Hirdetés
Hirdetés

A korai iskolaelhagyás hosszú távú társadalmi problémákat vet fel

Sokat számít az, hogy az ország mely régiójában él a család, ha iskolaelhagyésról beszélünk •  Fotó: Barabás Ákos

Sokat számít az, hogy az ország mely régiójában él a család, ha iskolaelhagyésról beszélünk

Fotó: Barabás Ákos

Országos szinten az előkészítő osztályba iratott gyerekek több mint 15 százaléka nem jut el nyolcadik osztály végéhez. Sőt, vannak olyan megyék, ahol ez az arány meghaladja a 25 százalékot is. Háromszék is az első háromban szerepel, itt a tanulók negyede nem végezte el a nyolcadik osztályt. Főként azokon a vidékeken tapasztalható a legnagyobb lemorzsolódás, ahol a szegénység az úr.

Hajnal Csilla

2024. július 22., 07:562024. július 22., 07:56

A dél-romániai Giurgiu megyében a legnagyobb azoknak a tanulóknak az aránya, akik nem jutottak el a nyolcadik osztály végére, itt 27,26 százalékuk, Călărași megyében 25,9 százalékuk,

Kovászna megyében 24,51 százalékuk, Maros megyében pedig 23,65 százalékuk nem fejezte be az általános iskolát azoknak, akiket kilenc évvel ezelőtt előkészítőbe írattak

– derül ki a Mentsétek meg a gyermekeket szervezet közleményéből.

Hirdetés

Nem mindegy, hogy elvégezte a nyolcadikot, vagy vizsgázott is

A probléma azonban jóval árnyaltabb, mint ahogy a számok mutatják, hiszen nem mindegy, hogy azokat a tanulókat vesszük figyelembe, akik nem is szándékoztak vizsgázni, mert tudták, hogy

úgyis szakiskolába iratkoznának, vagy azokat, akiknek nem sikerült a nyolcadik osztályt befejezniük, mert évet kell ismételniük.

De ott vannak még az évek során lemorzsolódottak is, az ő sorsukat a legnehezebb nyomon követni. Kiss Imre, Kovászna megye főtanfelügyelője szerint fontos tisztázni a fogalmakat, mert

nem ugyanazt az adatot kapjuk akkor, ha az előkészítőbe íratottak számát vetjük össze a nyolcadik végi vizsgázók vagy a nyolcadik osztályt elvégzettek számával.

Galéria

Nehéz követni ezt a mozgást

De attól még tény, hogy Háromszéken is, akárcsak az ország többi megyéjében, azokon a településeken érződik leginkább a lemorzsolódás, ahol nagyobb számban élnek hátrányos helyzetű családok. Ilyen például

a hatezres lélekszámú Előpatak község, továbbá Száldobos, Magyarhermány, Bölönpatak, Hídvég – a lemorzsolódások nyolcvan százaléka ezeken a településeken észlelhető.

Előpatak községközpontjában, Árapatakon több mint 1100 gyerekkel rendelkező általános iskola működik, és a tanulók nyolcvanöt százaléka roma – magyarázza Kiss Imre.

„Előpatakon négy előkészítő osztállyal indulnak százan, és mintegy negyvenen jutnak el a nyolcadikba, de ahogy megyünk felfelé, egyre kevesebben vannak az osztályokban, mert buknak is; ekkor viszont az előtte levő évfolyamon lesznek többen, de onnan is buknak vissza.

Idézet
Nehéz követni ezt a mozgást, talán »egyéni nyomkövetőkkel« lehetne kideríteni, pontosan ki az, aki már három éve jár iskolába, mindig bukva, és ki az, aki eltűnik a rendszerből”

– részletezi a főtanfelügyelő.

Ott van a legnagyobb a lemorzsolódás, ahol nagy számban élnek hátrányos helyzetű családok •  Fotó: Haáz Vince Galéria

Ott van a legnagyobb a lemorzsolódás, ahol nagy számban élnek hátrányos helyzetű családok

Fotó: Haáz Vince

Ahol a gyerekek oktatása nem prioritás

A roma közösségek hagyományai szerint a gyerekek többnyire már hatodikban kimaradoznak az iskolából, férjhez adják a kislányokat, vagy a szülők elmennek dolgozni.

