Krím: 93 százalék szavazott az Oroszországhoz való csatlakozásra

A helyi politológiai és szociológiai intézet munkatársai által több mint 200 krími - köztük 50, a megyei jogú város, Szevasztopol – szavazókörénél végzett felmérés szerint a választók 7 százaléka adta arra a szavazatát, hogy a Krími Autonóm Köztársaság Ukrajna része maradjon. A felmérésben csaknem 60 ezer választó vett részt.

Kijevi idő szerint este 8 órakor zártak a szavazókörök. A részvételi arány 81,36 százalék volt, ami csaknem kétszerese a 2012-es parlamenti választásokon résztvevők számának. Mateusz Piskorski, az európai megfigyelők küldöttségének vezetője kijelentette, hogy a népszavazás teljességgel megfelelt a nemzetközi normáknak és a demokratikus eljárásoknak.

Musztafa Dzsemiljev, az ukrán parlament képviselője, a krími tatárok nem hivatalos kormánya, a medzslisz korábbi elnöke azonban kijelentette, hogy a részvételi arány valójában nem volt magasabb 30 százaléknál. Közölte, hogy a medzslisz képviselői több szavazókörben is jártak, ahol a részvétel 30 százalék alatt volt. „Lehetséges, hogy néhány városban, ahol nagyobb arányú az orosz lakosság, mint például Kercsben, a részvétel elérte az 50 százalékot” – fűzte hozzá. Rámutatott arra, hogy a helyhatósági választásokon, amikor szintén komoly érzelmek törnek a felszínre, a részvételi arány 52 százalék körül alakul.

Emlékeztetett arra, hogy a krími tatárok bojkottálták a népszavazást. Szavai szerint ezért is hihetetlenül magas a közzétett részvételi arány, mert a tatárok a köztársaság lakosságának több mint egyharmadát teszik ki.

Olekszandr Csernyenko, az Ukrán Választók Bizottsága (KIU) nevű civil szervezet vezetője – aki a Krímben figyelte meg a voksolást – kijelentette, hogy nem egy szabálysértést követtek el a részvétel növelése érdekében. Az általa tapasztaltak szerint a szavazókörökben úgynevezett kiegészítő névjegyzékeket nyitottak, ahová bárkit, aki kérte, felvettek. Szavaztak orosz állampolgárok és szerinte nagy számban voltak olyanok, akik több helyen is szavaztak, vagy akár ugyanabban a szavazókörben álltak be többször a sorba voksolni.

Románia nem ismeri el a népszavazás eredményét

Románia törvénytelennek tekinti a Krím félszigeten megrendezett népszavazást és nem ismeri el annak eredményét – jelentette be Traian Băsescu államfő vasárnap.

A román elnöki hivatal arra hivatkozik közleményében, hogy az ukrán alkotmánybíróság alkotmányellenesnek minősítette a Krím félsziget elszakadásáról kiírt referendumot, és Olekszandr Turcsinov ideiglenes ukrán államfő rendeletben semmisítette meg a krími függetlenségi nyilatkozatot.

„Felkérjük az Oroszországi Föderációt, hogy Ukrajnához fűződő viszonyában tartsa be az ENSZ Alapokmányát, a nemzetközi jog elveit és a Budapesti Memorandumot. Románia támogatja Ukrajna függetlenségét, területi épségét és szuverenitását, valamint a válság diplomáciai rendezését” – olvasható Băsescu nyilatkozatában.

Előzőleg Titus Corlățean román külügyminiszter egy televíziós interjúban jelezte, ha az Európai Unió elfogadná ezt a határmódosítási precedenst, akkor az egész térségben „felrobbannának” a határok. A román diplomácia vezetője szerint ok-okozat összefüggés áll fenn a Koszovóban és a Krím félszigeten történtek között. Ebben annak az álláspontnak a visszaigazolását látja, hogy Románia nem ismerte el Koszovó függetlenségét.

Európának új politikai realitással kell számolnia

A vasárnapi népszavazás eredményeként a Krím függetlenedése Ukrajnától nem lehet kétséges, s ha Moszkva úgy akarja, a félsziget visszatérésével Oroszország kebelére mint Európa új politikai realitásával kell számolni – állapította meg hétfői jegyzetében a Global Times című angol nyelvű kínai napilap.

A Global Times szerint a Nyugat súlyos provokációk sorát hajtotta végre, mi több, szankciókat hirdetett Oroszország ellen. „Washington számára azonban világosnak kell lennie, hogy ezzel Vlagyimir Putyinnal szemben nem ér el eredményt” – fogalmaz az írás. Emlékeztet arra is, hogy a volt Szovjetunió felbomlása után egy sor, a keleti tömbhöz tartozó ország csatlakozott a NATO-hoz, s ez mind Moszkvára gyakorolt nyomást, amit a Nyugat most tovább fokozott.

