
Fotó: Kristó Róbert
Nyelvi akadályok, az egymás mellett, de elkülönülten élés erdélyi történelmi modellje gátolja többek között a romániai magyarok és németek szervezeteinek intézményes közeledését. Józsa Benjámint, a Romániai Német Demokrata Fórum (RNDF) erdélyi szervezetének ügyvezető elnökét Klaus Johannis belpolitikai ambícióiról is kérdeztük.
2014. február 12., 15:002014. február 12., 15:00
2014. február 12., 15:002014. február 12., 15:00
– Mit jelent a Német Demokrata Fórum számára Klaus Johannis belügyminiszteri kinevezése?
– Elsősorban azt, hogy Nagyszebenben új polgármestert kell választani. Számunkra amúgy nem nagy újdonság, hiszen az, hogy csatlakozott a liberálisokhoz, már jelezte, hogy Johannis országos politizálásra készül. A legfontosabb üzenet, hogy Romániában egy kisebbség képviselője eséllyel pályázhat a belügyminisztériumi tárcára.
– Félig magyar származású, identitású emberként milyennek ítéli a hazai német–magyar viszonyt? Vagy inkább annak a hiányát?
– Alig létező viszonyról beszélhetünk, amelynek részben történelmi gyökerei vannak. Erdélyben ugyanis egymás mellett, de egymástól többnyire függetlenül éltek a különböző nemzetek – ez volt az erdélyi modell. A kivándorlók ügyét tárgyalva a német fórumban sokszor beszéltünk erdélyi szász identitásról, s arra jutottunk, hogy azt nem exportálható. Ahhoz ugyanis minimum két dolog hiányzik Németországban: a románok és a magyarok.
– Akkor miért nem tapasztalhatók az útkeresés jelei egymás felé?
– Létezik ilyen, de többnyire csak helyi szinten. Szebenben például sok közös rendezvényünk van a helyi magyar szervezetekkel. Több kellene, de míg a munka nem csökken, mi egyre kevesebben vagyunk. A székely zászló, vagy egyéb szimbólumok ügye például érthetetlen az erdélyi szászok számára. Nekik ugyanis eszükbe sem jutna lobogtatni a német zászlót, mivel az nem volt soha az övék, Erdély soha nem volt a német birodalom része, ellentétben mondjuk a sziléziai németek esetével. Innen az értetlenkedés a részükről: mit akarnak a székelyek, provokálni a románokat? Többek között a hasonló akadályok leküzdését szolgálná a magyar–német kapcsolatok erősítése.
A teljes interjú az Erdélyi Napló (www.erdelyinaplo.ro) február 13-án megjelenő 6. lapszámában olvasható.
Több ember is életét vesztette az M3-as autópályán szombatról vasárnapra virradó éjszaka történt buszbalesetben – közölte a Borsod-Abaúj-Zemplén Vármegyei Rendőr-főkapitányság szóvivője az MTI megkeresésére.
Óriási Mária-szobrot avattak fel a közép-lengyelországi Torun városához közeli Konotopie faluban. A lengyel milliárdos házaspár adományából megvalósult, 55,6 méter magas emlékmű Európa legnagyobb ilyen jellegű emlékművének számít.
Az USA energiaügyi hivatala jelentősen, hordónként átlagosan 86,81 dollárra emelte a Brent nyersolaj 2026-os világpiaci átlagárára vonatkozó előrejelzését a korábbi 82 dollárról a Hormuzi-szoroson keresztüli szállítások tartós fennakadása miatt.
Történelmi mélypontra csökkent a Lake Mead, az Egyesült Államok legnagyobb víztározójának vízszintje szombaton – derül ki a vízügyi hatóságok adataiból.
Andrew és Tristan Tate influenszerek ügyvédei pénteken azt kérték egy amerikai bírótól, hogy óvadék ellenében helyezze szabadlábra ügyfeleiket a miami börtönből.
Megerősítették a biztonsági intézkedéseket a ceutai határ mindkét oldalán péntekre virradó éjjel, miután Marokkó felől tömegesen, a hatóságok első becslései szerint mintegy 40 ezren jutottak be az észak-afrikai autonóm spanyol városba.
Megrongálták a medjugorjei Mária-szobrot és felgyújtották a helyi Szent Jakab-templom szabadtéri oltárát néhány nappal a Mladifest nemzetközi katolikus ifjúsági találkozó kezdete előtt.
Őrizetbe vették Miamiban a férfiak felsőbbrendűségét hirdető amerikai-brit influencert, Andrew Tate-et és testvérét, Tristant. Az intézkedésre az Egyesült Királyság kérésére került sor, amely nemi erőszak vádja miatt kezdeményezte a kiadatásukat.
Izraelben a környezetvédelmi miniszter megszelídített vadállattá minősítette át a nílusi krokodilokat, hogy a természetvédelmi hatóságok tiltakozása ellenére börtönök őrzésére is alkalmazhassák őket – jelentette az izraeli média pénteken.
Ukrajna jelenleg évente 10 millió drónt gyárt, és ezt a mennyiséget 20 millióra tervezi növelni – közölte Volodimir Zelenszkij ukrán elnök kedden Kijevben, az ukrán államiság napja alkalmából rendezett ünnepségen.
szóljon hozzá!