Hirdetés
Hirdetés

A korai iskolaelhagyás hosszú távú társadalmi problémákat vet fel

Sokat számít az, hogy az ország mely régiójában él a család, ha iskolaelhagyésról beszélünk •  Fotó: Barabás Ákos

Sokat számít az, hogy az ország mely régiójában él a család, ha iskolaelhagyésról beszélünk

Fotó: Barabás Ákos

Országos szinten az előkészítő osztályba iratott gyerekek több mint 15 százaléka nem jut el nyolcadik osztály végéhez. Sőt, vannak olyan megyék, ahol ez az arány meghaladja a 25 százalékot is. Háromszék is az első háromban szerepel, itt a tanulók negyede nem végezte el a nyolcadik osztályt. Főként azokon a vidékeken tapasztalható a legnagyobb lemorzsolódás, ahol a szegénység az úr.

Hajnal Csilla

2024. július 22., 07:562024. július 22., 07:56

A dél-romániai Giurgiu megyében a legnagyobb azoknak a tanulóknak az aránya, akik nem jutottak el a nyolcadik osztály végére, itt 27,26 százalékuk, Călărași megyében 25,9 százalékuk,

Kovászna megyében 24,51 százalékuk, Maros megyében pedig 23,65 százalékuk nem fejezte be az általános iskolát azoknak, akiket kilenc évvel ezelőtt előkészítőbe írattak

– derül ki a Mentsétek meg a gyermekeket szervezet közleményéből.

Hirdetés

Nem mindegy, hogy elvégezte a nyolcadikot, vagy vizsgázott is

A probléma azonban jóval árnyaltabb, mint ahogy a számok mutatják, hiszen nem mindegy, hogy azokat a tanulókat vesszük figyelembe, akik nem is szándékoztak vizsgázni, mert tudták, hogy

úgyis szakiskolába iratkoznának, vagy azokat, akiknek nem sikerült a nyolcadik osztályt befejezniük, mert évet kell ismételniük.

De ott vannak még az évek során lemorzsolódottak is, az ő sorsukat a legnehezebb nyomon követni. Kiss Imre, Kovászna megye főtanfelügyelője szerint fontos tisztázni a fogalmakat, mert

nem ugyanazt az adatot kapjuk akkor, ha az előkészítőbe íratottak számát vetjük össze a nyolcadik végi vizsgázók vagy a nyolcadik osztályt elvégzettek számával.

Galéria

Nehéz követni ezt a mozgást

De attól még tény, hogy Háromszéken is, akárcsak az ország többi megyéjében, azokon a településeken érződik leginkább a lemorzsolódás, ahol nagyobb számban élnek hátrányos helyzetű családok. Ilyen például

a hatezres lélekszámú Előpatak község, továbbá Száldobos, Magyarhermány, Bölönpatak, Hídvég – a lemorzsolódások nyolcvan százaléka ezeken a településeken észlelhető.

Előpatak községközpontjában, Árapatakon több mint 1100 gyerekkel rendelkező általános iskola működik, és a tanulók nyolcvanöt százaléka roma – magyarázza Kiss Imre.

„Előpatakon négy előkészítő osztállyal indulnak százan, és mintegy negyvenen jutnak el a nyolcadikba, de ahogy megyünk felfelé, egyre kevesebben vannak az osztályokban, mert buknak is; ekkor viszont az előtte levő évfolyamon lesznek többen, de onnan is buknak vissza.

Idézet
Nehéz követni ezt a mozgást, talán »egyéni nyomkövetőkkel« lehetne kideríteni, pontosan ki az, aki már három éve jár iskolába, mindig bukva, és ki az, aki eltűnik a rendszerből”

– részletezi a főtanfelügyelő.

Ott van a legnagyobb a lemorzsolódás, ahol nagy számban élnek hátrányos helyzetű családok •  Fotó: Haáz Vince Galéria

Ott van a legnagyobb a lemorzsolódás, ahol nagy számban élnek hátrányos helyzetű családok

Fotó: Haáz Vince

Ahol a gyerekek oktatása nem prioritás

A roma közösségek hagyományai szerint a gyerekek többnyire már hatodikban kimaradoznak az iskolából, férjhez adják a kislányokat, vagy a szülők elmennek dolgozni.

