Rovatok

Szolgáltatások

Médiatár

Bejelentkezés

Bejelentkezés Facebook-fiókkal

Bejelentkezés Google-fiókkal

vagy

E-mail-cím

Jelszó

Elfelejtette a jelszavát?

Regisztráció

Beállítások

Olvasási mód:

Betűméret:

a a

08:54

A román külügy kikéri magának, és azt mondja, elismerik a román állampolgárok munkáját a befogadó országok

08:32

Újabb tömeges leépítés az erdélyi iparvállalatnál, főként a termelésben dolgozókat küldik el

08:17

Ahogy közeledik a határidő, engedékenyebbek: elnéznének némi szennyezést az új autóknál is

07:50

Koordinátort keresnek Segesvár történelmi központjának UNESCO-védelméhez

» MÉG TÖBB FRISS HÍR

Két településen láttak medvét a hétvégén

Megtalálták a Málnásfürdőről eltűnt kiskorút – frissítve

Több megyére is kiterjesztették a légi riasztást Romániában, lezárták Iași megye légterét

Szám szerint 429: megvannak az összevonásra kijelölt községek

Előzetesben marad a csíkdánfalvi halálos gázolás elkövetője

Zöld utat kapott a Dracula Park Transylvania, megvan az építkezési engedély

Szemétdíj: szinte vakon repülünk

Hálapénzkérés a székelyföldi kórházakban: jelentős különbségeket mutatnak a betegek visszajelzései

Kamerákkal és bírságokkal vennék elejét az illegális szemétlerakásnak Csíkszeredában

Vadállatnak nézhette a nőt, halálos lövést adott le rá egy férfi

Alacsony matekteljesítmény, sok matekóra – a hiba a rendszerben van

Fotó: Pixabay

Bár a romániai tanulóknak több mint 1200 matematikaórájuk van előkészítő osztály és nyolcadik között, teljesítményük az egyik legalacsonyabb Európában, és nem csak a matematikai készségek terén – derül ki a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) által augusztus elsején közzétett Hogyan szervezik a tanévet az OECD-országokban? című tanulmányából. A gyerekek nincsenek rákészülve az ilyen jellegű tesztekre, és az őket tanító matematika tanárok is sok esetben szakképzetlenek.

Hajnal Csilla

2024. augusztus 08., 21:172024. augusztus 08., 21:17

Itt állíthatja be, hogy a Google-találatokban elöl legyen a Székelyhon!

Egy romániai diáknak átlagosan 133 matekórája van egy tanévben, az OECD elemzése azt mutatja, hogy

azok az országok, ahol magas óraszámban tanítják a matematikát az általános- és középiskolákban nem feltétlenül teljesítenek kimagaslóan e tantárgyból.

Románia a 2022-es PISA-teszteken átlagosan 428 pontot ért el matematikából, annak ellenére, hogy az első kilenc év alatt több mint 1200 matekórájuk van a diákoknak.

Románia a résztvevő 81 ország közül a 45. helyen végzett, az Európai Unióban pedig az utolsó előtti helyen, itt Bulgária lett a sereghajtó.

Az eredmények alapján Szingapúr (575 pont) után Japán érte el a második legmagasabb pontszámot (536 pont). A jelentés szerint Japánban a tantervben közel 1100 matekóra szerepel. Ezt követi Korea (527 pont), ahol a diákoknak alig több mint 800 órájuk van matematikából az első kilenc tanévben.

Az OECD elemzéséből kiderül, a magas óraszámból nem következik feltétlenül a jó teljesítmény

Fotó: www.oecd-ilibrary.org

A két évvel ezelőtti PISA-teszteken csak két olyan ország volt, amely több mint 1100 órát fordít a tanulók matematikai felkészítésére, és messze meghaladta az OECD átlagát. Ezek Írország (492 pont) több mint 1100 matematikaórával és Dánia (489 pont) több mint 1300 órával. Németország (475 pont), Franciaország (474 pont) és Spanyolország (473 pont), mindannyian több mint 1100 matematikaórával, meghaladták az OECD-átlagot.

473 pontot ért el Magyarország is, ahol a 7-15 év közötti tanulók 900 órányi matematikát tanulnak a jelentés szerint.

Más a vizsgarendszer, amelyben felmérik őket

Mátéfi István, a marosvásárhelyi Bolyai Farkas Elméleti Líceum matematikatanára, aki módszertanos pedagógusként a tanárok munkájára is rálát, a Székelyhonnak elmondta, hogy

az első tényező, ami ehhez az eredményhez vezet, hogy a gyerekeket olyan vizsgatematikából mérik fel, amely nincs meg a hazai középiskolai tananyagban.

Ott más jellegű kérdések vannak, inkább gyakorlatiak, kevésbé annyira elméletiek, és a gyerekek nincsenek rákészülve ezekre a felmérésekre, míg az élenjáró országok esetében külön készülnek a tanulók ezekre a vizsgákra.

A nemzetközi felmérésekre az iskolák véletlenszerűen vannak kiválasztva, tehát valószínű, hogy nagyon sok olyan iskola kerül a felmérésbe, amelyekben alacsony a teljesítmény

– fejtette ki a marosvásárhelyi matektanár.

