Hirdetés
Hirdetés

A korai iskolaelhagyás hosszú távú társadalmi problémákat vet fel

Sokat számít az, hogy az ország mely régiójában él a család, ha iskolaelhagyésról beszélünk •  Fotó: Barabás Ákos

Sokat számít az, hogy az ország mely régiójában él a család, ha iskolaelhagyésról beszélünk

Fotó: Barabás Ákos

Országos szinten az előkészítő osztályba iratott gyerekek több mint 15 százaléka nem jut el nyolcadik osztály végéhez. Sőt, vannak olyan megyék, ahol ez az arány meghaladja a 25 százalékot is. Háromszék is az első háromban szerepel, itt a tanulók negyede nem végezte el a nyolcadik osztályt. Főként azokon a vidékeken tapasztalható a legnagyobb lemorzsolódás, ahol a szegénység az úr.

Hajnal Csilla

2024. július 22., 07:562024. július 22., 07:56

A dél-romániai Giurgiu megyében a legnagyobb azoknak a tanulóknak az aránya, akik nem jutottak el a nyolcadik osztály végére, itt 27,26 százalékuk, Călărași megyében 25,9 százalékuk,

Kovászna megyében 24,51 százalékuk, Maros megyében pedig 23,65 százalékuk nem fejezte be az általános iskolát azoknak, akiket kilenc évvel ezelőtt előkészítőbe írattak

– derül ki a Mentsétek meg a gyermekeket szervezet közleményéből.

Hirdetés

Nem mindegy, hogy elvégezte a nyolcadikot, vagy vizsgázott is

A probléma azonban jóval árnyaltabb, mint ahogy a számok mutatják, hiszen nem mindegy, hogy azokat a tanulókat vesszük figyelembe, akik nem is szándékoztak vizsgázni, mert tudták, hogy

úgyis szakiskolába iratkoznának, vagy azokat, akiknek nem sikerült a nyolcadik osztályt befejezniük, mert évet kell ismételniük.

De ott vannak még az évek során lemorzsolódottak is, az ő sorsukat a legnehezebb nyomon követni. Kiss Imre, Kovászna megye főtanfelügyelője szerint fontos tisztázni a fogalmakat, mert

nem ugyanazt az adatot kapjuk akkor, ha az előkészítőbe íratottak számát vetjük össze a nyolcadik végi vizsgázók vagy a nyolcadik osztályt elvégzettek számával.

Galéria

Nehéz követni ezt a mozgást

De attól még tény, hogy Háromszéken is, akárcsak az ország többi megyéjében, azokon a településeken érződik leginkább a lemorzsolódás, ahol nagyobb számban élnek hátrányos helyzetű családok. Ilyen például

a hatezres lélekszámú Előpatak község, továbbá Száldobos, Magyarhermány, Bölönpatak, Hídvég – a lemorzsolódások nyolcvan százaléka ezeken a településeken észlelhető.

Előpatak községközpontjában, Árapatakon több mint 1100 gyerekkel rendelkező általános iskola működik, és a tanulók nyolcvanöt százaléka roma – magyarázza Kiss Imre.

„Előpatakon négy előkészítő osztállyal indulnak százan, és mintegy negyvenen jutnak el a nyolcadikba, de ahogy megyünk felfelé, egyre kevesebben vannak az osztályokban, mert buknak is; ekkor viszont az előtte levő évfolyamon lesznek többen, de onnan is buknak vissza.

Idézet
Nehéz követni ezt a mozgást, talán »egyéni nyomkövetőkkel« lehetne kideríteni, pontosan ki az, aki már három éve jár iskolába, mindig bukva, és ki az, aki eltűnik a rendszerből”

– részletezi a főtanfelügyelő.

Ott van a legnagyobb a lemorzsolódás, ahol nagy számban élnek hátrányos helyzetű családok •  Fotó: Haáz Vince Galéria

Ott van a legnagyobb a lemorzsolódás, ahol nagy számban élnek hátrányos helyzetű családok

Fotó: Haáz Vince

Ahol a gyerekek oktatása nem prioritás

A roma közösségek hagyományai szerint a gyerekek többnyire már hatodikban kimaradoznak az iskolából, férjhez adják a kislányokat, vagy a szülők elmennek dolgozni.