Ami Ukrajnában történt, lényegében egy a Nyugat által támogatott „Oroszország-elleni színes forradalom” – állapítja meg a szerző, s szerinte Nyugaton számítani kellett Putyin reagálására. Hozzáteszi, a Nyugatnak alapjaiban kellene megváltoztatnia Oroszország-politikáját, ha azt szeretné, hogy Moszkva is megváltoztassa álláspontját a Krímmel és Ukrajnával kapcsolatban. A kompromisszumkészségnek mindkét oldalon meg kell mutatkoznia.

A Global Times végül előhúzza az „adut”, és kettős mérce alkalmazásával vádolja meg azokat, akik most a területi integritás és a szuverenitás fenntartásának fontosságát hangoztatják. Miért nem tették ezt korábban? – teszi fel a kérdést, emlékeztetve a NATO 1999-es - ENSZ felhatalmazás nélküli – hetven napon át tartó jugoszláviai bombázására. A független Koszovó a Nyugat szüleménye – állapítja meg a Global Times, utalva arra is, hogy egyesek még Tibetet is országként emlegetik.

Történelmi pillanat Oroszország számára a krími népszavazás

Oroszország számára történelmi pillanat a krími népszavazás – jelentette ki az orosz parlament alsóházának elnöke nem sokkal az urnák lezárását követően vasárnap.

Szergej Nariskin az állami Pervij kanal (Egyes csatorna) televíziós csatornának nyilatkozva azt mondta, hogy „a referendum adatai önmagukért beszélnek”. A duma elnöke a magas részvételi arányra utalt. Szerinte meggyőzőek lesznek az eredmények, bár még csak az exit poll felmérés adatai állnak a rendelkezésre. Az orosz politikus ugyanakkor elismerte, hogy meg kell várni a hivatalos adatokat, de rögtön hozzátette, hogy „feltételezzük, hogy azok ugyanilyenek lesznek”.

Szergej Nariskin a krími népszavazáson megfigyelőként jelenlevő parlamenti képviselők elmondására hivatkozva arról számolt be, hogy „sokan, különösen az idősebb korosztály képviselői könnyekkel a szemükben tették bele az urnába a szavazólapot, és azok az öröm könnyei voltak”. Azt mondta, megértik, hogy a független Ukrajna létrejötte óta eltelt 23 év a krímiek számára a várakozás évei voltak.

Uniós vezetők: a krími népszavazás jogellenes

Jogellenesnek minősítették vasárnap uniós csúcsvezetők az Ukrajnához tartozó Krím félsziget jövőbeli jogállásáról a helyi oroszbarát vezetés által kiírt népszavazást, és egyúttal jelezték: az EU-országok külügyminiszterei hétfőn további intézkedésekről döntenek.

Herman Van Rompuy, az Európai Tanács, valamint José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke közös nyilatkozatban emlékeztetett arra, hogy az uniós országok állam-, illetve kormányfői már március 6-án leszögezték: az ukrán alkotmánnyal és a nemzetközi joggal ellentétesnek tekintik az Oroszországhoz való csatlakozás népszavazásra bocsátását. Van Rompuy és Barroso megerősítette, hogy az EU nem fogja elismerni a referendum kimenetelét.

Az ukrajnai válság megoldása a két uniós intézmény vezetője szerint csakis Ukrajna területi épségén, szuverenitásán és függetlenségén alapulhat, az ukrán alkotmány keretei közé kell illeszkednie, és szigorúan érvényesítenie kell a nemzetközi normákat.

Egyes diplomaták szerint a németek kulcsszerepet játszanak az álláspontok összehangolásában. Ezt alátámasztja, hogy Angela Merkel német kancellár vasárnap is beszélt telefonon Putyinnal. EU-körökben egyelőre nem vállalkoztak arra, hogy megjósolják, az a hír, miszerint az oroszok a Krímben jövő péntekig felhagynak az ukrán helyőrségek blokádjával, mennyire enyhítheti a szankciókat.

Negyvenezer tartalékost hívnak be az ukrán fegyveres erőkhöz

Részleges katonai mozgósításról fogadott el törvényt hétfőn az ukrán parlament, megerősítve Olekszandr Turcsinov ideiglenes államfő erre vonatkozó elnöki rendeletét.

Andrij Parubij, a nemzetbiztonsági és védelmi tanács titkára szerint húszezer tartalékost a nemrég újból megalakított Nemzeti Gárda soraiba hívnak be, és további húszezret a fegyveres erők más alakulataihoz. A mozgósítást a jogszabály életbe lépése után 45 napon belül végrehajtják.

Az előterjesztés indoklásában foglaltak szerint a mozgósítást „a Krím-félszigeten kiéleződött társadalmi és politikai helyzet, az orosz fél leplezetlen agressziója” miatt van szükség. A Krími Autonóm Köztársaság központilag feloszlatott, ezért törvénytelen parlamentje az Oroszországhoz való csatlakozásról tartott helyi népszavazás eredményére hivatkozva hétfőn kikiáltotta a terület függetlenségét.