Sokan a gyerekkel indulnak külföldre epret szedni, a következő évben visszaíratják őket a hazai oktatási rendszerbe a szociális támogatások miatt, de aztán megint eltűnnek.

Mint Kovászna megye főtanfelügyelője mondja, ez egy átfogó szociális probléma, de az iskola olyan, mint a jéghegy csúcsa, csak ez látszik ki az egészből. Mélyre nyúló a gond, amit önmagában az iskola nem tud megoldani, de amit lehet, azt megteszi.

„Ilyen például a szociális támogatások közvetítése, akár egy szociális hivatalban. Projektekkel szervezett felzárkóztatás, másodikesély-programok – hatszáz ilyen gyereket hoztunk vissza, hogy tanuljanak, akik a második-harmadik osztályt nem fejezték be. De

abba már nem tudunk beleszólni, ha három család kap egy ajánlatot Spanyolországból epret szedni, és másnap felülnek a buszra, elviszik a gyerekeket, nem gondolva a taníttatásukra.

Régi probléma, amely keveset változott. Mindenekelőtt a szülőket kellene megnevelni, hogy olyan szülői minta legyen a gyerekek előtt, amely fontosnak tartja az iskolát” – fejti ki Kiss Imre.

Vannak megyék, ahol a nulladikba iratott gyerekek több mint negyede nem fejezte be a nyolcadik osztályt •  Fotó: Pixabay.com Galéria

Vannak megyék, ahol a nulladikba iratott gyerekek több mint negyede nem fejezte be a nyolcadik osztályt

Fotó: Pixabay.com

Románia gyerekeinek szinte negyven százaléka él szegénységben

A Mentsétek meg a gyermekeket szervezet felméréséből az is kiderül, hogy 2023-ban Romániában több mint 1,3 millió gyerek (az összes 39 százaléka) van a szegénység vagy a társadalmi kirekesztés kockázatának kitéve. Egy 2022-ben készült Eurostat-felmérés, amely a gazdasági válság romániai családokra gyakorolt hatását vizsgálta, kimutatta, hogy

a romániai háztartások 40 százaléka tapasztalta a jövedelem csökkenését 2021-hez képest, miközben a kiadások a családok 98 százalékánál növekedtek.

Ugyanebben az évben, 2023-ban a három vagy több gyermeket nevelő családok több mint harmada (33,2 százaléka) nem engedhette meg magának, hogy megfelelő élelmet biztosítson gyerekei számára.

Minden hatodik iskoláskorú gyerek nem jár iskolába, és az iskolai teljesítménykülönbség a szegénységben élő tanulók és a többi gyermek között itt az egyik legnagyobb a világon.

Ráadásul minden ötödik gyerek nem fejezi be a kötelező tanulmányait, és – az oktatás rossz minősége miatt – az ország gyerekeinek fele funkcionális analfabéta a kiszolgáltatott közösségekben – utal a Mentsétek meg a gyermekeket alapítvány közleménye a felmérésekre.

A krónikus funkcionális analfabetizmus továbbra is az első, 2009-es PISA-felmérés szintjén van, az érintett gyerekek közel fele, azaz 41,7 százaléka (olvasás) és 48,6 százaléka (matematika) küzd ezzel

– derül ki a közleményben idézett 2022-es PISA-felmérésből. Ugyanebből tudjuk meg azt is, hogy a román oktatási rendszer a legegyenlőtlenebb a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) által végzett PISA-tesz több mint száz résztvevő országa közül.

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. április 12., vasárnap

Mind címlapon tartják a magyarországi választást a vezető román portálok

Címlapon hozzák a 2026-os magyar országgyűlési választással kapcsolatos információkat a vezető román hírportálok.