„Természetesen meghatározó az is, hogy hány órát foglalkoznak a diákok matekkel, és hogy mennyire követeljük meg a matematikával való foglalkozást. Én remélem, hogy ez fog változni a következő időszakban, mert

most már két éve a kilencedik osztályba való bejutásnál csak a nyolcadikos vizsgaeredmények számítanak”

– hangsúlyozta a pedagógus. Úgy véli: több tényező van, amit meg kell változtatni, tehát

nemcsak a gyerekeknek kell megfelelő mennyiségű matematika órájuk legyen, hanem ezeket az órákat nagyon jól ki kell használni.

Mint módszertanos tanár, aki több iskolába jár, és a tanárok munkáját követi, látja, hogy

nagyon sok esetben a tanárok felkészültsége is befolyásolja a gyerekek teljesítményét.

A matematika fejleszti a logikus gondolkodást

Fotó: Barabás Ákos

Vannak iskolák ugyanis, ahol nincsenek szakképzett matematikatanárok, sokszor helyettesítő tanárokat, szakképzetleneket vesznek fel a tanügybe. Olyan esetek is előfordulnak, hogy a tanár szakképzett ugyan, csak nem a szakmában, és akkor egy vizsga következményeként bekerül a rendszerbe, katedrához kerül és matematikát tanít.

„Ezek főleg vidéki iskolákban fordulnak elő, és ez annak a következménye, hogy az egyetemekre elég kevés diák jelentkezik matematika, fizika, kémia szakokra, tehát a reál tantárgyak esetében hiány van.

A következő hat-hét évben pedig elég sok reál tantárgyat tanító tanár vonul nyugdíjba, és akkor még siralmasabb lesz a helyzet”

– mutatott rá a pedagógus.

Egymásra épülő tananyag

A tananyag mennyiségével kapcsolatban elmondta:

vannak diákok, akiknek a hazai matematika tananyag kicsit sok, de természetesen vannak, akik képesek ezt a tananyagot úgy elsajátítani, hogy majd a továbbiakban tudják használni.

A tananyag-módosítás azonban elég összetett folyamat, hiszen nem lehet a reál tantárgyaknál ötödik és nyolcadik osztály között radikálisan megváltoztatni a tananyagot, hogyha középiskolában vagy az egyetemen nem változtatnak, hiszen ezek egymásra épülnek.

Hogyha 5-8-ban megváltoztatják, és középiskolában marad a tananyag, akkor lesz egy óriási szakadás majd 9-10. osztályban, amely nagyon sok kritikus helyzethez vezet, vagy mondhatom azt, hogy nagyon sok diák esetében gondot jelent, hogy továbbtanuljanak”

– érvelt.

Más a vizsgakövetelmény itthon, nem készülnek rá az OECD által szervezett PISA-tesztre

Fotó: Freepik

Mint elmondta, az egyetemeknél is ugyanez a helyzet, de most már több egyetem próbál felvételit hirdetni, mert nagyon sokan lemorzsolódnak. Ugyanis

középiskolai szinten az érettségi követelményrendszer is viszonylag alacsony, és ebből kifolyólag a diákok nagy jegyeket írnak, bejutnak az egyetemre, és akkor majd a helytállás problémát okozhat számukra.

Ez a helyzet kialakulhat egy jobb líceum esetén is, hogyha olyan környezetből jut be a gyerek, ahol a teljesítmény jó volt, és vizsgán magas jegyet írt, de nincs átfogó tudása.

A mindennapi élet problémáinak megoldásában is segít

A reál tantárgyaknál egymásra épülnek leckék, ha az alaptudás nincs begyakorolva, akkor ennek komoly következményei vannak.

„Én egy elég színvonalas iskolában tanítok, de azért többször találkozom olyan diákkal, akinek a matematika tudása nem üti a szintet, és felteszem magamban a kérdést, hogy vajon szegény fizikatanár, vagy kémiatanár mit csinál, mert ugye a matematika kell ezeknél a tantárgyaknál is. Természetesen vannak diákok, akik reál szakra járnak, és nagyon jó versenyeredményeket érnek el humán tantárgyakból.

A diákok gondolkodását nagyon fejlesztik a reál tantárgyak, és nem csak arra kell gondolni, hogy a matematikát hol használom fel, hanem azt a kérdést kell feltenni, hogy a matematika következtében a mindennapi életben megjelenő problémákat is könnyebben meg tudom oldani, hiszen fejleszti a logikus gondolkodást”

– hangsúlyozta Mátéfi István.

Romániai diákok számos nemzetközi matematika-versenyen érnek el kimagasló teljesítményeket. Ezek a gyerekek azonban különleges felkészülésben részesülnek, az idejük nagy részét csak ezzel töltik, ők nem csak a közoktatásból szedik fel a tudást.

Ezt a pár különleges adottsággal rendelkező diákot nem lehet egy lapon emlegetni az ország középiskoláiba járó diákokkal, ők kimagasló egyéniségek

– fejtette ki az általunk megkérdezett tanár. Azt se feledjük el, hogy ezek a diákok olyan tanulási környezetben vannak, amely elősegíti a kimagasló teljesítményt.

Marosszék Oktatás