Hirdetés
Hirdetés

A korai iskolaelhagyás hosszú távú társadalmi problémákat vet fel

Sokat számít az, hogy az ország mely régiójában él a család, ha iskolaelhagyésról beszélünk •  Fotó: Barabás Ákos

Sokat számít az, hogy az ország mely régiójában él a család, ha iskolaelhagyésról beszélünk

Fotó: Barabás Ákos

Országos szinten az előkészítő osztályba iratott gyerekek több mint 15 százaléka nem jut el nyolcadik osztály végéhez. Sőt, vannak olyan megyék, ahol ez az arány meghaladja a 25 százalékot is. Háromszék is az első háromban szerepel, itt a tanulók negyede nem végezte el a nyolcadik osztályt. Főként azokon a vidékeken tapasztalható a legnagyobb lemorzsolódás, ahol a szegénység az úr.

Hajnal Csilla

2024. július 22., 07:562024. július 22., 07:56

A dél-romániai Giurgiu megyében a legnagyobb azoknak a tanulóknak az aránya, akik nem jutottak el a nyolcadik osztály végére, itt 27,26 százalékuk, Călărași megyében 25,9 százalékuk,

Kovászna megyében 24,51 százalékuk, Maros megyében pedig 23,65 százalékuk nem fejezte be az általános iskolát azoknak, akiket kilenc évvel ezelőtt előkészítőbe írattak

– derül ki a Mentsétek meg a gyermekeket szervezet közleményéből.

Hirdetés

Nem mindegy, hogy elvégezte a nyolcadikot, vagy vizsgázott is

A probléma azonban jóval árnyaltabb, mint ahogy a számok mutatják, hiszen nem mindegy, hogy azokat a tanulókat vesszük figyelembe, akik nem is szándékoztak vizsgázni, mert tudták, hogy

úgyis szakiskolába iratkoznának, vagy azokat, akiknek nem sikerült a nyolcadik osztályt befejezniük, mert évet kell ismételniük.

De ott vannak még az évek során lemorzsolódottak is, az ő sorsukat a legnehezebb nyomon követni. Kiss Imre, Kovászna megye főtanfelügyelője szerint fontos tisztázni a fogalmakat, mert

nem ugyanazt az adatot kapjuk akkor, ha az előkészítőbe íratottak számát vetjük össze a nyolcadik végi vizsgázók vagy a nyolcadik osztályt elvégzettek számával.

Galéria

Nehéz követni ezt a mozgást

De attól még tény, hogy Háromszéken is, akárcsak az ország többi megyéjében, azokon a településeken érződik leginkább a lemorzsolódás, ahol nagyobb számban élnek hátrányos helyzetű családok. Ilyen például

a hatezres lélekszámú Előpatak község, továbbá Száldobos, Magyarhermány, Bölönpatak, Hídvég – a lemorzsolódások nyolcvan százaléka ezeken a településeken észlelhető.

Előpatak községközpontjában, Árapatakon több mint 1100 gyerekkel rendelkező általános iskola működik, és a tanulók nyolcvanöt százaléka roma – magyarázza Kiss Imre.

„Előpatakon négy előkészítő osztállyal indulnak százan, és mintegy negyvenen jutnak el a nyolcadikba, de ahogy megyünk felfelé, egyre kevesebben vannak az osztályokban, mert buknak is; ekkor viszont az előtte levő évfolyamon lesznek többen, de onnan is buknak vissza.

Idézet
Nehéz követni ezt a mozgást, talán »egyéni nyomkövetőkkel« lehetne kideríteni, pontosan ki az, aki már három éve jár iskolába, mindig bukva, és ki az, aki eltűnik a rendszerből”

– részletezi a főtanfelügyelő.

Ott van a legnagyobb a lemorzsolódás, ahol nagy számban élnek hátrányos helyzetű családok •  Fotó: Haáz Vince Galéria

Ott van a legnagyobb a lemorzsolódás, ahol nagy számban élnek hátrányos helyzetű családok

Fotó: Haáz Vince

Ahol a gyerekek oktatása nem prioritás

A roma közösségek hagyományai szerint a gyerekek többnyire már hatodikban kimaradoznak az iskolából, férjhez adják a kislányokat, vagy a szülők elmennek dolgozni.

