
Fotó: Kristo Robert
Esete válogatja, hogy száz ember találkozójának mikor van hírértéke, és mikor kell „elengedni” a híradást. Ami ezen a hétvégén Csíkszeredában történt, azzal mindenképp érdemes foglalkozni.
2025. június 28., 20:512025. június 28., 20:51
2025. június 30., 15:152025. június 30., 15:15
Miközben pénteken délután Székelyudvarhelyen Demjén Ferenc koncertjére készültek, Kézdivásárhelyen pedig az Ismerős arcokra hangoltak, Csíkszeredában nagyságrendekkel kisebb rendezvény zajlott.
No de mi ebben a szenzáció? – teheti fel a kérdést a Tisztelt olvasó. A választ azonnal mondjuk.
Fotó: Kristo Robert
Az egyetem 2001-es megalapításakor felvételt nyert kétszázkilenc csíkszeredai hallgató jelentős része 2005-ben fejezte be tanulmányait, közülük mintegy százan meg is jelentek a pénteki találkozón, ahol többek között campus-látogatáson vehettek részt. Az egyik informatikateremben az önkormányzati vezetői feladatokat ellátó véndiák elcsodálkozott a huzalokat elrejtő legújabb kábelcsatornás megoldáson. Ámulatában ennyit mondott:
Egykori szaktársam fenti mondatának hallatán döntöttem el, hogy erről a találkozóról írni fogok.
Az idő múlása ugyanis sokszor másképpen láttatja velünk a múltat, mint ahogy az a valóságban ténylegesen megtörtént. Igen,
2001-ben, vagyis „a mi időnkben” ugyanis a Sapientia egyetem korának legmodernebb romániai felsőoktatási intézménye volt.
Az egykori csíkszeredai Új Hargita szállodát ötven nap alatt alakították át olyanná, hogy akkor mindenki a csodájára járt.
Aki huszonnégy évvel ezelőtt diákként megfordult a Sapientia egyetemen és bármelyik más romániai egyetemen, láthatta a különbséget. És így van ez ma is, gondoljunk csak a minap felavatott planetáriumra.

Az itthon maradásra, a tudás itthoni kamatoztatására buzdították a Sapientia EMTE Csíkszeredai Karának idei végzőseit, akiknek ballagási ünnepségét a Szabadság téren tartották szombaton. Az egyetem 225 végzősét búcsúztatták.
2001 őszén a sajtó lelkesen számolt be arról, hogy Székelyföldnek önálló egyeteme van. Az odáig vezető út azonban göröngyös volt.
A rendszerváltozás utáni években egyre világosabbá vált, hogy a gazdasági lejtmenet (a kommunizmusban viszonylag jól kereső gyári munkások ezrei vesztették el munkahelyeiket néhány esztendő alatt) előbb-utóbb azt fogja eredményezni, hogy
A kilencvenes évek végére már meg is jelent a hiátus:
a közoktatásban égető szükség lett volna új szemléletű szakképzett tanárokra,
a közintézményekben számítógépekhez értő és az Európai Unió felzárkóztatási programjait levezényelni képes közalkalmazottakra,
az éppen szárnyait bontogató magánszférában pedig gazdasági és könyvelői tudással rendelkező fiatalokra.
A nagyobb romániai városok ezt a hiányt viszonylag könnyedén tudták pótolni, Székelyföld azonban tetemes hátrányt szedett össze; mintha nem lett volna abból már akkor is épp elég.
Fotó: Kristo Robert
A magyarországi egyetemek távoktatás formájában ugyan lehetőséget biztosítottak egyetemi oklevél megszerzésére, ám a felkínált képzési ágak nem tudták betömni az egyre szélesebbre nyíló űrt. Hargita Megye Tanácsa 1997-ben megrendelt egy tanulmányt a székelyföldi főiskolai oktatás lehetőségeiről a csíkszeredai Kommunikációs és Regionális Antropológiai Munkacsoporttól (KAM). A korabeli sajtó valamiért nem tartotta fontosnak ennek a tanulmánynak a feldolgozását, ezért három évtizeddel később csak annyit lehet hallani ezzel kapcsolatban, hogy
Az országban közben zajlott egy hosszas vita az RMDSZ és a romániai pártok között arról, hogy szükség van-e a kétnyelvű Babeș-Bolyai Tudományegyetem mellett egy önálló magyar egyetemre. Markó Béla akkori RMDSZ-elnök többször is úgy fogalmazott, hogy
Időközben felgyorsultak az események azzal, hogy 1998-ban Magyarországon megnyerte a választásokat a FIDESZ, Orbán Viktor pedig miniszterelnök lett. Úgy tervezték, hogy
A romániai országos akkreditációs bizottság viszont nem adta meg az induláshoz szükséges ideiglenes működési engedélyt. Azonban még abban az évben, 2000 októberében egy úgynevezett szervezési irodát nyitottak Csíkszeredában, amelynek az volt a feladata, hogy szervezze meg a majdani csíkszeredai kar kialakítását.
