Hirdetés
Hirdetés

A korai iskolaelhagyás hosszú távú társadalmi problémákat vet fel

Sokat számít az, hogy az ország mely régiójában él a család, ha iskolaelhagyésról beszélünk •  Fotó: Barabás Ákos

Sokat számít az, hogy az ország mely régiójában él a család, ha iskolaelhagyésról beszélünk

Fotó: Barabás Ákos

Országos szinten az előkészítő osztályba iratott gyerekek több mint 15 százaléka nem jut el nyolcadik osztály végéhez. Sőt, vannak olyan megyék, ahol ez az arány meghaladja a 25 százalékot is. Háromszék is az első háromban szerepel, itt a tanulók negyede nem végezte el a nyolcadik osztályt. Főként azokon a vidékeken tapasztalható a legnagyobb lemorzsolódás, ahol a szegénység az úr.

Hajnal Csilla

2024. július 22., 07:562024. július 22., 07:56

A dél-romániai Giurgiu megyében a legnagyobb azoknak a tanulóknak az aránya, akik nem jutottak el a nyolcadik osztály végére, itt 27,26 százalékuk, Călărași megyében 25,9 százalékuk,

Kovászna megyében 24,51 százalékuk, Maros megyében pedig 23,65 százalékuk nem fejezte be az általános iskolát azoknak, akiket kilenc évvel ezelőtt előkészítőbe írattak

– derül ki a Mentsétek meg a gyermekeket szervezet közleményéből.

Hirdetés

Nem mindegy, hogy elvégezte a nyolcadikot, vagy vizsgázott is

A probléma azonban jóval árnyaltabb, mint ahogy a számok mutatják, hiszen nem mindegy, hogy azokat a tanulókat vesszük figyelembe, akik nem is szándékoztak vizsgázni, mert tudták, hogy

úgyis szakiskolába iratkoznának, vagy azokat, akiknek nem sikerült a nyolcadik osztályt befejezniük, mert évet kell ismételniük.

De ott vannak még az évek során lemorzsolódottak is, az ő sorsukat a legnehezebb nyomon követni. Kiss Imre, Kovászna megye főtanfelügyelője szerint fontos tisztázni a fogalmakat, mert

nem ugyanazt az adatot kapjuk akkor, ha az előkészítőbe íratottak számát vetjük össze a nyolcadik végi vizsgázók vagy a nyolcadik osztályt elvégzettek számával.

Galéria

Nehéz követni ezt a mozgást

De attól még tény, hogy Háromszéken is, akárcsak az ország többi megyéjében, azokon a településeken érződik leginkább a lemorzsolódás, ahol nagyobb számban élnek hátrányos helyzetű családok. Ilyen például

a hatezres lélekszámú Előpatak község, továbbá Száldobos, Magyarhermány, Bölönpatak, Hídvég – a lemorzsolódások nyolcvan százaléka ezeken a településeken észlelhető.

Előpatak községközpontjában, Árapatakon több mint 1100 gyerekkel rendelkező általános iskola működik, és a tanulók nyolcvanöt százaléka roma – magyarázza Kiss Imre.

„Előpatakon négy előkészítő osztállyal indulnak százan, és mintegy negyvenen jutnak el a nyolcadikba, de ahogy megyünk felfelé, egyre kevesebben vannak az osztályokban, mert buknak is; ekkor viszont az előtte levő évfolyamon lesznek többen, de onnan is buknak vissza.

Idézet
Nehéz követni ezt a mozgást, talán »egyéni nyomkövetőkkel« lehetne kideríteni, pontosan ki az, aki már három éve jár iskolába, mindig bukva, és ki az, aki eltűnik a rendszerből”

– részletezi a főtanfelügyelő.

Ott van a legnagyobb a lemorzsolódás, ahol nagy számban élnek hátrányos helyzetű családok •  Fotó: Haáz Vince Galéria

Ott van a legnagyobb a lemorzsolódás, ahol nagy számban élnek hátrányos helyzetű családok

Fotó: Haáz Vince

Ahol a gyerekek oktatása nem prioritás

A roma közösségek hagyományai szerint a gyerekek többnyire már hatodikban kimaradoznak az iskolából, férjhez adják a kislányokat, vagy a szülők elmennek dolgozni.

