A helyi termékek fontossága Székelyföldön

Fotó: Pinti Attila

A helyi gazdaság és a helyi termékek szerepe Székelyföld gazdaságában – ebben a témában tartott előadást dr. Lázár Ede, a Sapientia EMTE Csíkszeredai Karának dékánja pénteken az egyetemen. A szakember a III. Székely Kongresszuson szólalt fel.

Molnár Rajmond

2017. április 21., 23:002017. április 21., 23:00

2017. április 22., 09:102017. április 22., 09:10

Itt állíthatja be, hogy a Google-találatokban elöl legyen a Székelyhon!

A szakember szerint jelenleg a székelyföldi gazdaság három lábon áll: az első a faipar, a második a turizmus, a harmadik pedig a helyi termékek és az ezekhez kapcsolódó vállalkozások.

A helyi termékeknek több fő jellemzője is van, amelyekből a következők a leglényegesebbek: térségbeli alapanyagokból készül hagyományosan, az adott térségre jellemző eljárásokkal, emellett a helyi gazdaságot fejleszti, annak szereplőit segíti, illetve környezetileg és társadalmilag is fenntartható gazdálkodást eredményez – közölte Lázár Ede a témával kapcsolatos kutatások eredményeit. Mint mondta, nehéz olyan termelőt találni, aki megfelel e szempontoknak, de

igazából a „piac és a fogyasztó dolga eldönteni, hogy kit is tart helyi termelőnek”.

A meghatározások után stratégiai célokat fogalmazott meg a szakember, amelyek révén növekedhet a helyi termékek kereslete Székelyföldön. „A termelők kapcsán alapvető cél, hogy felismerjék, milyen értékek kapcsolódnak a székelyföldi termékekhez a fogyasztók fejében. A kutatások szerint az egyik a racionális hozzáállás, azaz, a fogyasztó azért vásárol helyit, hogy támogassa a térség gazdaságát. Egy másik szempont a nemzeti öntudat felébresztése a vásárlókban, egy további pedig, hogy a fogyasztó elvárja a termék minőségének, frissességének meglétét” – magyarázta az egyetemi oktató.

Hozzátette, véleménye szerint a felsoroltak mellett manapság már az egyéni, fogyasztói igényekre is oda kell figyelnie a székelyföldi vállalkozásoknak, ugyanis elengedhetetlen a piaci szegmentáció (például a térségi fogyasztói szokások életkor szerint) a kereslet növelése érdekében.

A dékán arról is szót ejtett, hogy nehéz a helyi termelőknek felvenni a versenyt a nagyobb áruházláncok külföldről behozott olcsóbb termékeivel, így ez még megoldásra váró probléma a térségünkben. Ezt követően egy ehhez kapcsolódó javaslatot is tett.

„A szakirodalmat tanulmányozva van egy példa a kilencvenes évek Ausztriájáról. Akkor ott hasonló volt a helyzet, mint jelenleg Székelyföldön. Az Európai Uniós csatlakozást követően áramlott be az import árú az országba. Az osztrákok ezért azt találták ki, hogy bevezették az úgynevezett ízrégiókat az ország különböző részein. Ez nagyon jól működött, elérték vele, hogy a helyiek büszkék legyenek az általuk fogyasztott tradicionális termékekre. Egy hasonló programot javasolnék Székelyföldre is” – zárta előadását dr. Lázár Ede.