Sokan a gyerekkel indulnak külföldre epret szedni, a következő évben visszaíratják őket a hazai oktatási rendszerbe a szociális támogatások miatt, de aztán megint eltűnnek.

Mint Kovászna megye főtanfelügyelője mondja, ez egy átfogó szociális probléma, de az iskola olyan, mint a jéghegy csúcsa, csak ez látszik ki az egészből. Mélyre nyúló a gond, amit önmagában az iskola nem tud megoldani, de amit lehet, azt megteszi.

„Ilyen például a szociális támogatások közvetítése, akár egy szociális hivatalban. Projektekkel szervezett felzárkóztatás, másodikesély-programok – hatszáz ilyen gyereket hoztunk vissza, hogy tanuljanak, akik a második-harmadik osztályt nem fejezték be. De

abba már nem tudunk beleszólni, ha három család kap egy ajánlatot Spanyolországból epret szedni, és másnap felülnek a buszra, elviszik a gyerekeket, nem gondolva a taníttatásukra.

Régi probléma, amely keveset változott. Mindenekelőtt a szülőket kellene megnevelni, hogy olyan szülői minta legyen a gyerekek előtt, amely fontosnak tartja az iskolát” – fejti ki Kiss Imre.

Vannak megyék, ahol a nulladikba iratott gyerekek több mint negyede nem fejezte be a nyolcadik osztályt •  Fotó: Pixabay.com Galéria

Vannak megyék, ahol a nulladikba iratott gyerekek több mint negyede nem fejezte be a nyolcadik osztályt

Fotó: Pixabay.com

Románia gyerekeinek szinte negyven százaléka él szegénységben

A Mentsétek meg a gyermekeket szervezet felméréséből az is kiderül, hogy 2023-ban Romániában több mint 1,3 millió gyerek (az összes 39 százaléka) van a szegénység vagy a társadalmi kirekesztés kockázatának kitéve. Egy 2022-ben készült Eurostat-felmérés, amely a gazdasági válság romániai családokra gyakorolt hatását vizsgálta, kimutatta, hogy

a romániai háztartások 40 százaléka tapasztalta a jövedelem csökkenését 2021-hez képest, miközben a kiadások a családok 98 százalékánál növekedtek.

Ugyanebben az évben, 2023-ban a három vagy több gyermeket nevelő családok több mint harmada (33,2 százaléka) nem engedhette meg magának, hogy megfelelő élelmet biztosítson gyerekei számára.

Minden hatodik iskoláskorú gyerek nem jár iskolába, és az iskolai teljesítménykülönbség a szegénységben élő tanulók és a többi gyermek között itt az egyik legnagyobb a világon.

Ráadásul minden ötödik gyerek nem fejezi be a kötelező tanulmányait, és – az oktatás rossz minősége miatt – az ország gyerekeinek fele funkcionális analfabéta a kiszolgáltatott közösségekben – utal a Mentsétek meg a gyermekeket alapítvány közleménye a felmérésekre.

A krónikus funkcionális analfabetizmus továbbra is az első, 2009-es PISA-felmérés szintjén van, az érintett gyerekek közel fele, azaz 41,7 százaléka (olvasás) és 48,6 százaléka (matematika) küzd ezzel

– derül ki a közleményben idézett 2022-es PISA-felmérésből. Ugyanebből tudjuk meg azt is, hogy a román oktatási rendszer a legegyenlőtlenebb a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) által végzett PISA-tesz több mint száz résztvevő országa közül.

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2025. november 14., péntek

Ködös, csípős reggelre ébredtek Csíkszeredában

Ismét Csíkszeredában mérték az ország leghidegebb hajnali értékét, de fagypont alá kúszott a hőmérő mutatója Székelyföld más településein is.

