
Fotó: Pixabay
Bár a romániai tanulóknak több mint 1200 matematikaórájuk van előkészítő osztály és nyolcadik között, teljesítményük az egyik legalacsonyabb Európában, és nem csak a matematikai készségek terén – derül ki a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) által augusztus elsején közzétett Hogyan szervezik a tanévet az OECD-országokban? című tanulmányából. A gyerekek nincsenek rákészülve az ilyen jellegű tesztekre, és az őket tanító matematika tanárok is sok esetben szakképzetlenek.
2024. augusztus 08., 21:172024. augusztus 08., 21:17
Egy romániai diáknak átlagosan 133 matekórája van egy tanévben, az OECD elemzése azt mutatja, hogy
Románia a 2022-es PISA-teszteken átlagosan 428 pontot ért el matematikából, annak ellenére, hogy az első kilenc év alatt több mint 1200 matekórájuk van a diákoknak.
Az OECD elemzéséből kiderül, a magas óraszámból nem következik feltétlenül a jó teljesítmény
Fotó: www.oecd-ilibrary.org
A két évvel ezelőtti PISA-teszteken csak két olyan ország volt, amely több mint 1100 órát fordít a tanulók matematikai felkészítésére, és messze meghaladta az OECD átlagát. Ezek Írország (492 pont) több mint 1100 matematikaórával és Dánia (489 pont) több mint 1300 órával. Németország (475 pont), Franciaország (474 pont) és Spanyolország (473 pont), mindannyian több mint 1100 matematikaórával, meghaladták az OECD-átlagot.
Mátéfi István, a marosvásárhelyi Bolyai Farkas Elméleti Líceum matematikatanára, aki módszertanos pedagógusként a tanárok munkájára is rálát, a Székelyhonnak elmondta, hogy
Ott más jellegű kérdések vannak, inkább gyakorlatiak, kevésbé annyira elméletiek, és a gyerekek nincsenek rákészülve ezekre a felmérésekre, míg az élenjáró országok esetében külön készülnek a tanulók ezekre a vizsgákra.
– fejtette ki a marosvásárhelyi matektanár.
„Természetesen meghatározó az is, hogy hány órát foglalkoznak a diákok matekkel, és hogy mennyire követeljük meg a matematikával való foglalkozást. Én remélem, hogy ez fog változni a következő időszakban, mert
– hangsúlyozta a pedagógus. Úgy véli: több tényező van, amit meg kell változtatni, tehát
Mint módszertanos tanár, aki több iskolába jár, és a tanárok munkáját követi, látja, hogy
A matematika fejleszti a logikus gondolkodást
Fotó: Barabás Ákos
Vannak iskolák ugyanis, ahol nincsenek szakképzett matematikatanárok, sokszor helyettesítő tanárokat, szakképzetleneket vesznek fel a tanügybe. Olyan esetek is előfordulnak, hogy a tanár szakképzett ugyan, csak nem a szakmában, és akkor egy vizsga következményeként bekerül a rendszerbe, katedrához kerül és matematikát tanít.
„Ezek főleg vidéki iskolákban fordulnak elő, és ez annak a következménye, hogy az egyetemekre elég kevés diák jelentkezik matematika, fizika, kémia szakokra, tehát a reál tantárgyak esetében hiány van.
– mutatott rá a pedagógus.
A tananyag mennyiségével kapcsolatban elmondta:
A tananyag-módosítás azonban elég összetett folyamat, hiszen nem lehet a reál tantárgyaknál ötödik és nyolcadik osztály között radikálisan megváltoztatni a tananyagot, hogyha középiskolában vagy az egyetemen nem változtatnak, hiszen ezek egymásra épülnek.
– érvelt.
Más a vizsgakövetelmény itthon, nem készülnek rá az OECD által szervezett PISA-tesztre
Fotó: Freepik
Mint elmondta, az egyetemeknél is ugyanez a helyzet, de most már több egyetem próbál felvételit hirdetni, mert nagyon sokan lemorzsolódnak. Ugyanis
Ez a helyzet kialakulhat egy jobb líceum esetén is, hogyha olyan környezetből jut be a gyerek, ahol a teljesítmény jó volt, és vizsgán magas jegyet írt, de nincs átfogó tudása.
A reál tantárgyaknál egymásra épülnek leckék, ha az alaptudás nincs begyakorolva, akkor ennek komoly következményei vannak.
„Én egy elég színvonalas iskolában tanítok, de azért többször találkozom olyan diákkal, akinek a matematika tudása nem üti a szintet, és felteszem magamban a kérdést, hogy vajon szegény fizikatanár, vagy kémiatanár mit csinál, mert ugye a matematika kell ezeknél a tantárgyaknál is. Természetesen vannak diákok, akik reál szakra járnak, és nagyon jó versenyeredményeket érnek el humán tantárgyakból.
– hangsúlyozta Mátéfi István.
Romániai diákok számos nemzetközi matematika-versenyen érnek el kimagasló teljesítményeket. Ezek a gyerekek azonban különleges felkészülésben részesülnek, az idejük nagy részét csak ezzel töltik, ők nem csak a közoktatásból szedik fel a tudást.
– fejtette ki az általunk megkérdezett tanár. Azt se feledjük el, hogy ezek a diákok olyan tanulási környezetben vannak, amely elősegíti a kimagasló teljesítményt.
Jóváhagyta a kormány pénteki ülésén a bírák és ügyészek nyugdíjazását szabályozó új törvénytervezetet, amelyért kedden felelősséget vállal a parlamentben.
Aláírta pénteken Nicușor Dan államfő a Ionuț Moșteanu védelmi miniszteri tisztségből való lemondásának tudomásul vételéről szóló dekrétumot – közölte az elnöki hivatal.
Jóváhagyta a kormány pénteki ülésén az idei második költségvetés-kiigazítást, amely 0,6 százalékos gazdasági növekedéssel, 1902 milliárd lejes bruttó hazai termékkel (GDP), 7,1 százalékos éves inflációval és havi 8700 lejes bruttó átlagbérrel számol.
Az uniós országokból érkező valamennyi sertéshússzállítmány ellenőrzését kéri a mezőgazdasági miniszter az országos állategészségügyi és élelmiszerbiztonsági hatóságtól (ANSVSA) az afrikai sertéspestis veszélye miatt.
Idén Parajd és egész Sóvidék élete gyökeresen megváltozott. A bányakatasztrófa nemcsak a turizmust, hanem a helyiek mindennapjait is felforgatta. Megkérdeztük az érintetteket, hogy hogyan élték meg az elmúlt időszakot.
Pályázni szeretne Hargita Megye Tanácsa a Csíkdánfalvát Balánbányával összekötő, 125-ös jelzésű megyei út felújítására, ehhez fogadták el a pénteki tanácsülésen a beruházás műszaki terveit.
A Magyarságkutató Intézet újabb történelmi témájú programra várja az érdeklődőket Budapesten. A december elsején, 17 órától kezdődő alkalom középpontjában a Székely Hadosztály 1918–1919-es szerepvállalása áll.
Ilie Bolojan miniszterelnök pénteken tudomásul vette Ionuț Moșteanu lemondását a védelmi miniszteri, valamint a kormányfőhelyettesi tisztségből.
Három személy sérült meg csütörtök este egy Gyergyószárhegy közelében történt balesetben, mint kiderült, a sofőr nem volt józan.
A Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem Doctor Honoris Causa címmel tüntette ki Bakacsi Gyula professzort, elismerve a vezetéstudományban végzett úttörő munkáját és a csíkszeredai gazdasági képzés felépítésében betöltött kulcsszerepét.
3 hozzászólás