Hirdetés
Hirdetés

Alacsony matekteljesítmény, sok matekóra – a hiba a rendszerben van

•  Fotó: Pixabay

Fotó: Pixabay

Bár a romániai tanulóknak több mint 1200 matematikaórájuk van előkészítő osztály és nyolcadik között, teljesítményük az egyik legalacsonyabb Európában, és nem csak a matematikai készségek terén – derül ki a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) által augusztus elsején közzétett Hogyan szervezik a tanévet az OECD-országokban? című tanulmányából. A gyerekek nincsenek rákészülve az ilyen jellegű tesztekre, és az őket tanító matematika tanárok is sok esetben szakképzetlenek.

Hajnal Csilla

2024. augusztus 08., 21:172024. augusztus 08., 21:17

Egy romániai diáknak átlagosan 133 matekórája van egy tanévben, az OECD elemzése azt mutatja, hogy

azok az országok, ahol magas óraszámban tanítják a matematikát az általános- és középiskolákban nem feltétlenül teljesítenek kimagaslóan e tantárgyból.

Románia a 2022-es PISA-teszteken átlagosan 428 pontot ért el matematikából, annak ellenére, hogy az első kilenc év alatt több mint 1200 matekórájuk van a diákoknak.

Románia a résztvevő 81 ország közül a 45. helyen végzett, az Európai Unióban pedig az utolsó előtti helyen, itt Bulgária lett a sereghajtó.


Az eredmények alapján Szingapúr (575 pont) után Japán érte el a második legmagasabb pontszámot (536 pont). A jelentés szerint Japánban a tantervben közel 1100 matekóra szerepel. Ezt követi Korea (527 pont), ahol a diákoknak alig több mint 800 órájuk van matematikából az első kilenc tanévben.

Az OECD elemzéséből kiderül, a magas óraszámból nem következik feltétlenül a jó teljesítmény •  Fotó: www.oecd-ilibrary.org Galéria

Az OECD elemzéséből kiderül, a magas óraszámból nem következik feltétlenül a jó teljesítmény

Fotó: www.oecd-ilibrary.org

A két évvel ezelőtti PISA-teszteken csak két olyan ország volt, amely több mint 1100 órát fordít a tanulók matematikai felkészítésére, és messze meghaladta az OECD átlagát. Ezek Írország (492 pont) több mint 1100 matematikaórával és Dánia (489 pont) több mint 1300 órával. Németország (475 pont), Franciaország (474 pont) és Spanyolország (473 pont), mindannyian több mint 1100 matematikaórával, meghaladták az OECD-átlagot.

473 pontot ért el Magyarország is, ahol a 7-15 év közötti tanulók 900 órányi matematikát tanulnak a jelentés szerint.

Más a vizsgarendszer, amelyben felmérik őket

Mátéfi István, a marosvásárhelyi Bolyai Farkas Elméleti Líceum matematikatanára, aki módszertanos pedagógusként a tanárok munkájára is rálát, a Székelyhonnak elmondta, hogy

az első tényező, ami ehhez az eredményhez vezet, hogy a gyerekeket olyan vizsgatematikából mérik fel, amely nincs meg a hazai középiskolai tananyagban.

Ott más jellegű kérdések vannak, inkább gyakorlatiak, kevésbé annyira elméletiek, és a gyerekek nincsenek rákészülve ezekre a felmérésekre, míg az élenjáró országok esetében külön készülnek a tanulók ezekre a vizsgákra.

A nemzetközi felmérésekre az iskolák véletlenszerűen vannak kiválasztva, tehát valószínű, hogy nagyon sok olyan iskola kerül a felmérésbe, amelyekben alacsony a teljesítmény

– fejtette ki a marosvásárhelyi matektanár.

Hirdetés

„Természetesen meghatározó az is, hogy hány órát foglalkoznak a diákok matekkel, és hogy mennyire követeljük meg a matematikával való foglalkozást. Én remélem, hogy ez fog változni a következő időszakban, mert

Idézet
most már két éve a kilencedik osztályba való bejutásnál csak a nyolcadikos vizsgaeredmények számítanak”

– hangsúlyozta a pedagógus. Úgy véli: több tényező van, amit meg kell változtatni, tehát

nemcsak a gyerekeknek kell megfelelő mennyiségű matematika órájuk legyen, hanem ezeket az órákat nagyon jól ki kell használni.

Mint módszertanos tanár, aki több iskolába jár, és a tanárok munkáját követi, látja, hogy

nagyon sok esetben a tanárok felkészültsége is befolyásolja a gyerekek teljesítményét.

