
Fotó: Kristó Róbert
Hatalmas bevételkiesést okozott az államnak az alkoholos termékekre és az üzemanyagra kivetett jövedéki adó emelése: az intézkedések a várt hatással ellentétben növelték az adócsalás, illetve a feketegazdaság mértékét, és jelentősen csökkentették az államkasszába befolyó összegeket.
2014. szeptember 25., 16:182014. szeptember 25., 16:18
2014. szeptember 26., 09:442014. szeptember 26., 09:44
A kormány viszonylag rövid idő alatt emelte nagymértékben az úgynevezett köztes alkoholtermékek – ide tartoznak például az ízesített boralapú italok és koktélok – jövedéki adóját: az illeték 2008 óta 250 százalékkal emelkedett.
Összezsugorodott az adózott termelés
A hazai bortermelésért felelős egyesület (PNVV) tájékoztatása szerint ennek nyomán az elmúlt években az adózott termelés szinte teljes egészében eltűnt a piacról, becsléseik szerint mintegy 97 százalékkal zsugorodott a törvényes előállítás, amelynek helyét átvette a feketekereskedelem. A szövetség felhívta a figyelmet arra, hogy ennek következtében a román állam évente több millió eurót veszít.
Ezt a Pénzügyi Tanács adatai is alátámasztják: a hivatal jelentése szerint míg 2008-ban a köztes alkoholtermékek adójából évente 101,4 millió lej folyt be az államkasszába, tavaly már ennek töredékét, mindössze 1,53 millió lejt gyűjtött be az állam. A bortermelési egyesület rámutatott: az adóemelés nyomán nagyon sok termelő zárta be hazai gyárát, és költözött kedvezőbb feltételeket biztosító országokba, Romániában pedig már csak az eladással foglalkoznak.
Drasztikusan visszaesett a fogyasztás
A kormány az üzemanyagok tekintetében sem vette figyelembe, amit a pénzügyi szakértők régóta hangoztatnak: az illetékek túlságosan nagymértékű növelése nem az állami bevételeket, hanem a feketegazdaságot fogja gyarapítani.
A benzinre és gázolajra áprilistól kivetett literenkénti hét eurócentes plusz jövedéki adó ugyancsak nem várt mértékben csökkentette az állami bevételeket: az országos adóhatóság (ANAF) tájékoztatása szerint 2014 második negyedévében 387 millió lejjel kevesebb pénz folyt be az üzemanyag adójából az államkasszába, mint az első negyedévben. Ennek legfőbb oka a hazai fogyasztás drasztikus visszaesése, amit az Országos Statisztikai Intézet (INS) adatai is igazolnak.
A romániai közúti fuvarozók egyesületének (UNTRR) beszámolója szerint az érintett cégek a szükséges üzemanyag csaknem 70 százalékát immár más európai uniós tagállamban vásárolják a különadó bevezetése óta.
Az üzemanyag-drágulás bajnoka Románia
A jelenség érthető, hiszen Románia az üzemanyag-drágulás bajnokává vált az EU-ban: míg év elején átlagosan 1,25 euróba került egy liter benzin, októberre mát az 1,41 eurót is elérheti, ez 11 százalékos áremelkedést jelent. Az összeg felét a különböző adók és illetékek teszik, az államkasszába befolyó hozzájárulás nélkül ugyanis egy liter üzemanyag 66 eurócentbe kerülne.
Románia ugyanakkor nemcsak a gyors ütemű drágulás, hanem az árak tekintetében is „előkelő” helyet foglal el az Unióban: a Bloomberg hírügynökség összeállítása szerint kilencedik a tagállamok sorában. Egy liter benzinért és gázolajért Nagy-Britanniában (1,67 euró) és Olaszországban (1,61 euró) kell a legtöbbet fizetni, Romániához képest pedig Bulgáriában (1,33 euró), Magyarországon (1,35 euró) és Ausztriában (1,31 euró) is kevesebbe kerül az üzemanyag. A Bloomberg rámutatott: egy romániai gépkocsitulajdonos napi átlagjövedelme 28 százalékából tud megvásárolni egy gallon, azaz körülbelül 3,8 liter üzemanyagot.
A nagy olajipari vállalatok nem estek kétségbe a jövedéki adó emelése miatt: az államot megkerülve működnek együtt a fuvarozó vállalatokkal. Andreea Steinhart, a hazai Contexpert könyvelői és tanácsadó vállalat szakértője elmagyarázta: egyes tagállamokban lehetőség van adózatlan szerződéskötésre, amelynek keretében az olajipari vállalatok a készpénzt kizáró vásárlói kártyát biztosítanak ügyfeleiknek, amelyek után havonta vagy nagyobb időközönként küldenek számlát.
