
Fotó: Pixabay
Bár a romániai tanulóknak több mint 1200 matematikaórájuk van előkészítő osztály és nyolcadik között, teljesítményük az egyik legalacsonyabb Európában, és nem csak a matematikai készségek terén – derül ki a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) által augusztus elsején közzétett Hogyan szervezik a tanévet az OECD-országokban? című tanulmányából. A gyerekek nincsenek rákészülve az ilyen jellegű tesztekre, és az őket tanító matematika tanárok is sok esetben szakképzetlenek.
2024. augusztus 08., 21:172024. augusztus 08., 21:17
Egy romániai diáknak átlagosan 133 matekórája van egy tanévben, az OECD elemzése azt mutatja, hogy
Románia a 2022-es PISA-teszteken átlagosan 428 pontot ért el matematikából, annak ellenére, hogy az első kilenc év alatt több mint 1200 matekórájuk van a diákoknak.
Az OECD elemzéséből kiderül, a magas óraszámból nem következik feltétlenül a jó teljesítmény
Fotó: www.oecd-ilibrary.org
A két évvel ezelőtti PISA-teszteken csak két olyan ország volt, amely több mint 1100 órát fordít a tanulók matematikai felkészítésére, és messze meghaladta az OECD átlagát. Ezek Írország (492 pont) több mint 1100 matematikaórával és Dánia (489 pont) több mint 1300 órával. Németország (475 pont), Franciaország (474 pont) és Spanyolország (473 pont), mindannyian több mint 1100 matematikaórával, meghaladták az OECD-átlagot.
Mátéfi István, a marosvásárhelyi Bolyai Farkas Elméleti Líceum matematikatanára, aki módszertanos pedagógusként a tanárok munkájára is rálát, a Székelyhonnak elmondta, hogy
Ott más jellegű kérdések vannak, inkább gyakorlatiak, kevésbé annyira elméletiek, és a gyerekek nincsenek rákészülve ezekre a felmérésekre, míg az élenjáró országok esetében külön készülnek a tanulók ezekre a vizsgákra.
– fejtette ki a marosvásárhelyi matektanár.
„Természetesen meghatározó az is, hogy hány órát foglalkoznak a diákok matekkel, és hogy mennyire követeljük meg a matematikával való foglalkozást. Én remélem, hogy ez fog változni a következő időszakban, mert
– hangsúlyozta a pedagógus. Úgy véli: több tényező van, amit meg kell változtatni, tehát
Mint módszertanos tanár, aki több iskolába jár, és a tanárok munkáját követi, látja, hogy
A matematika fejleszti a logikus gondolkodást
Fotó: Barabás Ákos
Vannak iskolák ugyanis, ahol nincsenek szakképzett matematikatanárok, sokszor helyettesítő tanárokat, szakképzetleneket vesznek fel a tanügybe. Olyan esetek is előfordulnak, hogy a tanár szakképzett ugyan, csak nem a szakmában, és akkor egy vizsga következményeként bekerül a rendszerbe, katedrához kerül és matematikát tanít.
„Ezek főleg vidéki iskolákban fordulnak elő, és ez annak a következménye, hogy az egyetemekre elég kevés diák jelentkezik matematika, fizika, kémia szakokra, tehát a reál tantárgyak esetében hiány van.
– mutatott rá a pedagógus.
A tananyag mennyiségével kapcsolatban elmondta:
A tananyag-módosítás azonban elég összetett folyamat, hiszen nem lehet a reál tantárgyaknál ötödik és nyolcadik osztály között radikálisan megváltoztatni a tananyagot, hogyha középiskolában vagy az egyetemen nem változtatnak, hiszen ezek egymásra épülnek.
– érvelt.