A matematika fejleszti a logikus gondolkodást •  Fotó: Barabás Ákos Galéria

A matematika fejleszti a logikus gondolkodást

Fotó: Barabás Ákos

Vannak iskolák ugyanis, ahol nincsenek szakképzett matematikatanárok, sokszor helyettesítő tanárokat, szakképzetleneket vesznek fel a tanügybe. Olyan esetek is előfordulnak, hogy a tanár szakképzett ugyan, csak nem a szakmában, és akkor egy vizsga következményeként bekerül a rendszerbe, katedrához kerül és matematikát tanít.

„Ezek főleg vidéki iskolákban fordulnak elő, és ez annak a következménye, hogy az egyetemekre elég kevés diák jelentkezik matematika, fizika, kémia szakokra, tehát a reál tantárgyak esetében hiány van.

Idézet
A következő hat-hét évben pedig elég sok reál tantárgyat tanító tanár vonul nyugdíjba, és akkor még siralmasabb lesz a helyzet”

– mutatott rá a pedagógus.

Egymásra épülő tananyag

A tananyag mennyiségével kapcsolatban elmondta:

vannak diákok, akiknek a hazai matematika tananyag kicsit sok, de természetesen vannak, akik képesek ezt a tananyagot úgy elsajátítani, hogy majd a továbbiakban tudják használni.

A tananyag-módosítás azonban elég összetett folyamat, hiszen nem lehet a reál tantárgyaknál ötödik és nyolcadik osztály között radikálisan megváltoztatni a tananyagot, hogyha középiskolában vagy az egyetemen nem változtatnak, hiszen ezek egymásra épülnek.

Idézet
Hogyha 5-8-ban megváltoztatják, és középiskolában marad a tananyag, akkor lesz egy óriási szakadás majd 9-10. osztályban, amely nagyon sok kritikus helyzethez vezet, vagy mondhatom azt, hogy nagyon sok diák esetében gondot jelent, hogy továbbtanuljanak”

– érvelt.

Más a vizsgakövetelmény itthon, nem készülnek rá az OECD által szervezett PISA-tesztre •  Fotó: Freepik Galéria

Más a vizsgakövetelmény itthon, nem készülnek rá az OECD által szervezett PISA-tesztre

Fotó: Freepik

Mint elmondta, az egyetemeknél is ugyanez a helyzet, de most már több egyetem próbál felvételit hirdetni, mert nagyon sokan lemorzsolódnak. Ugyanis

középiskolai szinten az érettségi követelményrendszer is viszonylag alacsony, és ebből kifolyólag a diákok nagy jegyeket írnak, bejutnak az egyetemre, és akkor majd a helytállás problémát okozhat számukra.

Ez a helyzet kialakulhat egy jobb líceum esetén is, hogyha olyan környezetből jut be a gyerek, ahol a teljesítmény jó volt, és vizsgán magas jegyet írt, de nincs átfogó tudása.

A mindennapi élet problémáinak megoldásában is segít

A reál tantárgyaknál egymásra épülnek leckék, ha az alaptudás nincs begyakorolva, akkor ennek komoly következményei vannak.

„Én egy elég színvonalas iskolában tanítok, de azért többször találkozom olyan diákkal, akinek a matematika tudása nem üti a szintet, és felteszem magamban a kérdést, hogy vajon szegény fizikatanár, vagy kémiatanár mit csinál, mert ugye a matematika kell ezeknél a tantárgyaknál is. Természetesen vannak diákok, akik reál szakra járnak, és nagyon jó versenyeredményeket érnek el humán tantárgyakból.

Idézet
A diákok gondolkodását nagyon fejlesztik a reál tantárgyak, és nem csak arra kell gondolni, hogy a matematikát hol használom fel, hanem azt a kérdést kell feltenni, hogy a matematika következtében a mindennapi életben megjelenő problémákat is könnyebben meg tudom oldani, hiszen fejleszti a logikus gondolkodást”

– hangsúlyozta Mátéfi István.

Romániai diákok számos nemzetközi matematika-versenyen érnek el kimagasló teljesítményeket. Ezek a gyerekek azonban különleges felkészülésben részesülnek, az idejük nagy részét csak ezzel töltik, ők nem csak a közoktatásból szedik fel a tudást.

Ezt a pár különleges adottsággal rendelkező diákot nem lehet egy lapon emlegetni az ország középiskoláiba járó diákokkal, ők kimagasló egyéniségek

– fejtette ki az általunk megkérdezett tanár. Azt se feledjük el, hogy ezek a diákok olyan tanulási környezetben vannak, amely elősegíti a kimagasló teljesítményt.

