Hirdetés
Hirdetés

Alacsony matekteljesítmény, sok matekóra – a hiba a rendszerben van

•  Fotó: Pixabay

Fotó: Pixabay

Bár a romániai tanulóknak több mint 1200 matematikaórájuk van előkészítő osztály és nyolcadik között, teljesítményük az egyik legalacsonyabb Európában, és nem csak a matematikai készségek terén – derül ki a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) által augusztus elsején közzétett Hogyan szervezik a tanévet az OECD-országokban? című tanulmányából. A gyerekek nincsenek rákészülve az ilyen jellegű tesztekre, és az őket tanító matematika tanárok is sok esetben szakképzetlenek.

Hajnal Csilla

2024. augusztus 08., 21:172024. augusztus 08., 21:17

Egy romániai diáknak átlagosan 133 matekórája van egy tanévben, az OECD elemzése azt mutatja, hogy

azok az országok, ahol magas óraszámban tanítják a matematikát az általános- és középiskolákban nem feltétlenül teljesítenek kimagaslóan e tantárgyból.

Románia a 2022-es PISA-teszteken átlagosan 428 pontot ért el matematikából, annak ellenére, hogy az első kilenc év alatt több mint 1200 matekórájuk van a diákoknak.

Románia a résztvevő 81 ország közül a 45. helyen végzett, az Európai Unióban pedig az utolsó előtti helyen, itt Bulgária lett a sereghajtó.


Az eredmények alapján Szingapúr (575 pont) után Japán érte el a második legmagasabb pontszámot (536 pont). A jelentés szerint Japánban a tantervben közel 1100 matekóra szerepel. Ezt követi Korea (527 pont), ahol a diákoknak alig több mint 800 órájuk van matematikából az első kilenc tanévben.

Az OECD elemzéséből kiderül, a magas óraszámból nem következik feltétlenül a jó teljesítmény •  Fotó: www.oecd-ilibrary.org Galéria

Az OECD elemzéséből kiderül, a magas óraszámból nem következik feltétlenül a jó teljesítmény

Fotó: www.oecd-ilibrary.org

A két évvel ezelőtti PISA-teszteken csak két olyan ország volt, amely több mint 1100 órát fordít a tanulók matematikai felkészítésére, és messze meghaladta az OECD átlagát. Ezek Írország (492 pont) több mint 1100 matematikaórával és Dánia (489 pont) több mint 1300 órával. Németország (475 pont), Franciaország (474 pont) és Spanyolország (473 pont), mindannyian több mint 1100 matematikaórával, meghaladták az OECD-átlagot.

473 pontot ért el Magyarország is, ahol a 7-15 év közötti tanulók 900 órányi matematikát tanulnak a jelentés szerint.

Más a vizsgarendszer, amelyben felmérik őket

Mátéfi István, a marosvásárhelyi Bolyai Farkas Elméleti Líceum matematikatanára, aki módszertanos pedagógusként a tanárok munkájára is rálát, a Székelyhonnak elmondta, hogy

az első tényező, ami ehhez az eredményhez vezet, hogy a gyerekeket olyan vizsgatematikából mérik fel, amely nincs meg a hazai középiskolai tananyagban.

Ott más jellegű kérdések vannak, inkább gyakorlatiak, kevésbé annyira elméletiek, és a gyerekek nincsenek rákészülve ezekre a felmérésekre, míg az élenjáró országok esetében külön készülnek a tanulók ezekre a vizsgákra.

A nemzetközi felmérésekre az iskolák véletlenszerűen vannak kiválasztva, tehát valószínű, hogy nagyon sok olyan iskola kerül a felmérésbe, amelyekben alacsony a teljesítmény

– fejtette ki a marosvásárhelyi matektanár.

Hirdetés

„Természetesen meghatározó az is, hogy hány órát foglalkoznak a diákok matekkel, és hogy mennyire követeljük meg a matematikával való foglalkozást. Én remélem, hogy ez fog változni a következő időszakban, mert

Idézet
most már két éve a kilencedik osztályba való bejutásnál csak a nyolcadikos vizsgaeredmények számítanak”

– hangsúlyozta a pedagógus. Úgy véli: több tényező van, amit meg kell változtatni, tehát

nemcsak a gyerekeknek kell megfelelő mennyiségű matematika órájuk legyen, hanem ezeket az órákat nagyon jól ki kell használni.

Mint módszertanos tanár, aki több iskolába jár, és a tanárok munkáját követi, látja, hogy

nagyon sok esetben a tanárok felkészültsége is befolyásolja a gyerekek teljesítményét.

