Hirdetés
Hirdetés

A korai iskolaelhagyás hosszú távú társadalmi problémákat vet fel

Sokat számít az, hogy az ország mely régiójában él a család, ha iskolaelhagyésról beszélünk •  Fotó: Barabás Ákos

Sokat számít az, hogy az ország mely régiójában él a család, ha iskolaelhagyésról beszélünk

Fotó: Barabás Ákos

Országos szinten az előkészítő osztályba iratott gyerekek több mint 15 százaléka nem jut el nyolcadik osztály végéhez. Sőt, vannak olyan megyék, ahol ez az arány meghaladja a 25 százalékot is. Háromszék is az első háromban szerepel, itt a tanulók negyede nem végezte el a nyolcadik osztályt. Főként azokon a vidékeken tapasztalható a legnagyobb lemorzsolódás, ahol a szegénység az úr.

Hajnal Csilla

2024. július 22., 07:562024. július 22., 07:56

A dél-romániai Giurgiu megyében a legnagyobb azoknak a tanulóknak az aránya, akik nem jutottak el a nyolcadik osztály végére, itt 27,26 százalékuk, Călărași megyében 25,9 százalékuk,

Kovászna megyében 24,51 százalékuk, Maros megyében pedig 23,65 százalékuk nem fejezte be az általános iskolát azoknak, akiket kilenc évvel ezelőtt előkészítőbe írattak

– derül ki a Mentsétek meg a gyermekeket szervezet közleményéből.

Hirdetés

Nem mindegy, hogy elvégezte a nyolcadikot, vagy vizsgázott is

A probléma azonban jóval árnyaltabb, mint ahogy a számok mutatják, hiszen nem mindegy, hogy azokat a tanulókat vesszük figyelembe, akik nem is szándékoztak vizsgázni, mert tudták, hogy

úgyis szakiskolába iratkoznának, vagy azokat, akiknek nem sikerült a nyolcadik osztályt befejezniük, mert évet kell ismételniük.

De ott vannak még az évek során lemorzsolódottak is, az ő sorsukat a legnehezebb nyomon követni. Kiss Imre, Kovászna megye főtanfelügyelője szerint fontos tisztázni a fogalmakat, mert

nem ugyanazt az adatot kapjuk akkor, ha az előkészítőbe íratottak számát vetjük össze a nyolcadik végi vizsgázók vagy a nyolcadik osztályt elvégzettek számával.

Galéria

Nehéz követni ezt a mozgást

De attól még tény, hogy Háromszéken is, akárcsak az ország többi megyéjében, azokon a településeken érződik leginkább a lemorzsolódás, ahol nagyobb számban élnek hátrányos helyzetű családok. Ilyen például

a hatezres lélekszámú Előpatak község, továbbá Száldobos, Magyarhermány, Bölönpatak, Hídvég – a lemorzsolódások nyolcvan százaléka ezeken a településeken észlelhető.

Előpatak községközpontjában, Árapatakon több mint 1100 gyerekkel rendelkező általános iskola működik, és a tanulók nyolcvanöt százaléka roma – magyarázza Kiss Imre.

„Előpatakon négy előkészítő osztállyal indulnak százan, és mintegy negyvenen jutnak el a nyolcadikba, de ahogy megyünk felfelé, egyre kevesebben vannak az osztályokban, mert buknak is; ekkor viszont az előtte levő évfolyamon lesznek többen, de onnan is buknak vissza.

Idézet
Nehéz követni ezt a mozgást, talán »egyéni nyomkövetőkkel« lehetne kideríteni, pontosan ki az, aki már három éve jár iskolába, mindig bukva, és ki az, aki eltűnik a rendszerből”

– részletezi a főtanfelügyelő.

Ott van a legnagyobb a lemorzsolódás, ahol nagy számban élnek hátrányos helyzetű családok •  Fotó: Haáz Vince Galéria

Ott van a legnagyobb a lemorzsolódás, ahol nagy számban élnek hátrányos helyzetű családok

Fotó: Haáz Vince

Ahol a gyerekek oktatása nem prioritás

A roma közösségek hagyományai szerint a gyerekek többnyire már hatodikban kimaradoznak az iskolából, férjhez adják a kislányokat, vagy a szülők elmennek dolgozni.