Sokan a gyerekkel indulnak külföldre epret szedni, a következő évben visszaíratják őket a hazai oktatási rendszerbe a szociális támogatások miatt, de aztán megint eltűnnek.

Mint Kovászna megye főtanfelügyelője mondja, ez egy átfogó szociális probléma, de az iskola olyan, mint a jéghegy csúcsa, csak ez látszik ki az egészből. Mélyre nyúló a gond, amit önmagában az iskola nem tud megoldani, de amit lehet, azt megteszi.

„Ilyen például a szociális támogatások közvetítése, akár egy szociális hivatalban. Projektekkel szervezett felzárkóztatás, másodikesély-programok – hatszáz ilyen gyereket hoztunk vissza, hogy tanuljanak, akik a második-harmadik osztályt nem fejezték be. De

abba már nem tudunk beleszólni, ha három család kap egy ajánlatot Spanyolországból epret szedni, és másnap felülnek a buszra, elviszik a gyerekeket, nem gondolva a taníttatásukra.

Régi probléma, amely keveset változott. Mindenekelőtt a szülőket kellene megnevelni, hogy olyan szülői minta legyen a gyerekek előtt, amely fontosnak tartja az iskolát” – fejti ki Kiss Imre.

Vannak megyék, ahol a nulladikba iratott gyerekek több mint negyede nem fejezte be a nyolcadik osztályt •  Fotó: Pixabay.com Galéria

Vannak megyék, ahol a nulladikba iratott gyerekek több mint negyede nem fejezte be a nyolcadik osztályt

Fotó: Pixabay.com

Románia gyerekeinek szinte negyven százaléka él szegénységben

A Mentsétek meg a gyermekeket szervezet felméréséből az is kiderül, hogy 2023-ban Romániában több mint 1,3 millió gyerek (az összes 39 százaléka) van a szegénység vagy a társadalmi kirekesztés kockázatának kitéve. Egy 2022-ben készült Eurostat-felmérés, amely a gazdasági válság romániai családokra gyakorolt hatását vizsgálta, kimutatta, hogy

a romániai háztartások 40 százaléka tapasztalta a jövedelem csökkenését 2021-hez képest, miközben a kiadások a családok 98 százalékánál növekedtek.

Ugyanebben az évben, 2023-ban a három vagy több gyermeket nevelő családok több mint harmada (33,2 százaléka) nem engedhette meg magának, hogy megfelelő élelmet biztosítson gyerekei számára.

Minden hatodik iskoláskorú gyerek nem jár iskolába, és az iskolai teljesítménykülönbség a szegénységben élő tanulók és a többi gyermek között itt az egyik legnagyobb a világon.

Ráadásul minden ötödik gyerek nem fejezi be a kötelező tanulmányait, és – az oktatás rossz minősége miatt – az ország gyerekeinek fele funkcionális analfabéta a kiszolgáltatott közösségekben – utal a Mentsétek meg a gyermekeket alapítvány közleménye a felmérésekre.

A krónikus funkcionális analfabetizmus továbbra is az első, 2009-es PISA-felmérés szintjén van, az érintett gyerekek közel fele, azaz 41,7 százaléka (olvasás) és 48,6 százaléka (matematika) küzd ezzel

– derül ki a közleményben idézett 2022-es PISA-felmérésből. Ugyanebből tudjuk meg azt is, hogy a román oktatási rendszer a legegyenlőtlenebb a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) által végzett PISA-tesz több mint száz résztvevő országa közül.

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. november 09., hétfő

Kedden a cernavodai kettes reaktort is visszakapcsolhatják az országos hálózatba

Várhatóan november 10-én, kedden kapcsolják vissza az országos villamosenergia-rendszerre a csernavodai atomerőmű 2-es reaktorát, amelynek újraindítását a hétfőn 00 óra 42 perckor kezdték meg – közölte hétfőn az energiaügyi minisztérium.

