Nagy számban éltek a nők a második eséllyel
Fotó: REAL - A doua sansa/Facebook
Volt, aki az analfabetizmus terhét tette le, volt, aki munkahelyet talált, de ha csak közösséget – melyben célokat kapott – akkor sem nevezhető eredménytelennek azoknak a pedagógusoknak a munkája, akik az iskolát korán elhagyó gyermekeket, fiatalokat és felnőtteket oktatták a Real projekt keretében. A hároméves lefutású pályázatot a Hargita és Kovászna megyei tanfelügyelőségek közösen vitték végig, most pedig a kihívásokról és eredményekről beszéltek.
2024. január 24., 21:062024. január 24., 21:06
Glodeanu Cristinel, Hargita megye főtanfelügyelő-helyettese projektmenedzserként számolt be a „második esély” típusú, európai uniós finanszírozású program részleteiről. A két megye tanfelügyelősége 2002-ban közösen pályázott az iskolázatlanság miatt hátrányos helyzetbe került fiatalok és felnőttek oktatásához szükséges anyagiakra. Ez eleve igen komplex feladat volt, közbejött azonban a pandémia, mely igencsak megnehezítette a dolgukat.
többek között Székelykeresztúrról, Székelyudvarhelyről, Siménfalváról, Nagygalambfalváról, Kászonaltízről, de Bodzafordulóról, Sepsiszentgyörgyről, Gelencéről, Uzonból, Zaboláról és Kőröspatakról is.
Fotó: REAL - A doua sansa/Facebook
A két megyében, a Pedagógusok Háza szakembereinek segítségével első lépésben 526 oktató kapott módszertani felkészítést, ők pedig összesen 620 személyt tanítottak, akiknek életkora 12 és 64 év között volt.
A résztvevők többsége nő volt.
A célcsoportba tartozókat – nagy százalékban romákat – nem volt elég a tanulás előnyeivel kecsegtetni, anyagilag is motiválták őket az iskolába való visszatérésre,
Ugyanakkor tanszereket tartalmazó hátizsákot, higiéniai és ruhacsomagot is kapott minden iskolába járó. Az oktatók számára is több juttatást biztosítottak, de a résztvevő iskoláknak is jutott egy-egy laptop, fényképezőgép, iskolabútorzat, fogyóanyagok és sportszerek.
Sok gyakorlati tevékenységgel tették vonzóvá az iskolát a projekt keretén belül
Fotó: REAL - A doua sansa/Facebook
A kedvezményezettek között voltak olyanok, akik sosem jártak iskolába, vagy ha jártak is valamikor, sosem végeztek el egy elemi osztályt sem (Zaboláról 25 ilyen személy jelentkezett egy csoportba), így már
Sokaknak jelentett nagy erőfeszítést az óralátogatás, mert munka után ültek be a padokba. Előfordult, hogy a szülők és gyermekeik együtt jártak az órákra, vagy fiatal anya a csecsemőjével jelent meg az iskolában. Az sem volt egyedi élethelyzet, hogy
Az oktatók, koordinátorok mindenkinek a helyzetét követték, személyre szóló beavatkozási tervet készítettek, de megyénként három szakember pályaválasztási tanácsadást is tartott a résztvevőknek.
A projekt során azt is megtudhatták a kedvezményezettek, hogy az iskola lehet más is, mint amit ők annak idején maguk mögött hagytak –
Fotó: REAL - A doua sansa/Facebook
Mint Bartolf Hedwigtől megtudtuk, a nehézségek mellett sok elégtételt is kaptak: ilyen volt például az is, amikor egy parajdi nő elújságolta, hogy
A résztvevők több más apró sikerélményüket is megosztották oktatóikkal.
A projekt végén elmondható, hogy a célcsoportból – amelyből legtöbben már több mint négy éve elhagyták az iskolát –
38-an közülük szakvizsgára is jelentkeztek, és agroturizmusban szereztek 3-as szintű kompetenciavizsgát – számoltak be a projekt kivitelezői.
Felkerült nemrég a Facebookra az a térfigyelőkamera-felvétel, amely egy hétvégi gázolást rögzített. Az eset vasárnapra virradóan történt egy középfalvi szórakozóegység előtt, amikor egy sofőr tolatva egy csoport fiatalnak hajtott neki.
Hat kést találtak pénteken a biztonsági őrök egy nőnél, aki be akart jutni a parlament épületébe.
Az idei második negyedévben az állami társadalombiztosítási átlagnyugdíj 2813 lej volt, ehhez képest Hargita megyében csak 2616 lej. Ennél valamivel jobban áll Kovászna megye (2650 lej) és Maros megye is (2670 lej).
Júliusban júniushoz képest 22 lejjel, azaz 0,4 százalékkal 5517 lejre csökkent a nettó átlagbér Romániában – közölte pénteken az Országos Statisztikai Intézet (INS).
A családon belüli erőszak elleni küzdelemnek nemzeti üggyé kell válnia, mert a jelenségnek több tízezer áldozata van – jelentette ki csütörtök este Cătălin Predoiu.
Egy év Németországban. Egy önálló, új élet itthon.
A veterán traktorok és retróautók felvonulása mellett cséplésbemutatót, kenyérsütést, koncerteket és néptáncelőadást is szerveznek szeptember 20-án, a Haszmann Pál Múzeum udvarán. A 13. Csernátoni Burrogtatóra önkénteseket is keresnek.
Családtagok, kollégák, ismerősök, a magyar főkonzul, Kovászna Megye Tanácsának elnöke, Sepsiszentgyörgy polgármestere jelenlétében hat székelyföldi „lámpás ember” vette át a magyar államelnök által adományozott kitüntetést.
Jelentős összeget fektethet be az egyetemekkel és más szakmai szervezetekkel együttműködő Zetelaka Erdőrendészeti Hivatal a fákat pusztító betűzőszúk kutatására. A cél az, hogy tanulmányt állítsanak össze a kártevők populációjának kordában tartására.
A koalíció sorsa múlhat azon, hogy miként viszonyulnak a kormánypártok a bukaresti időközi főpolgármester-választáshoz – jelentette ki csütörtöki sajtótájékoztatóján a Szociáldemokrata Párt (PSD) ügyvivő elnöke.
szóljon hozzá!