Ennek nyomán az államnak nem kell visszautalnia az illeték egy részét a fuvarozóknak, hanem azt az olajipari vállalatoknak számolja fel. Így tehát ha vissza is esik a nagyvállalatok romániai forgalma, a kieső összeget más államokban szerzik vissza, az eljárás pedig a fuvarozók dolgát is megkönnyíti – az egyetlen, aki a történetben veszteséget könyvelhet el, a román állam.
A hétcentes adó bevezetése után a pénzügyminisztérium arra vonatkozóan is szabályzatot adott ki, hogy a hét eurócentből négyet utólag visszaadnak a fuvarozóknak, az érintett vállalatok viszont elégedetlenek voltak.
Egyrészt kifogásolták, hogy az intézkedésről túl későn rendelkeztek, ugyanakkor felhívták arra a figyelmet, hogy Magyarországon például literenként 5,5 eurócentet fordít vissza az állam, ugyanakkor havonta biztosítja a visszaadott összeget, és nem negyedévente, mint Romániában. A Capital gazdasági lap igénylésére egyébként az ANAF nem hozta nyilvánosságra, hogy hány cég igényli vissza a jövedéki adó egy részét, illetve ez mekkora összeget tesz ki.
Rekordszinten a cigarettacsempészet
Egy harmadik piaci szegmens esetében is hiábavalónak tűnik a kormány által az adócsalás megfékezése érdekében tett minden intézkedés: három éve nem volt ugyanis olyan magas a cigarettacsempészet aránya, mint idén júliusban, amikor a piac 17 százalékát tette ki az illegálisan árusított dohányáru. Ehhez képest a cigaretta feketepiacának mértéke májusban 16,1, míg a tavalyi év végén 14 százalék volt.
A világ legnagyobb dohánygyártó vállalatainak illetékesei egyhangúlag úgy vélik, hogy a feketepiac erősödése a cigarettára kivetett jövedéki adó évente többször is történő emelésének tudható be. „A júliusi egy százalékpontos növekedés nem tűnhet soknak, de ez évi 30 millió eurós veszteséget jelent az államkasszának, ehhez pedig még hozzáadódnak a csempészet visszaszorítására költött jelentős összegek” – magyarázta nemrég Adrian Popa, a British American Tobacco romániai illetékese. A cigarettaipar egyébkény Romániában a második legnagyobb adófizető az olajipar után.
Az alkoholos italokra és a dohánytermékekre kirótt jövedéki adó mértékének meghatározásába egyébként az EU-nak is beleszólása van, az ország uniós csatlakozásával ugyanis együtt jár a luxusnak számító termékek adójának fokozatos felzárkóztatása az európai uniós adószinthez.
Bekérették a külügyminisztériumba pénteken a bukaresti orosz nagykövetet, miután az ukrán célpontok ellen november 10-én indított támadás során egy orosz drón behatolt Románia légterébe.
Az amerikai Kongresszus alsóháza elfogadta a szövetségi intézmények finanszírozásáról szóló, így a kormányzati működés újraindulását lehetővé tevő átmeneti költségvetési törvényt szerdán.
Bukarest és Kijev egyaránt tagadta kedden Moszkva vádjait, miszerint Ukrajna és Nagy-Britannia egy közös titkosszolgálati akcióval el akart téríteni egy orosz vadászrepülőgépet – írja az Agerpres az AFP hírügynökségre hivatkozva.
Lezuhant egy török katonai teherszállító repülőgép kedden Georgia légterében, az Azerbajdzsánnal közös határ közelében. A zuhanást szemtanúk filmezték le.
Elfogták hétfőn Olaszországban az itthon börtönbüntetésre ítélt, de szökésben lévő maneleénekes Dani Mocanut és a testvérét.
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter kormányközi nukleáris energetikai együttműködési megállapodást ír alá amerikai kollégájával, Marco Rubióval – közölte a tárcavezető pénteken Washingtonban.
Intercity vonat ütközött személyautóval a Pest vármegyei Szentmártonkátán, a Vasútsoron lévő vasúti átjárónál kedd este romániai idő szerint tíz óra után, a járműben utazó hat ember közül öten életüket vesztették.
Elhunyt Dick Cheney, az Egyesült Államok korábbi alelnöke, védelmi minisztere és republikánus kongresszusi képviselője – jelentette be családja kedden.
A római belvárosban hétfőn összeomlott középkori torony romjai alá szorult román munkás meghalt a kórházban, miután több mint tíz órával a baleset után élve kiemelték a romok közül.
A magyar miniszterelnök november 7-én Donald Trump amerikai elnök vendége lesz a Fehér Házban, a találkozón energetikai, gazdasági, pénzügyi együttműködésről és a béke lehetséges kimenetéléről is tárgyalnak majd.
szóljon hozzá!