Sokan a gyerekkel indulnak külföldre epret szedni, a következő évben visszaíratják őket a hazai oktatási rendszerbe a szociális támogatások miatt, de aztán megint eltűnnek.

Mint Kovászna megye főtanfelügyelője mondja, ez egy átfogó szociális probléma, de az iskola olyan, mint a jéghegy csúcsa, csak ez látszik ki az egészből. Mélyre nyúló a gond, amit önmagában az iskola nem tud megoldani, de amit lehet, azt megteszi.

„Ilyen például a szociális támogatások közvetítése, akár egy szociális hivatalban. Projektekkel szervezett felzárkóztatás, másodikesély-programok – hatszáz ilyen gyereket hoztunk vissza, hogy tanuljanak, akik a második-harmadik osztályt nem fejezték be. De

abba már nem tudunk beleszólni, ha három család kap egy ajánlatot Spanyolországból epret szedni, és másnap felülnek a buszra, elviszik a gyerekeket, nem gondolva a taníttatásukra.

Régi probléma, amely keveset változott. Mindenekelőtt a szülőket kellene megnevelni, hogy olyan szülői minta legyen a gyerekek előtt, amely fontosnak tartja az iskolát” – fejti ki Kiss Imre.

Vannak megyék, ahol a nulladikba iratott gyerekek több mint negyede nem fejezte be a nyolcadik osztályt •  Fotó: Pixabay.com Galéria

Vannak megyék, ahol a nulladikba iratott gyerekek több mint negyede nem fejezte be a nyolcadik osztályt

Fotó: Pixabay.com

Románia gyerekeinek szinte negyven százaléka él szegénységben

A Mentsétek meg a gyermekeket szervezet felméréséből az is kiderül, hogy 2023-ban Romániában több mint 1,3 millió gyerek (az összes 39 százaléka) van a szegénység vagy a társadalmi kirekesztés kockázatának kitéve. Egy 2022-ben készült Eurostat-felmérés, amely a gazdasági válság romániai családokra gyakorolt hatását vizsgálta, kimutatta, hogy

a romániai háztartások 40 százaléka tapasztalta a jövedelem csökkenését 2021-hez képest, miközben a kiadások a családok 98 százalékánál növekedtek.

Ugyanebben az évben, 2023-ban a három vagy több gyermeket nevelő családok több mint harmada (33,2 százaléka) nem engedhette meg magának, hogy megfelelő élelmet biztosítson gyerekei számára.

Minden hatodik iskoláskorú gyerek nem jár iskolába, és az iskolai teljesítménykülönbség a szegénységben élő tanulók és a többi gyermek között itt az egyik legnagyobb a világon.

Ráadásul minden ötödik gyerek nem fejezi be a kötelező tanulmányait, és – az oktatás rossz minősége miatt – az ország gyerekeinek fele funkcionális analfabéta a kiszolgáltatott közösségekben – utal a Mentsétek meg a gyermekeket alapítvány közleménye a felmérésekre.

A krónikus funkcionális analfabetizmus továbbra is az első, 2009-es PISA-felmérés szintjén van, az érintett gyerekek közel fele, azaz 41,7 százaléka (olvasás) és 48,6 százaléka (matematika) küzd ezzel

– derül ki a közleményben idézett 2022-es PISA-felmérésből. Ugyanebből tudjuk meg azt is, hogy a román oktatási rendszer a legegyenlőtlenebb a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) által végzett PISA-tesz több mint száz résztvevő országa közül.

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. február 10., kedd

Negyven lakót evakuáltak egy tömbháztűz miatt Sepsiszentgyörgyön

Két ember égési sérüléseket szenvedett miután tűz ütött ki kedd este egy tömbházlakásban Sepsiszentgyörgyön. A tűzeset miatt negyven személyt kellett evakuálni a tömbházból.