Sokan a gyerekkel indulnak külföldre epret szedni, a következő évben visszaíratják őket a hazai oktatási rendszerbe a szociális támogatások miatt, de aztán megint eltűnnek.

Mint Kovászna megye főtanfelügyelője mondja, ez egy átfogó szociális probléma, de az iskola olyan, mint a jéghegy csúcsa, csak ez látszik ki az egészből. Mélyre nyúló a gond, amit önmagában az iskola nem tud megoldani, de amit lehet, azt megteszi.

„Ilyen például a szociális támogatások közvetítése, akár egy szociális hivatalban. Projektekkel szervezett felzárkóztatás, másodikesély-programok – hatszáz ilyen gyereket hoztunk vissza, hogy tanuljanak, akik a második-harmadik osztályt nem fejezték be. De

abba már nem tudunk beleszólni, ha három család kap egy ajánlatot Spanyolországból epret szedni, és másnap felülnek a buszra, elviszik a gyerekeket, nem gondolva a taníttatásukra.

Régi probléma, amely keveset változott. Mindenekelőtt a szülőket kellene megnevelni, hogy olyan szülői minta legyen a gyerekek előtt, amely fontosnak tartja az iskolát” – fejti ki Kiss Imre.

Vannak megyék, ahol a nulladikba iratott gyerekek több mint negyede nem fejezte be a nyolcadik osztályt •  Fotó: Pixabay.com Galéria

Vannak megyék, ahol a nulladikba iratott gyerekek több mint negyede nem fejezte be a nyolcadik osztályt

Fotó: Pixabay.com

Románia gyerekeinek szinte negyven százaléka él szegénységben

A Mentsétek meg a gyermekeket szervezet felméréséből az is kiderül, hogy 2023-ban Romániában több mint 1,3 millió gyerek (az összes 39 százaléka) van a szegénység vagy a társadalmi kirekesztés kockázatának kitéve. Egy 2022-ben készült Eurostat-felmérés, amely a gazdasági válság romániai családokra gyakorolt hatását vizsgálta, kimutatta, hogy

a romániai háztartások 40 százaléka tapasztalta a jövedelem csökkenését 2021-hez képest, miközben a kiadások a családok 98 százalékánál növekedtek.

Ugyanebben az évben, 2023-ban a három vagy több gyermeket nevelő családok több mint harmada (33,2 százaléka) nem engedhette meg magának, hogy megfelelő élelmet biztosítson gyerekei számára.

Minden hatodik iskoláskorú gyerek nem jár iskolába, és az iskolai teljesítménykülönbség a szegénységben élő tanulók és a többi gyermek között itt az egyik legnagyobb a világon.

Ráadásul minden ötödik gyerek nem fejezi be a kötelező tanulmányait, és – az oktatás rossz minősége miatt – az ország gyerekeinek fele funkcionális analfabéta a kiszolgáltatott közösségekben – utal a Mentsétek meg a gyermekeket alapítvány közleménye a felmérésekre.

A krónikus funkcionális analfabetizmus továbbra is az első, 2009-es PISA-felmérés szintjén van, az érintett gyerekek közel fele, azaz 41,7 százaléka (olvasás) és 48,6 százaléka (matematika) küzd ezzel

– derül ki a közleményben idézett 2022-es PISA-felmérésből. Ugyanebből tudjuk meg azt is, hogy a román oktatási rendszer a legegyenlőtlenebb a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) által végzett PISA-tesz több mint száz résztvevő országa közül.

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. október 11., vasárnap

Kevesebb uniós pénz juthat Romániának: nagy összegeket veszíthet az ország a következő költségvetési ciklusban

Veszélybe kerülhetnek a romániai útépítések, iskolák, kórházak és mezőgazdasági támogatások, ha az EU Tanácsának ír elnöksége által előterjesztett javaslat érvényesül a 2028–2034-es költségvetési ciklusban.

Kevesebb uniós pénz juthat Romániának: nagy összegeket veszíthet az ország a következő költségvetési ciklusban
Hirdetés
2026. október 11., vasárnap

Aggasztó hírt közölt egészségi állapotáról XIV. Leó pápa

XIV. Leó pápa vasárnap, az Úrangyala-imádság alkalmával jelentette be, hogy a közelmúltban végzett orvosi vizsgálatok során egy korai stádiumban lévő, jól körülhatárolható göböt fedeztek fel a tüdejében.