Ködös, csípős reggelre ébredtek Csíkszeredában
Hirdetés
2025. november 14., péntek

Nem fizet, de számonkér az állam: pénzükért perelnek a Kovászna megyei állatorvosok

Két pert indítottak a Kovászna megyei állatorvosok az Országos Állategészségügyi és Élelmiszerbiztonsági Hatóság és megyei kirendeltsége ellen, mivel hónapok óta nem kapták meg a szerződéses munkájukért járó díjazást.

Nem fizet, de számonkér az állam: pénzükért perelnek a Kovászna megyei állatorvosok
2025. november 14., péntek

Meghalt egy 2 éves kislány egy fővárosi fogászati klinikán

A bukaresti rendőrség tájékoztatása szerint egy mélyaltatásos beavatkozás közben a gyermeknek leállt a szívműködése és a légzése és nem tudták újraéleszteni.

Meghalt egy 2 éves kislány egy fővárosi fogászati klinikán
2025. november 14., péntek

Bolojan: továbbra sincs egyezség a bírók és ügyészek különnyugdíjáról

Nem sikerült közös nevezőre jutni a bírói és ügyészi különnyugdíjak reformjáról a Cotroceni-palotában zajlott szerdai tárgyalásokon – közölte csütörtök este Ilie Bolojan.

Bolojan: továbbra sincs egyezség a bírók és ügyészek különnyugdíjáról
Hirdetés
2025. november 14., péntek

Tízszázalékos bércsökkentés is jöhet a központi közigazgatásban

A kormány jövő héten közvitára bocsátja a közigazgatási reform tervezetét – jelentette ki csütörtök este a miniszterelnök.

Tízszázalékos bércsökkentés is jöhet a központi közigazgatásban
2025. november 14., péntek

Idén is lesz Jótékonysági Katalin-bál, még jelentkezhetnek résztvevők

Csíkszeredai Magyar Főkonzulátus és a Csíki Vállalkozók Egyesülete idén tizenkettedik alkalommal hívja életre a Jótékonysági Katalin-bált, a közösségi összetartozás és a segítő szándék ünnepét, november 21-én, 18 órai kezdettel a Fenyő Hotelben.

Idén is lesz Jótékonysági Katalin-bál, még jelentkezhetnek résztvevők
2025. november 13., csütörtök

Amikor a szülők igazságot keresnek: 25 panasz egy tanév alatt a Kovászna megyei tanfelügyelőségen

A baróti anyuka ügye, aki fia méltatlan iskolai bánásmódja miatt fordult a hatósághoz, csak egy a panaszok közül. Ebben a tanévben eddig 25 beadvány érkezett a tanfelügyelőséghez, a leggyakoribb problémák a pedagóguscsere és a beiskolázási nehézségek.

Amikor a szülők igazságot keresnek: 25 panasz egy tanév alatt a Kovászna megyei tanfelügyelőségen
Hirdetés
2025. november 13., csütörtök

Cseke Attila: a PNRR-beruházások 91 százalékát sikerült megmenteni

A fejlesztési minisztérium biztosítja a helyreállítási tervbe (PNRR) foglalt minden olyan beruházás finanszírozását, amelyet idén augusztus 19-ig elkezdtek – nyilatkozta Cseke Attila miniszter csütörtökön.

Cseke Attila: a PNRR-beruházások 91 százalékát sikerült megmenteni
2025. november 13., csütörtök

Évek óta vágyott visszatérés: hamarosan újra mozizhatnak az udvarhelyiek

Bár az egykori Stúdió mozi épülete már szinte teljesen megújult Székelyudvarhelyen, a vetítésekre még várni kell. Mégis, ami néhány éve csupán vágyálom volt, a mozizás visszatérése a városba, ma már jóval közelebbinek tűnik.

Évek óta vágyott visszatérés: hamarosan újra mozizhatnak az udvarhelyiek
2025. november 13., csütörtök

Több száz gazdasági egységet érint az ANAF most induló nagyszabású ellenőrzőakciója

Nagyszabású adóellenőrzést indít az ANAF, amely több mint ötszáz nagy adózót érint különböző gazdasági ágazatokból.

Több száz gazdasági egységet érint az ANAF most induló nagyszabású ellenőrzőakciója
Hirdetés