Elmarasztalta az államfőt a diszkriminációellenes tanács

Az MTI azzal kapcsolatosan kérdezte az RMDSZ által e testületbe delegált tisztségviselőt, hogy a tanács két ügyben is elmarasztalta Băsescut. Az egyik egy televíziós nyilatkozatára vonatkozik, amelyben a Finnországban agresszívan kolduló és tolvajló román cigányokról beszélt, a másik pedig egy ugyancsak a televíziós adásban elhangzott, a monarchia esetleges visszaállítása kapcsán tett kijelentésre.

„Nem mondhatjuk azt a finneknek, hogy a cigányok nem koldulnak Helsinkiben. Milyen mozgástere marad a román diplomáciának, ha a cigányok erőszakos koldulása és az egyre gyakoribb lopások miatt a finnországi közvélemény ellenünk fordult?” – tette fel a kérdést az említett műsorban Traian Băsescu.

A monarchia esetleges visszaállítása kapcsán az elnök kifejtette: szerinte a románok 80 százaléka biztosan saját maga által választott államfőt szeretne az ország élén látni. Jót vagy rosszat választanak, mindegy, hiszen tudják, hogy később leváltható – mondta. „De mit lehet tenni azzal, aki egy életre az állam élére (vagyis a trónra) kerül, és még utódokat is nemz? Ha valamelyik fogyatékosan születik, akkor mit tehetsz? Ő lesz az államfő?” – folytatta fejtegetését Băsescu.

Az államfőt a FACIAS jogvédő civil szervezet és Olguţa Vasilescu szociáldemokrata szenátor jelentette fel a diszkriminációs tanácsnál e két – általuk diszkriminatívnak minősített – kijelentés miatt. A CNCD többségi szavazással úgy döntött, hogy az államfő „kihágást” követett el, amely már „jogi intézmény” – mondta az MTI-nek Asztalos Csaba, hozzátéve, hogy ezen belül az elmarasztaltat lehet figyelmeztetésben részesíteni, súlyosabb esetben pedig pénzbírsággal sújtani. A testület többségi szavazással a figyelmeztetést választotta büntetésként.

Asztalos ugyanakkor különvéleményt fogalmazott meg, eszerint Băsescu megnyilatkozásait valóban el kell ítélni nyilvánosan, de azok – mint fogalmazott – nem lépik át a szólásszabadság kereteit, így nem lett volna szükség jogi szankcióra.

Örök vitatéma, hogy hol a határ a szólásszabadság, illetve a diszkrimináció, az emberi méltóság sérelme között – véli Asztalos. Az MTI ezzel kapcsolatos kérdésére emlékeztetett: a szólásszabadság határát valóban túllépte például Florin Nahorniac, a Ştefan cel Mare című hetilap főszerkesztője, akit komoly pénzbírsággal sújtottak amiatt, hogy az általa szerkesztett lapban Tőkés László meggyilkolására uszított, és durva, diszkriminatív kirohanásokat intézett az Európai Parlament alelnöke ellen magyar nemzetisége miatt.

Ami Băsescut illeti, mindenesetre nem ez volt az első eset, hogy megnyilvánulásai a diszkriminációellenes tanács elé kerülnek. A közvélemény még jól emlékszik arra a négy évvel ezelőtti kijelentésére, amelyben „büdös cigánynak” nevezett egy újságírónőt. A CNCD akkor is nyilvános figyelmeztetésben részesítette az államfőt, aki a legfelsőbb bíróságon érte végül el azt, hogy tettét ne minősítsék kihágásnak. Ugyanakkor a bírói testület fenntartotta azt az alapfokon hozott ítéletet, miszerint Traian Băsescu kijelentése diszkriminatívnak minősül.