A matematika fejleszti a logikus gondolkodást •  Fotó: Barabás Ákos Galéria

A matematika fejleszti a logikus gondolkodást

Fotó: Barabás Ákos

Vannak iskolák ugyanis, ahol nincsenek szakképzett matematikatanárok, sokszor helyettesítő tanárokat, szakképzetleneket vesznek fel a tanügybe. Olyan esetek is előfordulnak, hogy a tanár szakképzett ugyan, csak nem a szakmában, és akkor egy vizsga következményeként bekerül a rendszerbe, katedrához kerül és matematikát tanít.

„Ezek főleg vidéki iskolákban fordulnak elő, és ez annak a következménye, hogy az egyetemekre elég kevés diák jelentkezik matematika, fizika, kémia szakokra, tehát a reál tantárgyak esetében hiány van.

Idézet
A következő hat-hét évben pedig elég sok reál tantárgyat tanító tanár vonul nyugdíjba, és akkor még siralmasabb lesz a helyzet”

– mutatott rá a pedagógus.

Egymásra épülő tananyag

A tananyag mennyiségével kapcsolatban elmondta:

vannak diákok, akiknek a hazai matematika tananyag kicsit sok, de természetesen vannak, akik képesek ezt a tananyagot úgy elsajátítani, hogy majd a továbbiakban tudják használni.

A tananyag-módosítás azonban elég összetett folyamat, hiszen nem lehet a reál tantárgyaknál ötödik és nyolcadik osztály között radikálisan megváltoztatni a tananyagot, hogyha középiskolában vagy az egyetemen nem változtatnak, hiszen ezek egymásra épülnek.

Idézet
Hogyha 5-8-ban megváltoztatják, és középiskolában marad a tananyag, akkor lesz egy óriási szakadás majd 9-10. osztályban, amely nagyon sok kritikus helyzethez vezet, vagy mondhatom azt, hogy nagyon sok diák esetében gondot jelent, hogy továbbtanuljanak”

– érvelt.

Más a vizsgakövetelmény itthon, nem készülnek rá az OECD által szervezett PISA-tesztre •  Fotó: Freepik Galéria

Más a vizsgakövetelmény itthon, nem készülnek rá az OECD által szervezett PISA-tesztre

Fotó: Freepik

Mint elmondta, az egyetemeknél is ugyanez a helyzet, de most már több egyetem próbál felvételit hirdetni, mert nagyon sokan lemorzsolódnak. Ugyanis

középiskolai szinten az érettségi követelményrendszer is viszonylag alacsony, és ebből kifolyólag a diákok nagy jegyeket írnak, bejutnak az egyetemre, és akkor majd a helytállás problémát okozhat számukra.

Ez a helyzet kialakulhat egy jobb líceum esetén is, hogyha olyan környezetből jut be a gyerek, ahol a teljesítmény jó volt, és vizsgán magas jegyet írt, de nincs átfogó tudása.

A mindennapi élet problémáinak megoldásában is segít

A reál tantárgyaknál egymásra épülnek leckék, ha az alaptudás nincs begyakorolva, akkor ennek komoly következményei vannak.

„Én egy elég színvonalas iskolában tanítok, de azért többször találkozom olyan diákkal, akinek a matematika tudása nem üti a szintet, és felteszem magamban a kérdést, hogy vajon szegény fizikatanár, vagy kémiatanár mit csinál, mert ugye a matematika kell ezeknél a tantárgyaknál is. Természetesen vannak diákok, akik reál szakra járnak, és nagyon jó versenyeredményeket érnek el humán tantárgyakból.

Idézet
A diákok gondolkodását nagyon fejlesztik a reál tantárgyak, és nem csak arra kell gondolni, hogy a matematikát hol használom fel, hanem azt a kérdést kell feltenni, hogy a matematika következtében a mindennapi életben megjelenő problémákat is könnyebben meg tudom oldani, hiszen fejleszti a logikus gondolkodást”

– hangsúlyozta Mátéfi István.

Romániai diákok számos nemzetközi matematika-versenyen érnek el kimagasló teljesítményeket. Ezek a gyerekek azonban különleges felkészülésben részesülnek, az idejük nagy részét csak ezzel töltik, ők nem csak a közoktatásból szedik fel a tudást.

Ezt a pár különleges adottsággal rendelkező diákot nem lehet egy lapon emlegetni az ország középiskoláiba járó diákokkal, ők kimagasló egyéniségek

– fejtette ki az általunk megkérdezett tanár. Azt se feledjük el, hogy ezek a diákok olyan tanulási környezetben vannak, amely elősegíti a kimagasló teljesítményt.