Aggasztó hírt közölt egészségi állapotáról XIV. Leó pápa
2026. október 11., vasárnap

Ittas és eltiltott járművezetőket értek tetten a rendőrök Hargita megyében

Egyik sofőr felfüggesztett jogosítvánnyal vezetett, másik ittasan ült volán mögé Csíkszéken – mindkettőt elkapta a rendőrség. Székelyudvarhely környékén pedig közúti ellenőrzést tartottak az elmúlt napokban, és több bírságot kiszabtak.

Ittas és eltiltott járművezetőket értek tetten a rendőrök Hargita megyében
2026. október 11., vasárnap

A Duna alacsony vízszintje miatt továbbra is áll a cernavodai atomerőmű két reaktora

A csernavodai atomerőmű 1-es és 2-es reaktorát továbbra is biztonságosan leállítva tartják, ami semmilyen nukleáris kockázatot nem jelent a lakosságra vagy a környezetre, az újraindításuk pedig a Duna vízszintjétől függ – közölte a Nuclearelectrica.

A Duna alacsony vízszintje miatt továbbra is áll a cernavodai atomerőmű két reaktora
Hirdetés
2026. október 11., vasárnap

Folytatja a kormányalakítási tárgyalásokat Luca Niculescu, csütörtökön jöhet a parlamenti szavazás

Luca Niculescu hétfőn folytatja a kormányalakítási tárgyalásokat a parlamenti pártok és frakciók képviselőivel.

Folytatja a kormányalakítási tárgyalásokat Luca Niculescu, csütörtökön jöhet a parlamenti szavazás
2026. október 11., vasárnap

Luxusfehérneműre és parfümökre szórták a közpénzt az Országos Meteorológiai Szolgálatnál, meg lett a következménye

Luxusfehérneműre, parfümökre, kozmetikumokra és több ezer lejes díszcserepekre költötték a közpénzt az Országos Meteorológiai Szolgálatnál. Diana Buzoianu ügyvivő környezetvédelmi miniszter lemondásra szólította fel az intézmény vezetőségét.

Luxusfehérneműre és parfümökre szórták a közpénzt az Országos Meteorológiai Szolgálatnál, meg lett a következménye
2026. október 10., szombat

Mindössze három centiméterre került a kritikus vízszinttől a Duna Csernavodánál, intézkedni kellett az atomerőmű miatt

A Duna rendkívül alacsony vízállása miatt sürgős intézkedéseket rendeltek el Romániában.

Mindössze három centiméterre került a kritikus vízszinttől a Duna Csernavodánál, intézkedni kellett az atomerőmű miatt
Hirdetés
2026. október 10., szombat

Égett a száraz aljnövényzet és az erdő is Marosszentkirályon

Felgyulladt a száraz aljnövényzet és a közeli erdő is lángra kapott szombaton Marosszentkirályon a Völgy utcában. A délutáni órákban még a gócpontok eloltásán dolgoztak a tűzoltók.

Égett a száraz aljnövényzet és az erdő is Marosszentkirályon
2026. október 10., szombat

Grindeanu szerint nem szívesség a PSD-nek, ha a PNL részt vesz a kormányzásban

Sorin Grindeanu PSD-elnök szerint a Nemzeti Liberális Párt (PNL) kormányzati részvétele nem a szociáldemokratáknak tett szívesség, hanem Románia érdeke. Úgy véli, a gazdasági nehézségek miatt irányváltásra és korrekciókra van szükség.

Grindeanu szerint nem szívesség a PSD-nek, ha a PNL részt vesz a kormányzásban
2026. október 10., szombat

A PNL kész segíteni a kormányalakítást, de nem akar visszatérni a PSD-vel való közös kormányzáshoz

Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök kijelentette, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) kész hozzájárulni egy működőképes kormány létrejöttéhez, de nem hajlandó ismét közös kormányzásra lépni a Szociáldemokrata Párttal (PSD).

A PNL kész segíteni a kormányalakítást, de nem akar visszatérni a PSD-vel való közös kormányzáshoz
Hirdetés