A szakmai fejlődést szolgálják a konferenciák

Külföldön is elismert diplomát kapnak

A három hónapos kurzus során gazdag tananyagot kell elsajátítsanak a hallgatók a méhészet alapjairól. Többek között a méhészeti teendőkről, a méhbetegségekről, a növények beporzásáról, a méhészeti termékek használatáról az egészségmegőrzésben sajátíthatnak el alapos ismereteket, egyúttal közgazdasági felkészítést is tartanak, melynek során a könyvelés alapjait is megtanulhatják – sorolta az alelnök. A képzésen részt vevők a tanfolyam elvégzését követően – ha sikeresen vizsgáztak – Romániában és külföldön is elismert diplomát kapnak, amit a munkaügy állít ki. A diploma megszerzése rendkívül célszerű és fontos, ha valaki komolyan akar méhészettel foglalkozni. A cégalapításhoz elengedhetetlen a szakképesítés, és az európai uniós támogatásoknál is szükség van az oklevélre. A támogatásoknál általában a szakképesítés mellett minimum egy év régiséget is kérnek, emellett megszabott számú méhcsalád megléte is szükséges.

A tanfolyam mellett a szakmai fejlődést szolgálják a méhésztalálkozók, konferenciák. Február 20-án Székelyudvarhelyen az Örösi méhészegylet szervezésében tartják meg a VII. Méhésztalálkozót, majd ugyancsak e hónap 27-én Székesfehérváron szervezik meg a XXII. Országos Méhésztalálkozót és Vásárt, melyre több Hargita megyei méhész is ellátogat. Március 13-án pedig a Hargita megyei Méhész Egyesületnek köszönhetően Csíkszereda ad majd otthont egy szakmai méhészkonferenciának, melyen neves előadókat hallgathatnak meg az érdeklődők.

A tavasz a számba vevés időszaka

„A méhésznek olyan a tavasz, mint libapásztornak az ősz” – elevenítette fel a népi mondást Hegyi Géza. Az alelnök az időszerű tennivalókról elmondta: kikeletkor a gazda számba veszi a méheket, amikor a levegő hőmérséklete árnyékban 14–15 Celsius-fokra emelkedik, a méhek mozgolódni kezdenek és kirepülnek. Ilyenkor ki kell dugaszolni a röplyukat, és a hóra szénát, szalmát, fűrészport, esetleg hamut szoktak szórni, megelőzve ezáltal, hogy a méh a hóba essen és elpusztuljon. Ha nincs hó, akkor is érdemes leszórni a kaptár környékét a talaj nedvessége miatt. A kaptárokat, amelyeknél nincs mozgás, ellenőrizni kell, hogy él-e a benne lévő méhcsalád. Ezt a feladatot egy gumislaggal kell elvégezni. Az 1,5 méter hosszú gumicső egyik végét a röplyukhoz helyezzük, a másik végét pedig a fülhöz téve meghalljuk, hogy van-e bent zsongás, zümmögés. Ha nincs zaj, akkor sem kell mindjárt pusztulásra gondolni, először meg kell kopogtatni a kaptár oldalát, és ha felzúdulnak a méhek, akkor minden rendben. Ellenőrizni kell többek között a család mézállományát, mert ha az kevés, akkor cukorlepényt – amit szakboltokban lehet megkapni – kell betenni a kaptárba. Ebben az időszakban végzik el a kaptárjavításokat, a pucolást, festést, a keretek drótozását, ez az időszak a szezonra készülődést jelenti.

Mézben az egészség

Már az ókori egyiptomiak ételnek és orvosságnak is használták. A görög mitológia is sok, mézhez kötődő utalást tartalmaz, a mézfogyasztás titkairól, isteni eredetű előnyeiről. Püthagorasz úgy tartotta, hogy a méz szüli a gondolatokat. Hippokratész pedig forró mézes tejet írt elő légúti megbetegedésekre, ezt a módszert még ma is alkalmazzák. Ovidius a mézet a tudás forrásaként és szerelemfokozó szerként említi. Az új házasok lakásának küszöbére mézet csöpögtettek, hogy gazdag és édes legyen életük. A magyar történelem feljegyzi, hogy Attila nagy király mézes borral kínálta vendégeit.

A méz mellékhatások nélkül, pozitívan hat az egészségre, gyulladásgátló, nyugtató és fertőtlenítő hatása van. Jótékonyan hat a gyomor-, bél- és főleg az epeműködésére, a mézben lévő virágpor megelőzi a prosztatagyulladást.

Nagyon fontos lenne, hogy legalább a harmadára szorítsuk vissza a cukorfogyasztást, a teát és kávét is érdemes mézzel fogyasztani. Fogyasszunk napi 2–3 evőkanál mézet, ami megerősíti az immunrendszerünket és kedvezően hat a májműködésre, emellett segít a méregtelenítésben, ami elengedhetetlen a fokozódó környezeti ártalmak miatt.

A méz és a torma keveréke jó hatású a szívbetegeknek

Mindazoknál, akiknél fájdalmas szívszorulást vagy angina pectoriszt állapítottak meg, érdemes kipróbálniuk a hagyományos népi gyógyászati kúrát mézzel és tormával. Egy evőkanálnyi frissen reszelt tormát egy evőkanálnyi mézzel összekeverünk, míg paszta lesz belőle. Ezt a pasztát reggeli előtt egy órával kell kiskanállal lassan elfogyasztani. Egy kúra maximum harminc napig tart, és a keveréket csak aznapra szabad elkészíteni, tehát csupán frissen fogyasztható. A terápiát az év bármelyik hónapjában tarthatjuk. Ha a beteg nem bírja a tormamennyiséget, az adagot csökkenthetjük, majd apránként újra növelhetjük. A harminc napos kezelést követően csak két hónap szünet után szabad újra elkezdeni a kúrát, és csak akkor, ha a fájdalmas szívszorulások ismét megjelennek. A mézestorma kúra alatt, ha lehetséges, ne szedjünk szintetikus gyógyszereket. Ezzel a kezeléssel, öt–hat kúrával három év alatt igen jó eredményt lehet elérni.