Negyven lakót evakuáltak egy tömbháztűz miatt Sepsiszentgyörgyön
Hirdetés
2026. február 10., kedd

Az utcán mentették meg egy idős férfi életét

Hirtelen esett össze egy idős férfi hétfőn Marosvásárhely egyik utcáján, egy önkéntes tűzoltó azonban éppen a helyszínen volt, és azonnal cselekedett, mellkaskompressziókkal hozta vissza az életbe a férfit.

Az utcán mentették meg egy idős férfi életét
2026. február 10., kedd

Fejlesztések az 112-es segélyhívó szolgálatnál: pontosabb helymeghatározás és akadálymentesítés

A Különleges Távközlési Szolgálat (STS) kedden ismertette az 112-es segélyhívó számra érkező hívások helymeghatározására szolgáló új rendszerét, valamint a hallássérült emberek számára a segélyszolgálat igénybevételét segítő opciót.

Fejlesztések az 112-es segélyhívó szolgálatnál: pontosabb helymeghatározás és akadálymentesítés
2026. február 10., kedd

Tánczos Barna szerint a magyar közösséget jobban tudják segíteni a kormányon, mint ellenzékben

Tánczos Barna miniszterelnök-helyettes a Digi24 hírtévének nyilatkozva kijelentette, hogy ha a helyzet kiéleződik, az RMDSZ megvizsgálhatja a kormányból való kilépés lehetőségét.

Tánczos Barna szerint a magyar közösséget jobban tudják segíteni a kormányon, mint ellenzékben
Hirdetés
2026. február 10., kedd

Felülvizsgálja a kulturális minisztérium az előadó-művészeti területen dolgozók munkaerő-nyilvántartási kezdeményezését

Felülvizsgálja a kulturális minisztérium az előadó-művészeti intézményeknél foglalkoztatottak munkaidő-nyilvántartására vonatkozó kísérleti tervet – ismertette Demeter András miniszter döntését a tárca keddi közleménye.

Felülvizsgálja a kulturális minisztérium az előadó-művészeti területen dolgozók munkaerő-nyilvántartási kezdeményezését
2026. február 10., kedd

A legfelsőbb bíróság kéri az alkotmánybíróságtól, hogy forduljon az Európai Unió Bíróságához a különnyugdíjak ügyében

A legfelsőbb bíróság kéri az alkotmánybíróságtól, hogy forduljon az Európai Unió Bíróságához a bírák és ügyészek nyugdíjazását szabályozó törvénytervezet ügyében.

A legfelsőbb bíróság kéri az alkotmánybíróságtól, hogy forduljon az Európai Unió Bíróságához a különnyugdíjak ügyében
2026. február 10., kedd

Újabb felszerelések érkeznek ezen a héten Hargita megye oktatási intézményeibe

Hargita megye 83 tanintézetének több mint 220 kapcsolódó intézménye részesül új bútorzatban, taneszközökben és korszerű digitális felszerelésekben, az Országos Helyreállítási Terv (PNRR) támogatásából.

Újabb felszerelések érkeznek ezen a héten Hargita megye oktatási intézményeibe
Hirdetés
2026. február 10., kedd

Fontos tudnivalók a Magyarországi országgyűlési választásokról

Magyarország Csíkszeredai Főkonzulátusa tájékoztatást tett közzé a 2026. április 12-én esedékes magyar országgyűlési választásokkal kapcsolatban a külhoni szavazókat érintő határidőkről és tudnivalókról.

Fontos tudnivalók a Magyarországi országgyűlési választásokról
2026. február 10., kedd

Az egészségügyi miniszter szerint nincs helye a 10 százalékos bércsökkentésnek

Alexandru Rogobete egészségügyi miniszter kedden bejelentette, ellenzi a kórházi és a mentőszolgálati egészségügyi személyzet fizetésének 10 százalékos csökkentését.

Az egészségügyi miniszter szerint nincs helye a 10 százalékos bércsökkentésnek
2026. február 10., kedd

Egyik törvényszékről a másikra helyezik át az ANAF és a Iohannis házaspár közötti per tárgyalását

A nagyszebeni törvényszékről a vajdahunyadira helyezik át az adóhatóság (ANAF) és a Iohannis család közötti per tárgyalását.

Egyik törvényszékről a másikra helyezik át az ANAF és a Iohannis házaspár közötti per tárgyalását
Hirdetés