Más a vizsgakövetelmény itthon, nem készülnek rá az OECD által szervezett PISA-tesztre
Fotó: Freepik
Mint elmondta, az egyetemeknél is ugyanez a helyzet, de most már több egyetem próbál felvételit hirdetni, mert nagyon sokan lemorzsolódnak. Ugyanis
Ez a helyzet kialakulhat egy jobb líceum esetén is, hogyha olyan környezetből jut be a gyerek, ahol a teljesítmény jó volt, és vizsgán magas jegyet írt, de nincs átfogó tudása.
A reál tantárgyaknál egymásra épülnek leckék, ha az alaptudás nincs begyakorolva, akkor ennek komoly következményei vannak.
„Én egy elég színvonalas iskolában tanítok, de azért többször találkozom olyan diákkal, akinek a matematika tudása nem üti a szintet, és felteszem magamban a kérdést, hogy vajon szegény fizikatanár, vagy kémiatanár mit csinál, mert ugye a matematika kell ezeknél a tantárgyaknál is. Természetesen vannak diákok, akik reál szakra járnak, és nagyon jó versenyeredményeket érnek el humán tantárgyakból.
– hangsúlyozta Mátéfi István.
Romániai diákok számos nemzetközi matematika-versenyen érnek el kimagasló teljesítményeket. Ezek a gyerekek azonban különleges felkészülésben részesülnek, az idejük nagy részét csak ezzel töltik, ők nem csak a közoktatásból szedik fel a tudást.
– fejtette ki az általunk megkérdezett tanár. Azt se feledjük el, hogy ezek a diákok olyan tanulási környezetben vannak, amely elősegíti a kimagasló teljesítményt.
Komoly mennyiségű, jogellenesen tartott pirotechnikai eszköz került rendőrségi kézre december 31-én Borszéken és Gyergyóhollón a borszéki rendőrök ellenőrzési akciója során.
Nicușor Dan elnök szerint 2026-ban az államnak hatékonyabbá, igazságosabbá kell válnia és közelebb kell kerülnie a polgárokhoz, miután a 2025-ös esztendő „a megpróbáltatások, a szorongások és a jogos kérdések éve” volt.
November 12-én érkezik a magyarországi mozikba a Hogyan tudnék élni nélküled? című zenés romantikus vígjáték második része – közölte a Nemzeti Filmintézet (NFI) szerdán az MTI-vel.
A jövőben hivatalos polgárőrséget hoz létre a kászonaltízi önkormányzat, ugyanis az elmúlt időszakban történt kászonjakabfalvi gyújtogatások után belátták: szükség van a járőrőrözésekre. Addig is önkéntes alapon már elkezdték a tevékenységet.
Eddig csaknem 150 tonna pirotechnikai eszközt koboztak el a hatóságok a Tűzijáték elnevezésű országos akció során.
A Közúti Infrastruktúrát Kezelő Országos Társaság (CNAIR) 2026-ban 250 kilométer új autópálya és gyorsforgalmi út forgalomba helyezését tervezi – közölte szerdán a Facebook-oldalán Cristian Pistol.
Az igazi havazás még várat magára Gyergyó térségének nagy részén, emiatt a korábbi évekhez képest valamivel kevesebb vendég érkezik Gyergyószékre szilveszterezni. A sípályákon a hóágyúzás segítségével ezekben a napokban indul az élet.
Téli útviszonyok jellemzik Hargita megye egyes térségeit december 31-én. Székelyudvarhely és Székelykeresztúr környékén jelenleg havazik, míg a Csíki- és a Gyergyói-medencében egyelőre elmaradt a hóesés.
Az év végi és újévi szabadnapok biztonsága érdekében fokozott rendőri jelenlét lesz tapasztalható a Kovászna megyében. A hatóságok arra kérik a lakosságot, hogy felelősségteljes magatartással járuljanak hozzá a közrend és a közbiztonság fenntartásához.
Erdővidék központjában is jóváhagyták a 2026-os helyi adók és illetékek emelését. A baróti tanács idei utolsó ülésén azonban nemcsak a kényszerű terhekről volt szó, hanem azokról a pozitív változásokról is, amelyeket a 2025-ös esztendő hozott.
3 hozzászólás