
Fotó: Kristó Róbert
Nyelvi akadályok, az egymás mellett, de elkülönülten élés erdélyi történelmi modellje gátolja többek között a romániai magyarok és németek szervezeteinek intézményes közeledését. Józsa Benjámint, a Romániai Német Demokrata Fórum (RNDF) erdélyi szervezetének ügyvezető elnökét Klaus Johannis belpolitikai ambícióiról is kérdeztük.
2014. február 12., 15:002014. február 12., 15:00
2014. február 12., 15:002014. február 12., 15:00
– Mit jelent a Német Demokrata Fórum számára Klaus Johannis belügyminiszteri kinevezése?
– Elsősorban azt, hogy Nagyszebenben új polgármestert kell választani. Számunkra amúgy nem nagy újdonság, hiszen az, hogy csatlakozott a liberálisokhoz, már jelezte, hogy Johannis országos politizálásra készül. A legfontosabb üzenet, hogy Romániában egy kisebbség képviselője eséllyel pályázhat a belügyminisztériumi tárcára.
– Félig magyar származású, identitású emberként milyennek ítéli a hazai német–magyar viszonyt? Vagy inkább annak a hiányát?
– Alig létező viszonyról beszélhetünk, amelynek részben történelmi gyökerei vannak. Erdélyben ugyanis egymás mellett, de egymástól többnyire függetlenül éltek a különböző nemzetek – ez volt az erdélyi modell. A kivándorlók ügyét tárgyalva a német fórumban sokszor beszéltünk erdélyi szász identitásról, s arra jutottunk, hogy azt nem exportálható. Ahhoz ugyanis minimum két dolog hiányzik Németországban: a románok és a magyarok.
– Akkor miért nem tapasztalhatók az útkeresés jelei egymás felé?
– Létezik ilyen, de többnyire csak helyi szinten. Szebenben például sok közös rendezvényünk van a helyi magyar szervezetekkel. Több kellene, de míg a munka nem csökken, mi egyre kevesebben vagyunk. A székely zászló, vagy egyéb szimbólumok ügye például érthetetlen az erdélyi szászok számára. Nekik ugyanis eszükbe sem jutna lobogtatni a német zászlót, mivel az nem volt soha az övék, Erdély soha nem volt a német birodalom része, ellentétben mondjuk a sziléziai németek esetével. Innen az értetlenkedés a részükről: mit akarnak a székelyek, provokálni a románokat? Többek között a hasonló akadályok leküzdését szolgálná a magyar–német kapcsolatok erősítése.
A teljes interjú az Erdélyi Napló (www.erdelyinaplo.ro) február 13-án megjelenő 6. lapszámában olvasható.
Navi Pillay dél-afrikai jogász, az ENSZ volt emberi jogi főbiztosa és a hágai Nemzetközi Büntetőbíróság egykori bírája kapja idén a Nobel-békedíjat – jelentette be pénteken Oslóban a Norvég Nobel-bizottság.
Anne Carson kanadai szerzőnek ítélte oda az idei irodalmi Nobel-díjat a Svéd Akadémia, amely csütörtökön Stockholmban jelentette be döntését.
Törökországban került kézre Iurie Radulov, alias „Babior”, az egyik legrettegettebb bűnöző a Moldovai Köztársaságban, akinek az 1990-es évek elején – az akkori nyomozati anyagok szerint – Romániával is voltak kapcsolatai.
Az Európai Bizottság szerdán 1,24 milliárd eurót folyósított Ukrajnának a 90 milliárd eurós támogatási hitel védelmi célú alapjából, a forrás ukrán vállalatok által gyártott drónok, drónelhárító eszközök, lőszerek és rakéták beszerzését fedezi.
Elhunyt kedden 102 éves korában Los Angelesben Eva Marie Saint, A rakparton című Elia Kazan-film Oscar-díjas színésznője – írja az MTI Variety.com portálra hivatkozva.
Dróntámadás következtében egy hajó elsüllyedt, egy másik pedig megrongálódott kedden a Fekete-tengeren, Bulgária partjainál – írja az MTI helyi médiajelentésekre hivatkozva.
Megjelent a spanyol parlament feloszlatásáról és november 29-ére előrehozott választások kiírásáról szóló rendelet a spanyol hivatalos állami közlönyben (BOE) kedden. A dokumentumot azután tették közzé, hogy VI. Fülöp spanyol király aláírta.
Az egészségügyi helyzet „ellenőrzés alatt áll” Oroszországban – nyugtatnak az orosz hatóságok, miután a sajtóban megjelent információk szerint egy laboratóriumi technikus pestisben halhatott meg Szibériában. Az ügyben az amerikaiak is megszólaltak.
Az Európai Bizottság támogatja, hogy Montenegró 2028-ban az Európai Unió 28. tagállamává váljon, a csatlakozási folyamat lezárásához azonban politikai stabilitásra és széles körű pártközi támogatásra van szükség – jelentette ki Ursula von der Leyen.
A Flydubai Tel-Avivba tartó járatának egyik pilótája megkéselte a másikat, feltehetően a gép lezuhanását akarta okozni – jelentette ki szerdán délután Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök a reggeli légi incidenssel kapcsolatban.
szóljon hozzá!