
Sokat számít az, hogy az ország mely régiójában él a család, ha iskolaelhagyésról beszélünk
Fotó: Barabás Ákos
Országos szinten az előkészítő osztályba iratott gyerekek több mint 15 százaléka nem jut el nyolcadik osztály végéhez. Sőt, vannak olyan megyék, ahol ez az arány meghaladja a 25 százalékot is. Háromszék is az első háromban szerepel, itt a tanulók negyede nem végezte el a nyolcadik osztályt. Főként azokon a vidékeken tapasztalható a legnagyobb lemorzsolódás, ahol a szegénység az úr.
2024. július 22., 07:562024. július 22., 07:56
A dél-romániai Giurgiu megyében a legnagyobb azoknak a tanulóknak az aránya, akik nem jutottak el a nyolcadik osztály végére, itt 27,26 százalékuk, Călărași megyében 25,9 százalékuk,
– derül ki a Mentsétek meg a gyermekeket szervezet közleményéből.
A probléma azonban jóval árnyaltabb, mint ahogy a számok mutatják, hiszen nem mindegy, hogy azokat a tanulókat vesszük figyelembe, akik nem is szándékoztak vizsgázni, mert tudták, hogy
De ott vannak még az évek során lemorzsolódottak is, az ő sorsukat a legnehezebb nyomon követni. Kiss Imre, Kovászna megye főtanfelügyelője szerint fontos tisztázni a fogalmakat, mert
De attól még tény, hogy Háromszéken is, akárcsak az ország többi megyéjében, azokon a településeken érződik leginkább a lemorzsolódás, ahol nagyobb számban élnek hátrányos helyzetű családok. Ilyen például
Előpatak községközpontjában, Árapatakon több mint 1100 gyerekkel rendelkező általános iskola működik, és a tanulók nyolcvanöt százaléka roma – magyarázza Kiss Imre.
„Előpatakon négy előkészítő osztállyal indulnak százan, és mintegy negyvenen jutnak el a nyolcadikba, de ahogy megyünk felfelé, egyre kevesebben vannak az osztályokban, mert buknak is; ekkor viszont az előtte levő évfolyamon lesznek többen, de onnan is buknak vissza.
– részletezi a főtanfelügyelő.
Ott van a legnagyobb a lemorzsolódás, ahol nagy számban élnek hátrányos helyzetű családok
Fotó: Haáz Vince
A roma közösségek hagyományai szerint a gyerekek többnyire már hatodikban kimaradoznak az iskolából, férjhez adják a kislányokat, vagy a szülők elmennek dolgozni.
Mint Kovászna megye főtanfelügyelője mondja, ez egy átfogó szociális probléma, de az iskola olyan, mint a jéghegy csúcsa, csak ez látszik ki az egészből. Mélyre nyúló a gond, amit önmagában az iskola nem tud megoldani, de amit lehet, azt megteszi.
„Ilyen például a szociális támogatások közvetítése, akár egy szociális hivatalban. Projektekkel szervezett felzárkóztatás, másodikesély-programok – hatszáz ilyen gyereket hoztunk vissza, hogy tanuljanak, akik a második-harmadik osztályt nem fejezték be. De
Régi probléma, amely keveset változott. Mindenekelőtt a szülőket kellene megnevelni, hogy olyan szülői minta legyen a gyerekek előtt, amely fontosnak tartja az iskolát” – fejti ki Kiss Imre.
Vannak megyék, ahol a nulladikba iratott gyerekek több mint negyede nem fejezte be a nyolcadik osztályt
Fotó: Pixabay.com
A Mentsétek meg a gyermekeket szervezet felméréséből az is kiderül, hogy 2023-ban Romániában több mint 1,3 millió gyerek (az összes 39 százaléka) van a szegénység vagy a társadalmi kirekesztés kockázatának kitéve. Egy 2022-ben készült Eurostat-felmérés, amely a gazdasági válság romániai családokra gyakorolt hatását vizsgálta, kimutatta, hogy
Ugyanebben az évben, 2023-ban a három vagy több gyermeket nevelő családok több mint harmada (33,2 százaléka) nem engedhette meg magának, hogy megfelelő élelmet biztosítson gyerekei számára.
Ráadásul minden ötödik gyerek nem fejezi be a kötelező tanulmányait, és – az oktatás rossz minősége miatt – az ország gyerekeinek fele funkcionális analfabéta a kiszolgáltatott közösségekben – utal a Mentsétek meg a gyermekeket alapítvány közleménye a felmérésekre.
– derül ki a közleményben idézett 2022-es PISA-felmérésből. Ugyanebből tudjuk meg azt is, hogy a román oktatási rendszer a legegyenlőtlenebb a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) által végzett PISA-tesz több mint száz résztvevő országa közül.
Az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) előrejelzése szerint viharos időjárás várható a hét végén: a zivatarok szombaton Románia keleti felét érintik, majd vasárnap estig délkeletre, helyenként pedig a középső és déli térségekre is kiterjednek.
Ösztöndíjprogram indul bírónak és ügyésznek jelentkező fiatal magyar jogászok számára Romániában, hogy elősegítsék a romániai igazságszolgáltatásban dolgozó, magyarul is beszélő szakemberek számának növekedését – jelentették be a kezdeményezők.
Romániában a magyarul tanuló diákok az országos átlagnál jobban teljesítettek a PISA-felmérésen, de csökkenőben a különbség, és a magyar diákok esetében látványosabb a visszaesés is – derül ki a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet gyorsjelentéséből.
A kormány pénteken memorandumot fogadott el az ország stratégiai nukleáris projektjeinek az európai fenntarthatósági követelményekhez való hozzáigazításáról, és meghatározta az ehhez szükséges intézkedések ütemtervét.
Két életképes megoldást lát a kormányalakításra Csoma Botond: a PSD külső támogatásával létrejövő PNL-RMDSZ-USR-kormányt vagy egy kisebbségi PSD-kabinetet.
Gyengék a romániai diákok 2025-ös PISA-eredményei, és ezt kertelés nélkül ki kell mondani – jelentette ki pénteken Mihai Dimian ügyvivő oktatási miniszter.
Raluca Turcan nemzeti liberális párti képviselő kérte a képviselőház oktatási bizottságát, hogy tűzze napirendre a mobiltelefonok általános és középiskolai használatát egyaránt betiltó törvénytervezetet.
Sorin Grindeanu szociáldemokrata pártelnök pénteken közölte, hogy nem híve a Trikolór terek kijelölését és a tisztségviselők számára a román zászló megcsókolását előíró kezdeményezésnek.
Hivatalosan is megvádolták Raed Arafatot, a romániai belügyminisztérium katasztrófavédelmi főosztályának (DSU) vezetőjét abban a büntetőeljárásban, amely egy Nagy-Britanniából beszerzett helikopter vámeljárás nélküli romániai behozatalát vizsgálja.
Három drogkereskedő került a Hargita megyei rendőrség szervezett bűnözéssel foglalkozó osztályának látószögébe. A nyomozásban részt vett a Szervezett Bűnözés és Terrorizmus Elleni Ügyészség is.
szóljon hozzá!