2001 tavaszára már biztossá vált, hogy ősszel beindulhat a képzés Csíkszeredában. Innentől kezdve sebességbe kapcsoltak: a közösségi média előtti időkben többek között úgy verbuváltak majdani hallgatókat, hogy
A 2001-es érettségi után nem remélt hallgatói jelentkezéssel szembesült a Sapientia, voltak szakok, ahol háromszoros volt a túljelentkezés. A nyár már az építkezésekkel telt el, pontosabban az átépítéssel.
minden nap egy nyomtatott A4-es papírlapon egy szám hirdette az épület bejáratánál, hogy még hány nap van hátra az egyetemkezdésig, azaz 2001. október 5-ig. Valóságos pezsgés volt a csíkszeredai Szabadság tér közelében.
Fotó: Pinti Attila
A munkások időre befejezték a melót, az október 5-i nyitóünnepségen pedig
Igen, Németh Zsolt, a magyar külügyminisztérium államtitkára így köszöntötte azt a 209 egyetemi hallgatót, akik a Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem Csíkszereda Karát választották.
Fotó: Sapientia EMTE
Csíkszereda, Székelyföld és a romániai magyarság kétségtelenül olyan intézménnyel gazdagodott huszonnégy évvel ezelőtt, amely
Azóta egyetemi hallgatók ezrei végeztek az egyetem csíkszeredai karán, jó részük pedig itthon, szülőföldjén helyezkedett el. Sokan a megszerzett tudásukkal mérnökként, tanárként boldogulnak Székelyföldön. Mások nem a végzettségüknek megfelelő munkakörben dolgoznak, az egyetemen szerzett kapcsolatokat azonban továbbviszik.
Egy dolog elvitathatatlan:
Ha nincs ez az intézmény, akkor sokkal szegényebb lenne Székelyföld.

Az itthon maradásra, a tudás itthoni kamatoztatására buzdították a Sapientia EMTE Csíkszeredai Karának idei végzőseit, akiknek ballagási ünnepségét a Szabadság téren tartották szombaton. Az egyetem 225 végzősét búcsúztatták.
A Sapientia egyetem még nagyon fiatal, mégis már annyira öreg, hogy a húsz éve végzett évfolyam hallgatóit olyan jelenlegi egyetemisták vezették körbe pénteken, akik 2001-ben még meg sem voltak születve.
Fotó: Borbély Fanni
Több száz szankció, tucatnyi bevont jogosítvány és számos közlekedési bűncselekmény – ez a mérlege az ünnepi időszak rendőri ellenőrzéseinek Hargita megyében is.
Rendkívüli ülésen hozott döntéseket Gyergyószentmiklós képviselő-testülete két nagyvolumenű beruházás előkészítése kapcsán. A szándék szerint Gyilkostón a közművesítés kap új lendületet, és közel 4800 méternyi út korszerűsítése is közelebb került.
Mircea Abrudean szenátusi elnök szerint az Ilie Bolojan vezette kormány minden lehetséges intézkedést meghozott, hogy megvédje a lakosságot az üzemanyagárak emelkedésétől.
Százakat ellenőriztek, több sofőrt ittas vezetésen értek, egyik esetben büntetőeljárás is indult a hétvégi közúti razziák nyomán Maros megyében.
Villanyáram nélkül maradt 844 fogyasztó Borszéken az erős szél miatt – közölte kedden délután a Hargita megyei tűzoltóság.
Személyautó és egy teherautó ütközött a Maros megyei Jedd közelében, hét személy megsérült, a forgalmat mindkét irányban lezárták.
Rendhagyó módon „spórolt” egy Maros megyei községvezető: illegálisan biztosított áramot 12 villanyoszlopnak, nem fizette a futballpálya öltözőjének és a községi színpadnak az államköltségeit sem. A polgármester ellen hatósági vizsgálat zajlik.
Locsolásból hazatartva az utcán adott hangot politikai nézeteinek egy sepsiszentgyörgyi fiatal, akit a Sepsi OSK vezetőségi tagjai bántalmazhattak.
Egy román-bolgár cégtársulás nyerte az Erdélyt Moldvával összekötő A8-as sztráda második, Târgu Frumos és Lețcani közötti 28,6 kilométeres szakaszának megépítésére kiírt közbeszerzési eljárást – jelentette be a közúti beruházásokért felelős társaság.
Mihail Tîrnoveanu húsvétvasárnap Bölönben vonult fel, ahol a helyiek szerint uszító és történelemhamisító állítások hangzottak el. A történtek miatt megszólalt Kozma Albert unitárius lelkész is, aki közösség elleni támadásról beszélt.
szóljon hozzá!