románokkal, sőt még pár romával is, és mindenki viccnek tartja a játszótér és lakóházak melletti helyszínt. Mert igaz ugyan, hogy a pünkösdistáknál a halotti szertartások este 6 vagy 8 órakor kezdődnek, de a másnap déli temetésig tartanak, és a gyászukat egészen hajnalig meglehetősen hangosan, hangfalakkal felerősítve fejezik ki. Ráadásul

Az emberek félnek tiltakozni

A tiszteletes ugyanakkor úgy sejti, az emberek félnek nemtetszésüket kinyilvánítani a polgármester akaratával szemben. A helyi önkormányzati testületben pedig hiába tiltakoztak ellene az RMDSZ és az EMSZ képviselői, érveiket leseperte az asztalról a PNL-s többség, amelynek egyébként három magyar (nevű) tanácsos is tagja – ezt már Mészáros Gábor teszi hozzá. És bár nem lehet azt mondani, hogy az RMDSZ-szel úgy általában egy tálból cseresznyéznének, ebben a kérdésben összefog a két helyi szervezet.

Mint mondja, aggályaikat elküldték Brassó Megye Tanácsának, a megyei építészeti felügyelőségnek, az állategészségügyi és élelmiszerbiztonsági igazgatóságnak, a prefektúrának, de (részleges) választ eddig csak az utóbbitól kaptak, és a polgármester annak megvitatását sem tűzte napirendre a helyi tanácsban. Szélesebb körű tiltakozás megszervezésébe eddig azért nem kezdtek bele, mert tudták, hogy az építkezési engedély kibocsátása a szomszédok beleegyezéséhez kötött –

Azóta online aláírásgyűjtésbe kezdtek, „mostanig mintegy háromszázan látták el virtuális kézjegyükkel, ám sokan azért ódzkodnak tőle, mert a polgármester megfenyegette őket telefonon.” Továbbá újból eljuttatták a kivitelezéssel szembeni tiltakozásukat az építészeti felügyelőségnek, immáron 34, a környéken lakó aláírásával alátámasztva.

László István helyi RMDSZ-elnök fontosnak tartja hangsúlyozni, a polgármester már legalább öt éve tud az evangélikus egyházközség azon szándékáról, hogy ravatalozót építene saját hívei számára, tehát biztosra veheti, hogy a központba tervezettet az eme felekezethez tartozók nem fogják használni. Az általa kiszemelt helyszín – a felsoroltakon kívül – azért is rossz választás, mert

Valójában milyen célt szolgál?

„Ha a polgármester valóban egy minden felekezetet kiszolgáló közravatalozót szeretett volna, akkor tárgyalóasztalhoz hívta volna ezek képviselőit, hogy közösen találjanak megoldást – világít rá a lényegre. Ám

Aki meg tud róla, az ellene van. Az ortodoxok is azt mondták, mihelyt lesz rá anyagi forrásukra, ők is saját ravatalozót akarnak a temetőjükben.”

Ezt később Mureșan Florin, az ortodox egyháztanács tagja is megerősítette telefonon a Székelyhonnak. Azzal ő is egyetért, hogy ettől függetlenül a falunak szüksége van ravatalozóházra, de a központi helyszínt erre egyáltalán nem tartja sem alkalmasnak, sem megfelelőnek, szerinte a pünkösdistákénak is a temetőjükben lenne a helye.

Márpedig népakarat ide vagy oda, a Malom utcai ingatlan felújítása, illetve halottasházzá történő átalakítása már javában zajlik,

Addig nincs mit tenni, mint gyűjteni az aláírásokat, várni az illetékes szervek válaszaira, amit azért egy kormányzati közbelépéssel (ha már az RMDSZ is tagja), parlamenti felszólalással (ha már ott ül az EMSZ képviselője) meg lehetne sürgetni.

Drăgan György polgármester levelében az is benne van, hogy elvileg nyitottak a közösséggel való párbeszédre, és mivel az épület tervezésekor számoltak azzal, hogy esetleg egyéb szerepet is betölthet, nincs kizárva, hogy később nem kap esetleg más rendeltetést, ha azt a körülmények úgy indokolják – talán még ebbe lehetne kapaszkodni. És a józanészbe.