Immunológusok kaptak orvosi Nobel-díjat

A szakember annak kapcsán nyilatkozott, hogy az amerikai Bruce Beutler és a luxemburgi születésű Jules Hoffmann a veleszületett immunitással kapcsolatos kutatásokért, a kanadai Ralph Steiumann pedig a szerzett immunitásban főszerepet játszó dendritikus sejtek felfedezéséért kapta a legmagasabb tudományos elismerést.

„A veleszületett immunitás az a része az immunválasznak, amely nem szelektív, olyasféle akadály, mint a határon a szögesdrót, amelyik nem enged át senkit. Mostanában tudtuk azonban csak meg, hogy a nem specifikus veleszületett immunválasznak ennél sokkal fontosabb, sokkal célirányosabb funkciói is vannak: mintázatokat ismer fel. Az immunrendszer számára ugyanis kétféle élősködő létezik – a külső, fertőző ágensek, vagyis a kórokozók, és a belső élősködők, azaz a ráksejtek. A legfontosabb dolog, amit a veleszületett immunitás felfedez, az, hogy veszély van. A danger (veszély) hipotézis szerint nemcsak az idegent ismeri fel az immunrendszer, hanem a veszélyest is, tehát egy olyan kognitív funkciót valósít meg az immunrendszer, amelyben a mintázatát ismeri fel ennek a veszélyes anyagnak.  Így gyorsabban tud reagálni. E felismerést főleg a dendritikus sejtek végzik, amelyek határfelületet képeznek a veleszületett immunitás és a legspecifikusabb antitestek, a T-sejtek között” – magyarázta az akadémikus.

Hozzátette: a dendritikus sejt ugyanazokból az őssejtekből alakul ki a csontvelőben, mint a monociták (a fehérvérsejtek egy csoportja) és a makrofágok (falósejtek).

„Azért nevezik dendritikus sejteknek, mert úgy néznek ki, mint egy idegsejt – nagyon nyúlványosak,  nagyon elágazóak. Működésük genetikailag nagyon erősen meghatározott, és legfontosabb tulajdonságuk, hogy mintázat-felismerést végeznek. Olyan, mintha magában eldöntené, hogy az öt-hat beérkező információ mit jelent, tehát integrálja az információt” – összegezte Falus András, aki szerint a három Nobel-días kutatásainak a vakcinációban lehet gyakorlati szerepe.

„A dendritikus sejteken keresztül kifejlesztett védőoltások nemcsak a fertőző ágensek ellen, tehát baktériumok és a vírusok ellen lehetnek hatékonyak. Egyre inkább próbálkoznak a tumor elleni vakcinációval, és ebben a dendritikus sejt főszerepet játszik” – emelte ki Falus András az MTI-nek.