Többtucatnyi halott a szlovjanszki harcokban

A belügyi tárca vezetője közölte: a rendfenntartók a hétfői összecsapásokban négy embert veszítettek és 20 tagjuk megsebesült. Avakov tudatta, hogy Kelet-Ukrajnában a kormányerők ellen harcolók között nagyon sok a Krímből érkezett fegyveres, de vannak oroszok, és hétfőn csecsenek is megjelentek.

A belügyminiszter kiemelte, hogy az ukrán katonák nem lőhetnek a polgári lakosságra, amit nagymértékben kihasznál az ellenség, amely a civilek háta mögé rejtőzik és onnan tüzel. Az ilyen tűzfészkeket nem tudják sem helikopterekkel, sem géppuskatűzzel felszámolni, mert nem lőhetnek lakóházakra – tette hozzá.

Avakov a valós helyzet megértését kérte azoktól, akik a hátországból bírálják a terrorellenes műveletet és látják el – mint fogalmazott – „okos tanácsokkal” a frontvonalban harcolókat. Megjegyezte: az ukrán hadsereget módszeresen bomlasztották, ezért nincsenek megfelelő speciális egységei. Úgy vélte, ami jelenleg történik, az a harcban való összecsiszolódás, sok év után az első. Most látjuk, hogy ki kicsoda, ki imitálja a cselekvést, ki a parancsmegtagadó, ki a ravaszkodó és ki a bátor – írta az ukrán belügyminiszter.

Eközben keddi állítások szerint a Krímben a korábban hivatalosan közölteknél jóval kevesebben szavaztak a márciusi népszavazáson az Oroszországhoz csatlakozásra. A Forbes amerikai honlap és a TSZN. Tizsdeny ukrán hírportál, az orosz elnök mellett működő emberi jogi tanács honlapjára a napokban feltett, majd onnan gyorsan eltávolított információra hivatkozva arról írt kedden, hogy a Krímben élőknek csak valamivel több mint 30 százaléka vett részt a referendumon, és ebből is csupán a szavazók fele támogatta az Oroszországhoz csatlakozást.

Ennek megfelelően az ukrajnai Krím félsziget sorsát „az oroszbarát kisebbség, a választók mintegy 15 százaléka döntötte el” – írta az ukrán honlap. A népszavazás után közzétett hivatalos orosz adatok viszont arról szóltak, hogy a referendumon a szavazásra jogosultak 83 százaléka vett részt, és ebből 97 százalék támogatta a csatlakozást Oroszországhoz.

Kelemen Hunor: Európa felelőssége az etnikai konfliktusok megelőzése
Kelemen Hunor miniszterelnök-helyettes szerint az elmérgesedő ukrajnai válság valójában etnikai természetű, és Európa feladata és felelőssége az ilyen konfliktusok rendezése, megelőzése. Az RMDSZ elnöki tisztségét is betöltő politikus a Marosvásárhelyi Rádiónak nyilatkozott az ukrán válságról.
 Kelemen szerint aggodalomra ad okot, hogy Románia közvetlen szomszédságában „etnikai csatározás bontakozik ki”.  A miniszterelnök-helyettes szerint ez aggasztó jel lehet mindazok számára, akik azt hitték, hogy Közép-Kelet-Európában a dolgok egyértelműen eldőltek, hogy a térségben a folyamatok visszafordíthatatlanok, és nem szíthatók etnikai konfliktusok.
A politikus úgy vélte, hogy Ukrajnában nem „a Nyugat-barát, látszólag demokratikus, ugyanakkor mélyen nacionalista ukránok”, és a „nem Nyugat-barát, nem demokratikus, és legalább annyira nacionalista Oroszország” összecsapása zajlik, hanem etnikai konfliktus alakult ki.
„Az Európai Uniónak, Brüsszelnek, a nyugati világnak, az Amerikai Egyesült Államoknak óriási a felelőssége, hiszen mindenki tőlük várja a megoldást, az emberek Nyugat felé tekintenek. (...) A konfliktusmegoldást és a béke biztosítását kell megjelölni elsődleges feladatnak. Mi, erdélyi magyarok a Romániai Magyar Demokrata Szövetségen keresztül következetesen azt képviseltük, és most is határozottan úgy gondoljuk, hogy Európának feladata és felelőssége az etnikai konfliktusok rendezése, megelőzése”– szögezte le Kelemen Hunor.
Kelemen Hunor igyekezett eloszlatni az aggodalmakat azzal kapcsolatban, hogy Romániában a tartalékosok mozgósítására készülnének. Az ukrán válság kapcsán egyébként kedden Traian Băsescu román államfő is megszólalt, kifejtve: a kormányfő szándékai ellenére sem szükséges összehívni a Legfelsőbb Védelmi Tanácsot (CSAT), mivel az ország nincs veszélyben.