Hirdetés
Hirdetés

A mi egyetemünk, a mi ügyünk

•  Fotó: Kristo Robert

Fotó: Kristo Robert

Esete válogatja, hogy száz ember találkozójának mikor van hírértéke, és mikor kell „elengedni” a híradást. Ami ezen a hétvégén Csíkszeredában történt, azzal mindenképp érdemes foglalkozni.

Kozán István

2025. június 28., 20:512025. június 28., 20:51

2025. június 30., 15:152025. június 30., 15:15

Miközben pénteken délután Székelyudvarhelyen Demjén Ferenc koncertjére készültek, Kézdivásárhelyen pedig az Ismerős arcokra hangoltak, Csíkszeredában nagyságrendekkel kisebb rendezvény zajlott.

A hargitai megyeszékhelyen a Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem első évfolyamának húszéves egyetemi találkozóját tartották.

No de mi ebben a szenzáció? – teheti fel a kérdést a Tisztelt olvasó. A választ azonnal mondjuk.

•  Fotó: Kristo Robert                       Galéria

Fotó: Kristo Robert

„Milyen modern itt minden”

Az egyetem 2001-es megalapításakor felvételt nyert kétszázkilenc csíkszeredai hallgató jelentős része 2005-ben fejezte be tanulmányait, közülük mintegy százan meg is jelentek a pénteki találkozón, ahol többek között campus-látogatáson vehettek részt. Az egyik informatikateremben az önkormányzati vezetői feladatokat ellátó véndiák elcsodálkozott a huzalokat elrejtő legújabb kábelcsatornás megoldáson. Ámulatában ennyit mondott:

Idézet
milyen jó megoldás, ezt a mi iskoláinkban is alkalmaznunk kell. És milyen modern itt minden, nem úgy, mint a mi időnkben.”

Egykori szaktársam fenti mondatának hallatán döntöttem el, hogy erről a találkozóról írni fogok.

Az idő múlása ugyanis sokszor másképpen láttatja velünk a múltat, mint ahogy az a valóságban ténylegesen megtörtént. Igen,

2025-ben egy kábelcsatorna látványa olyan emlékeket idézhet fel bennünk 2001-ből, ami nem felel meg a tényeknek.

2001-ben, vagyis „a mi időnkben” ugyanis a Sapientia egyetem korának legmodernebb romániai felsőoktatási intézménye volt.

Az egykori csíkszeredai Új Hargita szállodát ötven nap alatt alakították át olyanná, hogy akkor mindenki a csodájára járt.

A pik-pak kialakított informatikai termek, a tanulmányi titkárság, a nagy- és kisaula, az összes előadóterem a kor legmodernebb felszereléseivel várta az első hallgatókat.

Aki huszonnégy évvel ezelőtt diákként megfordult a Sapientia egyetemen és bármelyik más romániai egyetemen, láthatta a különbséget. És így van ez ma is, gondoljunk csak a minap felavatott planetáriumra.

korábban írtuk

A Sapientia az identitásunk, a kultúránk, a jövőnk záloga – elballagtak a csíkszeredai kar végzősei
A Sapientia az identitásunk, a kultúránk, a jövőnk záloga – elballagtak a csíkszeredai kar végzősei

Az itthon maradásra, a tudás itthoni kamatoztatására buzdították a Sapientia EMTE Csíkszeredai Karának idei végzőseit, akiknek ballagási ünnepségét a Szabadság téren tartották szombaton. Az egyetem 225 végzősét búcsúztatták.

Szakemberhiány Székelyföld-szerte

2001 őszén a sajtó lelkesen számolt be arról, hogy Székelyföldnek önálló egyeteme van. Az odáig vezető út azonban göröngyös volt.

A rendszerváltozás utáni években egyre világosabbá vált, hogy a gazdasági lejtmenet (a kommunizmusban viszonylag jól kereső gyári munkások ezrei vesztették el munkahelyeiket néhány esztendő alatt) előbb-utóbb azt fogja eredményezni, hogy

egyre kevesebb szülő engedheti meg magának, hogy gyerekét távolabbi városokba küldje főiskolára, egyetemre.

Hirdetés

A kilencvenes évek végére már meg is jelent a hiátus:

  • a közoktatásban égető szükség lett volna új szemléletű szakképzett tanárokra,

  • a közintézményekben számítógépekhez értő és az Európai Unió felzárkóztatási programjait levezényelni képes közalkalmazottakra,

  • az éppen szárnyait bontogató magánszférában pedig gazdasági és könyvelői tudással rendelkező fiatalokra.

A nagyobb romániai városok ezt a hiányt viszonylag könnyedén tudták pótolni, Székelyföld azonban tetemes hátrányt szedett össze; mintha nem lett volna abból már akkor is épp elég.

Az egyre látványosabb szakemberhiányon csak úgy lehet enyhíteni, ha a tudást itthon, magyar nyelven – és olcsón – adjuk át.

