
Sok vándorméhész nem kockáztatta meg a hosszú utat az „első akácra”
Fotó: Veres Nándor
A vándorméhészek számára ugyan lehetővé teszi az utazást a 8-as számú katonai rendelet, jó részük azonban mégsem utazott el az ország legdélebbi akáctermő vidékeire, ugyanis a szárazság és az éjszakai fagyok miatt bizonytalanná vált, hogy megtérülne a hosszú út. Felemás az idei szezonkezdés a méhészek számára, akik ezúttal kiadós esőkben reménykednek.
2020. május 02., 17:412020. május 02., 17:41
2020. április 28., 10:412020. április 28., 10:41
A tavalyi katasztrofális idény után bizonytalanul kezdődik az idei szezon is a méhészek számára, sokuk meg sem kockáztatta a hosszú utat az ország legkorábban virágzó déli akácos vidékeire, ezúttal ugyanis
Biztos információi ugyan még nincsenek, de úgy hallotta, hogy a méhészek által első akácnak nevezett, Duna-menti déli vidékeken gyenge az akácivirágzás, ezért aki elutazott, az is inkább a repceföldeken legelteti a méheit – számolt be a szezonkezdés bizonytalanságairól Ádám József vándorméhész, a többségében udvarhelyszéki méhészeket tömörítő Örösi Méhész egyesület elnöke. Hozzáfűzte, azok homokos területek, ezért ha szárazság van, az akácok nem nagyon mézelnek, ezért
A szárazság mellett az éjszakai fagyok miatt is aggódnak a méhészek.
Ott amikor megtörténik a rügynek a hasadása, akkor a fagy már károkat tud okozni benne. Ez nem azt jelenti, hogy nem lesz virág. Lesz, csak sarjúvirág, és az gyengébben vagy egyáltalán nem mézel” – magyarázta Ádám József.
Hozzáfűzte még, hogy az akácnak éjszaka is 15-16 fokos hőmérsékletre van szüksége ahhoz, hogy mézeljen, ám mivel idén hideg tavasz van, a vándorméhészek többsége inkább nem kockáztatott az első akácon, hanem a Kárpátok déli lejtőin elterülő, második akácnak nevezett vidékekre megy először gyűjteni, majd a harmadik akácra, ami már az erdélyi – Medgyes és Szeben környéki – területeket foglalja magában. Ő maga is csak a hét végén indul el méheivel a déli országrészbe. A harmadik akác viszont biztosnak ígérkezik – mondta bizakodva a Medgyes környékén hétvégén elvégzett terepszemléje alapján a méhészegyesület vezetője.
Kérdés az is, hogy mi lesz a napraforgóval – mert el lehet vetni, de nem biztos, hogy kikel. Tehát ha nem lesz csapadék, akkor semmi jóra nem lehet számítani. Folytathatnám azzal, hogy a kaszálókon vajon milyen lesz a virágzás. Nagyon fontos, hogy legyen csapadék és meleg, ugyanis a páradús levegőben sokkal nagyobb a nektárképződés” – foglalta össze a méhészeket idei aggodalmait és reményeit a szakember.
A Kájoni János Megyei Könyvtár digitális készségfejlesztési központtá válik a harmincnyolc Hargita megyei könyvtárat érintő projektje révén.
Románia öt éven belül kezdhet érdemben tárgyalni az euróövezethez való csatlakozás időpontjáról, ha sikerül tartósan 3 százalék alá csökkenteni a költségvetési hiányt – jelentette ki szerdán Mugur Isărescu.
Elindították a közbeszerzést az ország legfiatalabb repülőterének infrastrukturális fejlesztésére. A tervben szerepel a forgalmi előtér bővítése is, ami a jelenlegi három helyett nyolc repülőgép egyidejű kiszolgálását teszi lehetővé.
Szombaton ismét a magoké és a kertészkedő közösségé a főszerep a Gyergyószentmiklósi Városi Könyvtárban. Magcserebere és szakmai előadás mellett és kistermelők bemutatkozására is sor kerül.
A fejlesztési minisztérium közzétette szerdán a honlapján a közigazgatási intézkedéscsomag tervezetének a koalíció által elfogadott, végső változatát.
Nicușor Dan államfő szerdán üdvözölte az alkotmánybíróság döntését a bírák és ügyészek nyugdíjazását szabályozó törvénytervezetről, amelyet a román társadalom által régóta várt méltányossági gesztusnak nevezett.
Az alkotmánybíróság szerdai ülésén a kilenc bíró közül hatan támogatták, hárman pedig ellenezték a legfelsőbb bíróság beadványának elutasítását – értesült az Agerpres alkotmánybírósági forrásokból.
Üdvözölte Ilie Bolojan miniszterelnök az alkotmánybíróságnak a bírák és ügyészek nyugdíjazását szabályozó törvénytervezettel kapcsolatos döntését, amely szerinte megerősíti a kormány kezdeményezésének helyességét.
A Képviselőház elfogadta 250 támogatói szavazattal azt a a törvénytervezetet, amely 2026-ot Márton Áron-emlékévvé nyilvánítja, a püspök születésének 130. évfordulója alkalmából.
Az alkotmánybíróság elutasította szerdán a legfelsőbb bíróság beadványát, és alkotmányosnak ítélte a bírák és ügyészek nyugdíjazását szabályozó törvénytervezetet – nyilatkozták az Agerpres hírügynökségnek alkotmánybírósági források.
szóljon hozzá!