Sokan a gyerekkel indulnak külföldre epret szedni, a következő évben visszaíratják őket a hazai oktatási rendszerbe a szociális támogatások miatt, de aztán megint eltűnnek.

Mint Kovászna megye főtanfelügyelője mondja, ez egy átfogó szociális probléma, de az iskola olyan, mint a jéghegy csúcsa, csak ez látszik ki az egészből. Mélyre nyúló a gond, amit önmagában az iskola nem tud megoldani, de amit lehet, azt megteszi.

„Ilyen például a szociális támogatások közvetítése, akár egy szociális hivatalban. Projektekkel szervezett felzárkóztatás, másodikesély-programok – hatszáz ilyen gyereket hoztunk vissza, hogy tanuljanak, akik a második-harmadik osztályt nem fejezték be. De

abba már nem tudunk beleszólni, ha három család kap egy ajánlatot Spanyolországból epret szedni, és másnap felülnek a buszra, elviszik a gyerekeket, nem gondolva a taníttatásukra.

Régi probléma, amely keveset változott. Mindenekelőtt a szülőket kellene megnevelni, hogy olyan szülői minta legyen a gyerekek előtt, amely fontosnak tartja az iskolát” – fejti ki Kiss Imre.

Vannak megyék, ahol a nulladikba iratott gyerekek több mint negyede nem fejezte be a nyolcadik osztályt •  Fotó: Pixabay.com Galéria

Vannak megyék, ahol a nulladikba iratott gyerekek több mint negyede nem fejezte be a nyolcadik osztályt

Fotó: Pixabay.com

Románia gyerekeinek szinte negyven százaléka él szegénységben

A Mentsétek meg a gyermekeket szervezet felméréséből az is kiderül, hogy 2023-ban Romániában több mint 1,3 millió gyerek (az összes 39 százaléka) van a szegénység vagy a társadalmi kirekesztés kockázatának kitéve. Egy 2022-ben készült Eurostat-felmérés, amely a gazdasági válság romániai családokra gyakorolt hatását vizsgálta, kimutatta, hogy

a romániai háztartások 40 százaléka tapasztalta a jövedelem csökkenését 2021-hez képest, miközben a kiadások a családok 98 százalékánál növekedtek.

Ugyanebben az évben, 2023-ban a három vagy több gyermeket nevelő családok több mint harmada (33,2 százaléka) nem engedhette meg magának, hogy megfelelő élelmet biztosítson gyerekei számára.

Minden hatodik iskoláskorú gyerek nem jár iskolába, és az iskolai teljesítménykülönbség a szegénységben élő tanulók és a többi gyermek között itt az egyik legnagyobb a világon.

Ráadásul minden ötödik gyerek nem fejezi be a kötelező tanulmányait, és – az oktatás rossz minősége miatt – az ország gyerekeinek fele funkcionális analfabéta a kiszolgáltatott közösségekben – utal a Mentsétek meg a gyermekeket alapítvány közleménye a felmérésekre.

A krónikus funkcionális analfabetizmus továbbra is az első, 2009-es PISA-felmérés szintjén van, az érintett gyerekek közel fele, azaz 41,7 százaléka (olvasás) és 48,6 százaléka (matematika) küzd ezzel

– derül ki a közleményben idézett 2022-es PISA-felmérésből. Ugyanebből tudjuk meg azt is, hogy a román oktatási rendszer a legegyenlőtlenebb a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) által végzett PISA-tesz több mint száz résztvevő országa közül.


Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2025. november 21., péntek

Miklós Zoltán lett a sepsiszentgyörgyi RMDSZ elnöke

Az RMDSZ sepsiszentgyörgyi szervezetének péntek esti tisztújító küldöttgyűlésén a szövetség stratégiai igazgatójává kinevezett és az elnöki tisztségből távozó Antal Árpád helyére Miklós Zoltán parlamenti képviselőt választották meg.