•  Fotó: Kristo Robert                       Galéria

Fotó: Kristo Robert

A magyarországi egyetemek távoktatás formájában ugyan lehetőséget biztosítottak egyetemi oklevél megszerzésére, ám a felkínált képzési ágak nem tudták betömni az egyre szélesebbre nyíló űrt. Hargita Megye Tanácsa 1997-ben megrendelt egy tanulmányt a székelyföldi főiskolai oktatás lehetőségeiről a csíkszeredai Kommunikációs és Regionális Antropológiai Munkacsoporttól (KAM). A korabeli sajtó valamiért nem tartotta fontosnak ennek a tanulmánynak a feldolgozását, ezért három évtizeddel később csak annyit lehet hallani ezzel kapcsolatban, hogy

a tanulmány legtöbb főiskolai képzést képzelt el Székelyföldön, egyetemi szintűt semmiképp.

Az országban közben zajlott egy hosszas vita az RMDSZ és a romániai pártok között arról, hogy szükség van-e a kétnyelvű Babeș-Bolyai Tudományegyetem mellett egy önálló magyar egyetemre. Markó Béla akkori RMDSZ-elnök többször is úgy fogalmazott, hogy

mindenképp kell egy önálló magyar egyetem, azt azonban kihangsúlyozta, hogy ezt Kolozsváron képzeli el.

A Sapientia révbe ért

Időközben felgyorsultak az események azzal, hogy 1998-ban Magyarországon megnyerte a választásokat a FIDESZ, Orbán Viktor pedig miniszterelnök lett. Úgy tervezték, hogy

már 2000-ben létrehozzák az egyházi hátterű Sapientia egyetemet (magánegyetemként), a magyarországi finanszírozást pedig a Sapientia Alapítvány kezelné.

A romániai országos akkreditációs bizottság viszont nem adta meg az induláshoz szükséges ideiglenes működési engedélyt. Azonban még abban az évben, 2000 októberében egy úgynevezett szervezési irodát nyitottak Csíkszeredában, amelynek az volt a feladata, hogy szervezze meg a majdani csíkszeredai kar kialakítását.

2001 tavaszára már biztossá vált, hogy ősszel beindulhat a képzés Csíkszeredában. Innentől kezdve sebességbe kapcsoltak: a közösségi média előtti időkben többek között úgy verbuváltak majdani hallgatókat, hogy

középiskolai végzősöknek tartottak bemutatókat. A Márton Áron Főgimnáziumba is ellátogattak, ahol bemutatták a tervezett négy szak struktúráját.

A 2001-es érettségi után nem remélt hallgatói jelentkezéssel szembesült a Sapientia, voltak szakok, ahol háromszoros volt a túljelentkezés. A nyár már az építkezésekkel telt el, pontosabban az átépítéssel.

Az addig szállodaként működő Új Hargitát két hónap alatt kellett átalakítani egyetemmé:

minden nap egy nyomtatott A4-es papírlapon egy szám hirdette az épület bejáratánál, hogy még hány nap van hátra az egyetemkezdésig, azaz 2001. október 5-ig. Valóságos pezsgés volt a csíkszeredai Szabadság tér közelében.

•  Fotó: Pinti Attila Galéria

Fotó: Pinti Attila

„Kedves barátaim, győztünk!”

A munkások időre befejezték a melót, az október 5-i nyitóünnepségen pedig

elhangzott az egyetem életének talán legfontosabb egyszavasa: „Győztünk”.

Igen, Németh Zsolt, a magyar külügyminisztérium államtitkára így köszöntötte azt a 209 egyetemi hallgatót, akik a Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem Csíkszereda Karát választották.

•  Fotó: Sapientia EMTE Galéria

Fotó: Sapientia EMTE

Csíkszereda, Székelyföld és a romániai magyarság kétségtelenül olyan intézménnyel gazdagodott huszonnégy évvel ezelőtt, amely

megállította a kilencvenes évek végére látványosan megmutatkozó agyelszívást.

Azóta egyetemi hallgatók ezrei végeztek az egyetem csíkszeredai karán, jó részük pedig itthon, szülőföldjén helyezkedett el. Sokan a megszerzett tudásukkal mérnökként, tanárként boldogulnak Székelyföldön. Mások nem a végzettségüknek megfelelő munkakörben dolgoznak, az egyetemen szerzett kapcsolatokat azonban továbbviszik.
Egy dolog elvitathatatlan:

mára nincs olyan iskola, polgármesteri hivatal, megyei önkormányzat vagy sajtóműhely Székelyföldön, ahol ne dolgozna egy-két egykori sapientiás.

Ha nincs ez az intézmény, akkor sokkal szegényebb lenne Székelyföld.

korábban írtuk

A Sapientia az identitásunk, a kultúránk, a jövőnk záloga – elballagtak a csíkszeredai kar végzősei
A Sapientia az identitásunk, a kultúránk, a jövőnk záloga – elballagtak a csíkszeredai kar végzősei

Az itthon maradásra, a tudás itthoni kamatoztatására buzdították a Sapientia EMTE Csíkszeredai Karának idei végzőseit, akiknek ballagási ünnepségét a Szabadság téren tartották szombaton. Az egyetem 225 végzősét búcsúztatták.