Mind címlapon tartják a magyarországi választást a vezető román portálok
Hirdetés
2026. április 12., vasárnap

Ami már most nagyon eldőlt a magyarországi választáson

A korábbiaknál magasabb részvételi aránnyal zárul a nap a 2026-os magyarországi országgyűlési választáson, hiszen már a délután öt órai (romániai idő szerint hat órai) részvétel felülmúlta az előző választások egész napi jelenlétét.

Ami már most nagyon eldőlt a magyarországi választáson
2026. április 12., vasárnap

Megvan, hogy ma este mikorra várhatók a választási eredmények

A szavazólapok feldolgozottságának függvényében, várhatóan vasárnap este 8 órától (helyi idő szerint, romániai idő szerint 9 órától) kezdi meg a Nemzeti Választási Iroda (NVI) az országgyűlési választás eredményeinek közlését.

Megvan, hogy ma este mikorra várhatók a választási eredmények
2026. április 12., vasárnap

Elképesztő eredmény várható – vetítik előre a friss adatok

Helyi idő szerint délután három (romániai idő szerint négy) óráig a választópolgárok 66,01 százaléka voksolt a vasárnapi magyarországi országgyűlési választáson. Ez minden eddiginél nagyobb arány, az időszakot tekintve.

Elképesztő eredmény várható – vetítik előre a friss adatok
Hirdetés
2026. április 12., vasárnap

Már félidőben nagyobb a részvételi arány a magyarországi választáson, mint volt legutóbb a romániain egész nap

Helyi idő szerint kora délután egy óráig a választásra jogosultak 54,14 százaléka szavazott a magyarországi országgyűlési választáson. Ehhez képest a 2024-es romániai parlamenti választáson 52,33 százalékos volt a részvétel a teljes nap folyamán.

Már félidőben nagyobb a részvételi arány a magyarországi választáson, mint volt legutóbb a romániain egész nap
2026. április 12., vasárnap

Megújult a 171 éve szóló szentegyházi felszegi csengettyű

Új csengettyűre cserélték a régit Szentegyházán, a felszegi falurészen. Az ottlakók kezdeményezésére és az önkormányzat támogatásával megvalósult csengettyűt szombaton, ünnepélyesen adták át.

Megújult a 171 éve szóló szentegyházi felszegi csengettyű
2026. április 12., vasárnap

Apáca vesztette életét az olténiai Beszterce-kolostori tűzben

Tűz ütött ki vasárnap reggel a Vâlcea megyei Costești község területén lévő ortodox Beszterce-kolostorban, az apácák szállásául szolgáló épületben.

Apáca vesztette életét az olténiai Beszterce-kolostori tűzben
Hirdetés
2026. április 12., vasárnap

Mindent felülmúlnak az eddigi eredmények – itt vannak a déli adatok

Harmadjára tett közzé részvételi adatokat a magyarországi országgyűlési választásról vasárnap a Nemzeti Választási Iroda helyi idő szerint tizenegy után, romániai idő szerint délben.

Mindent felülmúlnak az eddigi eredmények – itt vannak a déli adatok
2026. április 12., vasárnap

Szavazott Orbán Viktor és Magyar Péter is

Leadta szavazatát vasárnap reggel a magyarországi országgyűlési választások alkalmával Orbán Viktor miniszterelnök és Magyar Péter, a Tisza Párt elnöke, miniszterelnök-jelöltje is.

Szavazott Orbán Viktor és Magyar Péter is
Szavazott Orbán Viktor és Magyar Péter is
2026. április 12., vasárnap

Szavazott Orbán Viktor és Magyar Péter is

2026. április 12., vasárnap

Rendkívül magas a részvételi arány, megvannak a legfrissebb adatok

Másodjára tettek közzé részvételi adatokat a vasárnapi magyarországi országgyűlési választások alkalmával, és ezek is azt mutatják, hogy korábban nem látott magasságokban a szavazási kedv.

Rendkívül magas a részvételi arány, megvannak a legfrissebb adatok
Hirdetés