Rovatok

Szolgáltatások

Médiatár

Bejelentkezés

Bejelentkezés Facebook-fiókkal

Bejelentkezés Google-fiókkal

vagy

E-mail-cím

Jelszó

Elfelejtette a jelszavát?

Regisztráció

Beállítások

Olvasási mód:

Betűméret:

a a

23:54

Elbukott a Veștea-kormány a parlamenti szavazáson

22:18

Az osztrákok ellen is Messi jelentette a különbséget, továbbjutott Argentína

21:50

Azzal kezdett a Sárkányok háza ami két évvel ezelőtt a finálé kellett volna legyen

21:03

Drámai meccsen jutott elődöntőbe a címvédő Bardoc

» MÉG TÖBB FRISS HÍR

Holttestet találtak Csíkszereda egyik utcáján

Átlagfizetés Magyarországon és Romániában: összehasonlítottuk a legfrissebb adatokat

Elpusztított egy lovat és jött a tehénért is a behemót medve, amikor kilőtték

Vébékódolás az M4 Sporton: válaszolt a közmédia a Székelyhon kérdéseire

Megsebesítették, majd elmenekült a medve, és amikor újra felbukkant, akkor támadt

Jogi lépéseket fontolgatnak a Vasárnap menesztett újságírói

Vébékódolás az M4 Sporton: válaszolt a közmédia a Székelyhon kérdéseire

Barti Tihamér nyilvánosságra hozta az ellene szóló vádiratot

Átlagfizetés Magyarországon és Romániában: összehasonlítottuk a legfrissebb adatokat

Ősszel beüzemelik az intelligens forgalommenedzsment-rendszert

A hegyimentőknek állít emléket a Kis-Cohárdon állított kereszt

A Kis-Cohárd keresztje és vasalt útja egységest képez, hegyimentőknek állít emléket

Fotó: Balázs Katalin

Jó úton jártak azok, akik Nagyboldogasszony ünnepén a Hagymás-hegységben lévő Kis-Cohárdot tűzték ki úti célként. A sűrűn járt út ezúttal nem csak arra adott lehetőséget, hogy fölülnézetből láthassa az ember a Gyilkos-tót, hanem arra is, hogy vissza nem térő esemény részese legyen. 2018. augusztus 15-én állítottak keresztet a Kis-Cohárdra.

Balázs Katalin

2018. augusztus 16., 17:542018. augusztus 16., 17:54

Itt állíthatja be, hogy a Google-találatokban elöl legyen a Székelyhon!

Akár a korábbi négy kereszt esetén, melyek gyopárdíszükkel jelzik közös eredetüket, most is Tóth Károly volt az ötletadó, a Dancurás Hegyimentő Egyesület pedig a megvalósító.

A Nagy-Hagymás, Csofronka, Öcsém és Vit-havas után immár a Kis-Cohárdra is jel került.

Emlékjel is e szimbólum, a mindenkori hegyimentőkre – amint a keresztszentelésen elhangzott –, a hegyre járó emberek segítőire irányítja a figyelmet.

Fotó: Balázs Katalin

Egymás terhét hordozni

„Szeressük az embereket úgy, hogy igyekezzünk jó útra téríteni őket. A jó út pedig az, amelyik felfelé vezet. Kedves barátaim, alighanem jó úton jártunk, amíg ide értünk” – jelentette ki Korzenszky Richárd tihanyi apát, a hetvenhét éves bencés szerzetes.

A kereszt jel. Az emberséghez hozzátartozik az, hogy olyasmit is tesz, aminek látszólag semmi értelme. Alighanem egyetlen fillért sem kapott a keresztet ide felcipelők közül senki.

Felállítjuk ide, fölöslegesen, nem lesz ebből semmiféle idegenforgalmi haszon. De lehet, lesz vonzereje, lesz, aki azért jön fel, hogy a tövében elgondolkodjon: életemből nem hiányzik a kereszt. Mindannyian kereszthordozók vagyunk, egymás terhét hordozzuk. Jézus adott példát erre. Aki erre a keresztre rátekint, gondoljon arra, hogy szolidárisak kell legyünk egymással, és Jézus példájából nyerjünk bizonyosságot: velünk az Isten” – biztatott a bencés szerzetes, fenyőággal szentelve fel a keresztet. A keresztszentelési szentmisét hárman végezték, a főcelebráns mellett

jelen volt Keresztes Zoltán, a gyergyószentmiklósi Szent István plébánia plébánosa és Kémenes Lóránt főesperes, aki Kolozsvárról tért haza az ünnepségre.

Fotó: Balázs Katalin

Érték és mérték

A négy méter magas, fémszerkezetű és faborítású emlékjel, amint a csúcskeresztek esetében lenni szokott, egy fémdobozzal van kiegészítve. Ebben található a csúcskönyv, amelybe

bárki beleírhatja gondolatait, jelét hagyhatja annak, hogy a Cohárd tetején járt.

Fotó: Balázs Katalin

A hegyimentők és a Nagy-Hagymás–Békás-szoros Nemzeti Park munkatársai is gondoskodnak arról, hogy ép maradjon, ha betelik, újra cseréljék. Tóth Károly elmondta, a hegyimentők a munkát elvégezték, az ötletből csúcsra állított kereszt lett. Mostantól

az arra járókon múlik, hogy tornaszer, üzenőfal lesz-e belőle, vagy egy jelkép, mely az égig érő hegyek között meghatározza az ember mértékét és értékét.

Fotó: Balázs Katalin

Nem mind természetszerető, aki hegylakó
A Nagy-Hagymás–Békás-szoros Nemzeti Park igazgatója, Hegyi Barna, a szentelési ünnepségen elmondta: a keresztet engedéllyel állították fel egy rozsdás antenna helyére. Épségére a parkőrök is gondot fordítanak. Gyakran járnak a Kis-Cohárdra, és szinte mindennapos látogatást tesznek a védett növények, a magyar nőszirom, a papucskosbor virágzásakor. „Azt látjuk az információs tábláinkon is, hogy a turisták keze koptatja rendesen. Azt reméljük, a kereszthez másként viszonyulnak, a rombolók elég babonásak lesznek ahhoz, hogy a szakrális szimbólumokat békén hagyják.” Az igazgató elmondta, az embereket azonban sehogy sem sikerül visszatartani attól, hogy szemeteljenek. A turisták által otthagyott hulladék mellett a helyi lakosság háztartási szemete is szennyezi a nemzeti parkot. Van temetkezésből származó koszorú, ágybetét és építkezési törmelék is, amit nem lehet a turistákra fogni. Bár lehetőség lenne, nem kötnek sokan szerződést az illetékes céggel, így ami fölöslegessé válik, a természetben köt ki. Évente több nagyobb takarítást szerveznek, szeptember 15-én az Együtt Romániáért-akció kezdődik. A régi alagutat is le kellett záratni, hogy ne legyen ott az illegális szemétlerakó, kamerákat szereltek és szerelnek még fel, illetve pályáznak medvebiztos kukákra, melyeket közterületre szánnak, remélve hozzá az önkormányzat támogatását.