Hirdetés
3 hozzászólás Hozzászólások
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. április 17., péntek

Nem számít, ha füstölt, de legyen jó sós – szalonnamustra kezdődött Csíkszeredában

Különböző technikákkal füstölt szalonnákat kóstolhattak a csíkszeredaiak a második alkalommal megszervezett Füst és só – Székelyföldi Szalonnamustra elnevezésű rendezvény első napján, pénteken.

Nem számít, ha füstölt, de legyen jó sós – szalonnamustra kezdődött Csíkszeredában
Hirdetés
2026. április 17., péntek

Bolojan: Romániának most nincs szüksége politikai válságra

Romániának most a deficittel kapcsolatos problémák megoldására és a helyreállítási források lehívására kellene összpontosítania, nincs szüksége politikai válságra - jelentette ki pénteken Ilie Bolojan miniszterelnök.

Bolojan: Romániának most nincs szüksége politikai válságra
2026. április 17., péntek

Felhatalmazta a SZÁT Kelemen Hunort, hogy Magyar Péterrel tárgyaljon

Elemezte a magyarországi választások eredményeit a Szövetségi Állandó Tanács. Kelemen Hunort felhatalmazták, hogy Magyar Péterrel, a Tisza elnökével tárgyaljon.

Felhatalmazta a SZÁT Kelemen Hunort, hogy Magyar Péterrel tárgyaljon
2026. április 17., péntek

A Tisza-párt azt javasolja, hogy a parlament már az alakuló ülésén válassza meg a miniszterelnököt

A Tisza Párt azt javasolja, hogy május 9-én legyen az új Országgyűlés alakuló ülése, aznap megválaszthatják az új miniszterelnököt is.

A Tisza-párt azt javasolja, hogy a parlament már az alakuló ülésén válassza meg a miniszterelnököt
Hirdetés
2026. április 17., péntek

Fokozzák a rendőri jelenlétet Felsőrákoson, miután bántalmazták a falu egyik idősét

A Felsőrákoson történt bántalmazásról szóló cikkünk megjelenését követően a rendőrség támogatásáról biztosította a lakosságot. Közleményükben hangsúlyozták: szorgalmazzák a térfigyelő kamerarendszer beindítását, és fokozzák a járőrözést a faluban.

Fokozzák a rendőri jelenlétet Felsőrákoson, miután bántalmazták a falu egyik idősét
2026. április 17., péntek

Csökkent Románia energiatermelése

Az idei első két hónapban éves viszonylatban 2,1 százalékkal csökkent Románia energiatermelése – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) pénteken közzétett adataiból.

Csökkent Románia energiatermelése
Csökkent Románia energiatermelése
2026. április 17., péntek

Csökkent Románia energiatermelése

2026. április 17., péntek

Elsőfokú árvízriasztás: Háromszéken a Feketeügy is kiléphet a medréből

Elsőfokú (sárga jelzésű) árvízvédelmi készültséget rendelt el pénteken az Országos Hidrológiai és Vízgazdálkodási Intézet (INHGA) hét megye folyóvizeire.

Elsőfokú árvízriasztás: Háromszéken a Feketeügy is kiléphet a medréből
Hirdetés
2026. április 17., péntek

Két kellemetlen időjárási tényező, de az egyik már ma este véget ér

Az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) elsőfokú riasztást adott ki pénteken fokozott légköri instabilitás és erős szélfúvás miatt az ország több régiójában.

Két kellemetlen időjárási tényező, de az egyik már ma este véget ér
2026. április 17., péntek

Két ötlete is van Romániának, hogy előnyösebben ússza meg a 600 millió eurós oltásadósságot

Romániának 600 millió eurót kellene kifizetnie az oltóanyagot gyártó Pfizer/BioNTech vállalatnak a leszerződött, de át nem vett koronavírus elleni vakcinákért.

Két ötlete is van Romániának, hogy előnyösebben ússza meg a 600 millió eurós oltásadósságot
2026. április 17., péntek

A világ egyik vezető építőanyag-gyártója vásárolt be Romániában

Romániai üzemet vásárolt fel a svájci Sika építőanyag- és ipari ragasztástechnikai cég – hivatkozik az MTI a Profit.ro gazdasági portálra, amely a vállalat közleménye alapján számolt be a tranzakcióról.

A világ egyik vezető építőanyag-gyártója vásárolt be Romániában
Hirdetés