A negyedik bírót jelölték ki Borbolyék perében

Több mint öt éve van az ügycsomó a törvényszéken. Szétcsúszott per és kétnyelvűség

Fotó: Kovács Attila

A Borboly Csaba és tizenkét másik személy elleni büntetőper tárgyalásának vezetésére egy év után ismét új bírót jelöltek ki. A bíróság újabb átiratot küld a Román Hírszerző Szolgálatnak, hogy pontosítsa a vádlottak megfigyelése során végzett tevékenységét.

Kovács Attila

2019. január 17., 15:372019. január 17., 15:37

Itt állíthatja be, hogy a Google-találatokban elöl legyen a Székelyhon!

A negyedik bíró látott hozzá a Hargita Megyei Törvényszéken a per tárgyalásának vezetéséhez, miután az egy éve megbízott korábbi bírót versenyvizsga után a Brassói Megyei Törvényszék elnökének nevezték ki. A két korábbi bíró közül egyik szintén Brassóba tért vissza, a másikat korrupciós bűncselekmény miatt elítélték.

Az új ülésvezető első tárgyalásán több halasztási kérelemmel szembesült,

ezek közül a leglényegesebb az Alkotmánybíróság szerdai döntéséhez kapcsolódik, amely szerint sértik az alaptörvényt a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) és a Legfőbb Ügyészség közötti titkos megállapodások. Borboly Csaba ügyvédje felhívta a figyelmet, hogy mivel ennek a döntésnek kihatása van az ügyre, meg kellene várni a döntés indoklását, és ennek megjelenését a Hivatalos Közlönyben, mielőtt folytatnák a tárgyalást.

Titkosított válasz a SRI-től

A bíró egyúttal közölte, újabb átiratban fordulnak a SRI-hez, azt kérve, hogy pontosítsák, milyen tevékenységet végzett az Országos Korrupcióellenes Ügyosztály (DNA) által a per vádlottai ellen a nyomozás során elrendelt műszaki megfigyelés, a nemzetbiztonsági okokból folytatott vizsgálat, illetve az ügyészek rendelkezései alapján. Korábban már érdeklődtek erről, de a SRI-től csak egy olyan titkosított küldemény érkezett, amelynek tartalmát sem a vádlottak, sem ügyvédeik nem ismerhetik meg, ugyanakkor a tárgyalás során fel nem használható információkat tartalmaz.

A bíró ezért most azt kérte a hírszerző szolgálattól, hogy válaszukban nyilvános adatokat küldjenek.

A tárgyalást az ügyvédek és az ügyész kéréseinek megfelelően elnapolták.

Kérdésünkre Sergiu Bogdan, Borboly védőügyvédje úgy nyilatkozott, az Alkotmánybíróság döntése alapján feltételezhető, hogy az említett megállapodások kiegészítették a vonatkozó törvényt, és a Legfőbb Ügyészség törvényhozóvá vált. „Ennek hatásai nagyon fontosak, ezeket az Alkotmánybíróságnak kell megfogalmaznia. Ezért kell megvárni az indoklást, hogy a bíró megfelelően tudjon eljárni” – magyarázta az ügyvéd.

Elhúzódó eljárás

A DNA 2013-ban a Hargita megyei önkormányzat elnökét, Borboly Csabát a közérdek ellen elkövetett többrendbeli hivatali visszaéléssel, magánokirat-hamisításra való többrendbeli felbujtással, hamisított közokirat felhasználására való felbujtással, közokirat-hamisítással, illetve rágalmazó feljelentéssel vádolta meg, vele együtt további tizenkét személyt küldtek a vádlottak padjára. A DNA szerint a vádlottak két megyei út, a Felsőboldogfalvától Erdővidékre vezető 131-es, és a Csíkrákost Lóvésszel összekötő 124-es számú megyei út felújítása kapcsán több mint 4,8 millió lejjel károsították meg Hargita megyét. A vádirat szerint az összeg a megőrzésre hagyott, ám a valóságban nem létező építési anyagok értékéből, valamint a közbeszerzési eljárásokról kizárt cégek ajánlatai és a tulajdonképpen leszerződött munkálatok értéke közötti különbségekből adódik.