A Sapientia egyetem még nagyon fiatal, mégis már annyira öreg, hogy a húsz éve végzett évfolyam hallgatóit olyan jelenlegi egyetemisták vezették körbe pénteken, akik 2001-ben még meg sem voltak születve.

•  Fotó: Borbély Fanni Galéria

Fotó: Borbély Fanni

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. július 10., péntek

Szemétügy Marosvásárhelyen: egymásnak ellentmond a városháza és a prefektúra

Az utcán maradhat a szemét Marosvásárhelyen, miután a prefektúra megtámadta a közigazgatási bíróságon az önkormányzat szemétszolgáltatásra vonatkozó határozatát. A városmenedzser szerint egyelőre nincs gond.

Szemétügy Marosvásárhelyen: egymásnak ellentmond a városháza és a prefektúra
Hirdetés
2026. július 10., péntek

Továbbra is kevesebben születnek, mint amennyien meghalnak Romániában

Idén májusban is negatív volt a természetes szaporulat Romániában, a halálozások száma az 1,8-szorosa volt az élve születésekének – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) pénteken közzétett adataiból.

Továbbra is kevesebben születnek, mint amennyien meghalnak Romániában
2026. július 10., péntek

Helikopter-csempészettel gyanúsítják, zárolták Raed Arafat vagyonát

Raed Arafat csütörtökön megerősítette, hogy a katonai ügyészek zárolták a vagyonát, beleértve a bankszámláit is, abban az ügyben, amelyben több személlyel együtt őt is csempészéssel gyanúsítják egy Nagy-Britanniából beszerzett helikopter ügyében.

Helikopter-csempészettel gyanúsítják, zárolták Raed Arafat vagyonát
2026. július 09., csütörtök

Halomba rakott vasúti talpfák gyúltak meg és égtek el Marosvásárhelyen

A marosvásárhelyi Állomás térre szálltak ki a tűzoltók csütörtökön késő este, ahol vasúti talpfák gyúltak meg.

Halomba rakott vasúti talpfák gyúltak meg és égtek el Marosvásárhelyen
Hirdetés
2026. július 09., csütörtök

Sietősen távoztak a strandolók, amikor jött a homokvihar a román tengerparton – videóval

Homokvihar alakult ki szerdán Eforie tengerparti strandjain, a vízimentők beszámolói szerint a szél nagy erővel fújt a tenger felől. Videót is közzétettek az esetről.

Sietősen távoztak a strandolók, amikor jött a homokvihar a román tengerparton – videóval
2026. július 09., csütörtök

Útmutatóval próbál segíteni a középiskolai felvételizőknek az oktatási minisztérium

Az oktatási minisztérium hasznos tanácsokat és a felvételi folyamat lépéseit tartalmazó útmutatót tett közzé a középiskolai felvételire jelentkező tanulók számára.

Útmutatóval próbál segíteni a középiskolai felvételizőknek az oktatási minisztérium
2026. július 09., csütörtök

Több mint 20 millió lejt utalt ki a kormány a Viorel Pașca otthonaiból áthelyezett személyek ellátására

A kormány csütörtökön 20,028 millió lejt utalt ki a költségvetési tartalékalapból fogyatékossággal élő felnőttek bentlakásos központjainak és idősotthonoknak a finanszírozására.

Több mint 20 millió lejt utalt ki a kormány a Viorel Pașca otthonaiból áthelyezett személyek ellátására
Hirdetés
2026. július 09., csütörtök

Felmérés: a romániaiak negyede tölti az idei nyári szabadságát külföldön

Csak minden negyedik romániai tölti az idei nyári szabadságát külföldön, közülük 65 százalék Görögországot, Bulgáriát, Olaszországot vagy Törökországot jelölte meg úti célként – derül ki egy felméréséből.

Felmérés: a romániaiak negyede tölti az idei nyári szabadságát külföldön
2026. július 09., csütörtök

Spanyolországgal bővül a brassói repülőtér kínálata

Újabb nemzetközi járatot indít a Wizz Air a brassói nemzetközi repülőtérről: november 3-tól közvetlen összeköttetés lesz a spanyolországi Valencia és Brassó között.

Spanyolországgal bővül a brassói repülőtér kínálata
2026. július 09., csütörtök

Cseke Attila szerint a pápaválasztás modelljét is követni lehetne a kormányválság feloldásához

Cseke Attila ügyvivő egészségügyi miniszter szerint a korábbi kormánykoalíció pártjainak engedniük kell az önérzetükből, amikor a politikai válság megoldásáról tárgyalnak.

Cseke Attila szerint a pápaválasztás modelljét is követni lehetne a kormányválság feloldásához
Hirdetés