Hirdetés
3 hozzászólás Hozzászólások
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2025. december 30., kedd

Bolojan: 2026 sem lesz könnyű, de ha a kijelölt pályán marad Románia, akkor jobb év lesz az ideinél

A keddi kormányülés utáni sajtótájékoztatóján Ilie Bolojan kijelentette, hogy a koalícióban politikai megállapodás született a reformok folytatásáról 2026-ban.

Bolojan: 2026 sem lesz könnyű, de ha a kijelölt pályán marad Románia, akkor jobb év lesz az ideinél
Hirdetés
2025. december 30., kedd

Az Európai Bizottság több, mint 586 millió eurót folyósított Romániának nagy infrastrukturális projektekre

Az Európai Bizottság több mint 586 millió eurót utalt át Romániának a 2021-2027-es Közlekedési Program keretében a Kohéziós Alap és az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA) forrásaiból – jelentette be kedden Alexandru Nazare pénzügyminiszter.

Az Európai Bizottság több, mint 586 millió eurót folyósított Romániának nagy infrastrukturális projektekre
2025. december 30., kedd

Szinte teljesen a lángok martalékává vált egy ház tetőzete egy Maros megyei településen

Egy alsóidecsi lakóház gyulladt ki kedden délután, a szászrégeni tűzoltóság vonult a helyszínre oltani.

Szinte teljesen a lángok martalékává vált egy ház tetőzete egy Maros megyei településen
2025. december 30., kedd

Látogatói felelőtlenség végzett egy fehér tigriskölyökkel egy romániai állatkertben

Műanyagcsomagolás okozta egy fehér tigriskölyök halálát a dél-romániai Craiova állatkertjében. A csomagolást a látogatók dobták be az állatok ketrecébe – számolt be kedden a News.ro.

Látogatói felelőtlenség végzett egy fehér tigriskölyökkel egy romániai állatkertben
Hirdetés
2025. december 30., kedd

Százmillió lejes hitel a sepsiszentgyörgyi színház felújítására

Bankkölcsönt vesz fel a sepsiszentgyörgyi önkormányzat azért, hogy fedezni tudja a Tamási Áron Színház korszerűsítési munkálatait. A helyi tanács soron kívüli ülésen napirendre került a Mikes Kelemen Elméleti Líceum bentlakásának felújítása is.

Százmillió lejes hitel a sepsiszentgyörgyi színház felújítására
2025. december 30., kedd

Megmutatta az aranyosgyéresi légi támaszpontot a holland miniszterelnöknek Ilie Bolojan

Ilie Bolojan miniszterelnök és holland hivatali partnere, Dick Schoof kedden meglátogatta az aranyosgyéresi légitámaszpontot, ahol a küldetéseikről és szolgálati körülményeikről tárgyaltak a katonákkal.

Megmutatta az aranyosgyéresi légi támaszpontot a holland miniszterelnöknek Ilie Bolojan
2025. december 30., kedd

Óvatosságra int a katasztrófavédelem a szélsőséges időjárás miatt

Tekintettel a télies időjárásra, a belügyminisztérium katasztrófavédelmi főosztálya (DSU) kedden több biztonsági intézkedés betartását tanácsolta a Facebook-oldalán a szélsőséges időjárási körülmények között utazó személyeknek.

Óvatosságra int a katasztrófavédelem a szélsőséges időjárás miatt
Hirdetés
2025. december 30., kedd

A sepsiszentgyörgyiek is megérzik a drasztikus adóemelést

Soron kívüli ülésen döntött a jövő évi adókról és illetékekről a sepsiszentgyörgyi tanács kedden. A döntés utáni tájékoztatón a város polgármestere próbálta tompítani a drasztikus adóemelés súlyát – ám attól még a szentgyörgyiek is sokat fognak fizetni.

A sepsiszentgyörgyiek is megérzik a drasztikus adóemelést
2025. december 30., kedd

Nemzetközi pénzügyi tanácsadó cég: a 2026-os hiánycél csak szigorúbb költségvetési fegyelemmel érhető el

A 2026-os hiánycél csak szigorúbb költségvetési fegyelemmel és az adóbeszedés hatékonyságának növelésével érhető el – figyelmeztet kedden közzétett elemzésében a PwC Románia.

Nemzetközi pénzügyi tanácsadó cég: a 2026-os hiánycél csak szigorúbb költségvetési fegyelemmel érhető el
2025. december 30., kedd

Több száz erdőtűz volt idén az állami erdőkben, közel 3 millió lejre rúg a kár

Az év első 11 hónapjában 492 tűzeset történt a Romsilva erdőgazdálkodási vállalat által kezelt állami erdőkben, a vállalat keddi közleménye szerint a tüzek okozta kár 2,7 millió lejre tehető.

Több száz erdőtűz volt idén az állami erdőkben, közel 3 millió lejre rúg a kár
Hirdetés