Ortodox templomot építenének a Kárpátok sétányán

Az egykori mezőváros határainak mai napig tartó terjeszkedése azt vonta maga után, hogy ma már nem ritka látvány a tömbházak fölött szerényen csúcsosodó templomtorony tetején kereszttel, gömbbel vagy más vallási jelképpel. Viszont a Darina szupermarket melletti bárban ülő román anyanyelvű férfinak a véleménye is helytálló, aki először hallva a tervekről, úgy vélte, nincs értelme a lakótelepen templomot emelni, hiszen a főtéri katedrálisba 15 perc alatt el lehet érni. Egyre kevesebb az öreg lakos, mondta a mellette ülő társa, utalva a templompadokban ülő korosztályra, majd a harmadik társuk fejezte be az eszmefuttatást azzal, hogy inkább fiatal, gyerekes családok számára építenének lakásokat.

A hírek hallatán az „áléások” összefogtak, többek között Facebook-csoportot hoztak létre, s az elmúlt napokban a lakótelep összes lakójának kétnyelvű szórólapon hívták fel a figyelmét, hogy vigyázzanak, mit írnak alá. „Fontosnak tartom hangsúlyozni, hogy ennek a történetnek nincs etnikai vagy felekezeti vetülete, arról van szó, hogy egyszerű emberek nem szeretnének lakóterük közelében templomot. Éppen egy ortodox templom épül, de ismét hangsúlyozom: semmilyen más templomot nem szeretnénk ide, hiszen az átrajzolja az „áléa” életét” – nyilatkozta Kali István, az ügy kezdeményezője, a lakosok képviselője.

Kali István felsorolta azokat az érveket, amelyek amellett szólnak, hogy a sétányon nincs szükség templomra: egyrészt zöldövezetet számolnának fel, ami mellesleg nem is olyan régen még játszótérként funkcionált, tehát ennek felszámolása hátrányosan érintené a kisgyerekes családokat. Ezenkívül, ismerve a tényt, hogy az ortodox templomokban a misét ki szokás hangosítani, a lakosok nemcsak az életterük beszűkülésétől, hanem az állandó zajtól is féltik a nyugalmukat. Ráadásul a lakótelep, parkolóhelyek hiányában, nem bírná meg a megnövekedett autós forgalmat, és az sem elhanyagolandó szempont Kali szerint, hogy a templom felépülésével az ingatlanárak is csökkenni fognak.

Hasonlóképpen vélekedett az ügy mögé felsorakozók közül Jére Annamária is. „Nagyon megdöbbentett a hír, főleg, hogy itt nőttem fel a játszótéren. Édesanyám most ment nyugdíjba, akkor ezentúl minden órában a kongatást kell majd hallgatnia? Az is felháborító, amiről a szomszédaink meséltek, hogy már szégyenükben is aláírták a papírt, mert azt kérdezték tőlük, hogy járnak templomba és nem akarják aláírni?” – mondta a fiatal hölgy. Kali Istvántól arról is értesültünk, hogy a Darina mögött, a Napsugár napközi melletti egykori játszótér elemeit már a múlt évben széthordták, és mikor megkérdezték a munkásoktól, hogy újabb hinták, csúszdák, padok kerülnek-e a régiek helyére,  azt a választ kapták, hogy nem hoznak semmit helyettük, a polgármesteri hivatal parkolót épít majd oda. Ebből egyelőre annyi valósult meg, hogy a focipályából levágtak egy parkolónyi sávot, viszont az egykori játszótér területe parlagon hever.

A templomépítés körüli történet egy másik, egyelőre homályos része: úgy tűnik, a helyszín sem biztos. „Tudni kell, hogy csak és kizárólag román anyanyelvű szomszédainkat keresték meg, ami valamennyire érthető, mivel arra törekednek, hogy megfelelő számú támogató aláírást gyűjtsenek azért, hogy a templom felépítését kezdeményezhessék” – vélekedett Kali, majd hozzátette, a megkeresettek között voltak olyanok, akik nem fogadták kitörő örömmel a hírt, valószínűleg ezért történhetett meg az, hogy az aláírásgyűjtők egyeseknek azt mondták, hogy a Darina mögötti játszótérre, másoknak pedig azt, hogy a Május 1 strand melletti parkban építkeznének: „Ez megtévesztő információ, és nem korrekt. Az aláírásgyűjtés során meg kell mondani konkrétan, hogy hova szeretnének építkezni, mert például voltak olyan, a vasúthoz közel lakók, akik azt mondták, hogy ha a Május 1 strand mellé építik, az annyira őket nem zavarja” – tudtuk meg a kezdeményezőtől.

Kali István a jelenleg szabadságon lévő Peti Andrást szombaton szólította meg a Facebookon, arra kérve, hogy ha tud valamit a templomépítési szándékról, közölje az érintettekkel. Az alpolgármester kedden válaszolt, ebből idézünk egy rövid részletet: „Ha elegendő számú személy lakik egy adott behatárolható területen, akik azonos gyülekezethez tartoznak, akkor kezdeményezhetik az önállósulást. (…) Ha és amennyiben teljesül ez a feltétel, akkor a következő fogas kérdés a terület. A terület lehet az egyház tulajdona, de lehet közterület is. Az utóbbi esetben szükséges a városi tanács beleegyezése is. Ilyet még tudtommal nem igényelt senki. Ha és amennyiben ez a városfejlesztési tervet érinti (például az új Maros híd környéke – Május 1 strand), azt előzetesen építészeti szempontból kell vizsgálni. Ha és amennyiben zöldterületről (parkról, játszótérről) van szó, akkor nagyon különleges esetekben lehet csak „kivonni a forgalomból”. Ez nem egyszerű, és nem rövidtávú folyamat. Ha és amennyiben már megvan a terület, akkor szükséges az építkezési engedély kiváltása, amit a törvény nagyon szigorúan és átláthatóan szabályoz (szomszédok közjegyző által hitelesített beleegyezése, beépíthetőség stb.). És ha sikerült kiváltani az építkezési engedélyt, csak akkor marad hátra a legnehezebb része, az anyagi források előteremtése, én nem hiszem, hogy ez olyan egyszerű, bármelyik felekezetről legyen is szó.”

Felhívtuk a marosvásárhelyi ortodox esperesi irodát is. A telefonba beleszóló hölgytől megtudtuk, Olimpiu Zăhan lelkész-esperes szabadságon van, február 16-a után keressük. Az elöljáró az egyetlen kompetens személy kérdéseink megválaszolására, már csak azért is, mert ő vezeti a 9-es számú parókiát, melyhez a Kárpátok sétánya is tartozik. Ugyanezt nyilatkozta a gyulafehérvári ortodox püspökségnek telefonvonalát kezelő férfi, aki elmondta: nem tudja, hogy elkezdték-e a templom építésének előkészületeit. „Az esperes úr tudja. Mi neveztük ki, de az építkezésről, az előkészületekről ő tud nyilatkozni” – mondta. Mobiltelefonon felhívtuk az esperest is, aki azt mondta: Konstancán van gyógykezelésen, 15-e után keressük.