Kedden a cernavodai kettes reaktort is visszakapcsolhatják az országos hálózatba
Hirdetés
2026. november 09., hétfő

Belehalt sérüléseibe a krakkói lövöldözés elkövetője

Meghalt a kórházban a szombati krakkói lövöldözés elkövetője, aki hat emberrel végzett a lengyel város központjában – közölte hétfő hajnalban a lengyel rendőrség.

Belehalt sérüléseibe a krakkói lövöldözés elkövetője
2026. november 09., hétfő

Újabb fagyos reggel, melyen Csíkszereda bizonyult az ország leghidegebb pontjának

Újabb fagyos reggelre ébredt az ország hétfőn: a hőmérséklet Románia nagy részén fagypont alá süllyedt, a legalacsonyabb értéket pedig ismét Csíkszeredában jegyezték, ahol mínusz 10,3 Celsius-fok volt.

Újabb fagyos reggel, melyen Csíkszereda bizonyult az ország leghidegebb pontjának
2026. november 09., hétfő

Robert C. Castel a jóléti juttatásokról: csak adni lehet, visszavenni nem

Épp most omlik össze a teljes európai társadalmi szerződés, hiszen kiderült: jóléti juttatásokat csak adni lehet az embereknek, visszavenni azonban már nem – mondja Robert C. Castel biztonságpolitikai szakértő, akivel Románia dilemmáit is számba vettük.

Robert C. Castel a jóléti juttatásokról: csak adni lehet, visszavenni nem
Hirdetés
2026. november 08., vasárnap

Alig emelkedik a Duna vízhozama, a csernavodai atomerőmű második blokkjának sorsa is ettől függ

A Duna vízhozama a következő napokban is jóval elmarad a novemberi sokéves átlagtól – derül ki az Országos Hidrológiai és Vízgazdálkodási Intézet (INHGA) vasárnap közétett előrejelzéséből.

Alig emelkedik a Duna vízhozama, a csernavodai atomerőmű második blokkjának sorsa is ettől függ
2026. november 08., vasárnap

Drasztikus változás áll be az időjárásban jövő héten

Akár mínusz 11 Celsius-fokig is süllyedhet a hőmérséklet hétfőre virradóan Székelyföldön, de az ország szinte egész területén fagypont alatti értékekre kell számítani. A jövő hét közepétől azonban országszerte jelentős felmelegedés várható.

Drasztikus változás áll be az időjárásban jövő héten
2026. november 08., vasárnap

Jogosítvány nélkül vezetett, elkapták

Gépjárművezetői engedély nélkül vezetett az a 45 éves szentábrahámi férfit, akit szombaton megállítottak a rendőrök.

Jogosítvány nélkül vezetett, elkapták
Jogosítvány nélkül vezetett, elkapták
2026. november 08., vasárnap

Jogosítvány nélkül vezetett, elkapták

Hirdetés
2026. november 08., vasárnap

Helikopterből figyelik a forgalmat Hargita megyében

Vasárnap légi közúti ellenőrzéseket tartanak Hargita megyében, így érdemes betartani a forgalmi szabályokat.

Helikopterből figyelik a forgalmat Hargita megyében
2026. november 08., vasárnap

Fagyos reggelre ébredt Székelyföld, Csíkszeredában volt a leghidegebb

Beköszöntött a téli hideg Székelyföldre: vasárnapra virradóra Csíkszeredában mínusz 10,5 Celsius-fokig süllyedt a hőmérséklet, de Maroshévízen és Gyergyóalfaluban is mínusz 8 fok alatti értékeket mértek.

Fagyos reggelre ébredt Székelyföld, Csíkszeredában volt a leghidegebb
2026. november 08., vasárnap

Holtan találták meg a jeges hegygerincről lezuhant turistát

Életét vesztette egy turista a Retyezát-hegységben, miután megcsúszott egy jeges szakaszon és lezuhant – közölte vasárnap a Facebook-oldalán a Hunyad megyei hegyimentő-szolgálat.

Holtan találták meg a jeges hegygerincről lezuhant turistát
Hirdetés