Miklós Zoltán lett a sepsiszentgyörgyi RMDSZ elnöke
Hirdetés
2025. november 21., péntek

Felmerült a lehetősége annak, hogy a parlamenti képviselők havi költségkerete is tíz százalékkal csökkenjen

Ilie Bolojan pénteken a közigazgatási kiadások csökkentését célzó törvénycsomag-tervezet elfogadását szorgalmazta, megemlítve, nem hiszi, hogy „bármi is történne”, ha például a parlamenti képviselők havi költségkeretét 10 százalékkal csökkentenék.

Felmerült a lehetősége annak, hogy a parlamenti képviselők havi költségkerete is tíz százalékkal csökkenjen
2025. november 21., péntek

Hétfőn véglegesíti a kormány a nyugdíj és az állami fizetés halmozását szabályozó törvénytervezetet

Legkésőbb hétfőn véglegesíti a kormány a nyugdíj és az állami fizetés halmozását szabályozó törvénytervezetet – jelentette ki pénteki sajtótájékoztatóján a miniszterelnök.

Hétfőn véglegesíti a kormány a nyugdíj és az állami fizetés halmozását szabályozó törvénytervezetet
2025. november 21., péntek

Logikai bukfencnek tartja az EMSZ a gyergyószentmiklósi polgármester belépését az RMDSZ-be

Szószegéssel vádolja az RMDSZ-be belépni készülő Nagy Zoltánt, Gyergyószentmiklós polgármesterét az EMSZ gyergyószentmiklósi szervezete. Szerintük ez a lépés már egy ideje várható volt.

Logikai bukfencnek tartja az EMSZ a gyergyószentmiklósi polgármester belépését az RMDSZ-be
Hirdetés
2025. november 21., péntek

A Hidegvölgy környékén találták meg a Marosszentgyörgyről eltűnt lányt

Még egy kiskorú eltűnését jelentették Maros megyében pénteken. A 15 éves lány csütörtökön önként távozott marosszentgyörgyi otthonából, és azóta sem tért vissza.

A Hidegvölgy környékén találták meg a Marosszentgyörgyről eltűnt lányt
2025. november 21., péntek

Nem először vezetett jogosítvány nélkül, most ismét lebukott

Jogosítvány nélküli vezetés miatt vett őrizetbe a Maros megyei rendőrség egy 26 éves férfit a repülőtér környékén pénteken.

Nem először vezetett jogosítvány nélkül, most ismét lebukott
2025. november 21., péntek

Az Ady negyed környékén találták meg az eltűnt lányt

Egy marosvásárhelyi férfi jelentette be a rendőrségen pénteken, hogy 12 éves lánya, Oltean Ana Teodora november 20-án, este 23 óra körül önként távozott otthonról, és azóta nem tért vissza. A lányt péntek este az Ady negyed környékén találták meg.

Az Ady negyed környékén találták meg az eltűnt lányt
Hirdetés
2025. november 21., péntek

13 éves nagyernyei lányt keres a rendőrség

Pénteken eltűnt egy 13 éves kislány Maros megyében, Nagyernyéről. A lány 11 óra 30 perc körül önként távozott otthonából, és azóta nem tért vissza. A szülei a rendőrség segítségét kérik.

13 éves nagyernyei lányt keres a rendőrség
2025. november 21., péntek

Be kell zárni a menthetetlen állami vállalatokat a miniszterelnök szerint

Be kell zárni azokat az állami vállalatokat, amelyeket már nem lehet megmenteni; listájukat hamarosan közzéteszi a kormány – jelentette ki pénteki sajtótájékoztatóján a miniszterelnök.

Be kell zárni a menthetetlen állami vállalatokat a miniszterelnök szerint
2025. november 21., péntek

Sűrű köd telepedett a Csíki-medencére

Hargita megye több településén sűrű köd szállt le péntek estére. Néhol akár ötven méter alá csökkenhet a látótávolság.

Sűrű köd telepedett a Csíki-medencére
Sűrű köd telepedett a Csíki-medencére
2025. november 21., péntek

Sűrű köd telepedett a Csíki-medencére

Hirdetés