
Fotó: Kristó Róbert
Több német közméltósággal is tárgyalt, illetve tárgyal Korodi Attila parlamenti képviselő, a képviselőház külügyi bizottságának elnöke az október 19–21. közötti időszakban Berlinben.
2011. október 20., 15:402011. október 20., 15:40
2011. október 20., 17:292011. október 20., 17:29
Korodi a külügyi bizottság delegációjának vezetőjeként vett, illetve vesz részt a tárgyalásokon. Korábban a képviselőház külügyi bizottsága, illetve a német parlament alsóházának külügyi bizottsága már találkozott Bukarestben is.
Elsőként Ruprecht Polenzzel, a német alsóház külügyi bizottságának elnökével került sor találkozóra, amelynek keretében szó esett a román-német kapcsolatokról, illetve Románia schengeni csatlakozásáról. Korodi megköszönte a kétlépcsős rendszer német támogatását, és kiemelte, Románia számára az a fontos, hogy ez működjön. Semmiképp nem tudunk egyetérteni a holland állásponttal.
Továbbá elmondta, a kereskedelmi kapcsolatok szempontjából Németország Románia számára az első. 2010-ben a német kereskedelmi befektetések romániai volumene elérte a 14 milliárd eurót. A cél az, hogy még több német beruházó érkezzen az országba.
Átbeszélték az európai intézményrendszer megerősítését célzó európai törekvéseket is, és mindkét fél egyetértett abban, hogy a gazdaságpolitika és a költségvetés felépítésének terén szigorúbb európai mechanizmust kell működtetni. Ruprecht Polenz bizottsági elnök a Kereszténydemokrata Uniót képviseli.
A Korodi Attila vezette küldöttség találkozón vett részt Suzanne Kastnerrel, a német-román parlamenti baráti társaság elnökével, aki egyben a német alsóház hadügyi bizottságának elnöke is. A találkozón a Kereszténydemokrata Unió képviseletében részt vett Erich Fritz is. Két fontos témát jártak körül: a romániai kisebbségpolitikai kérdéseket, illetve a rakétapajzs-rendszer telepítésének vonatkozásában a román-orosz viszonyrendszert.
Korodi elmondta, a román kisebbségpolitikában jelentős előrelépés az idén elfogadott tanügyi törvény, viszont számos megoldatlan kérdés van még, amelyek közül a kisebbségi törvény parlamenti akadályozása csak az egyik. Kiemelte, bár az elmúlt húsz évben rengeteg téren történt pozitív változás, az előttünk álló megoldandó feladatoknak a felelőssége óriási.
A román-orosz viszonyt illetően Korodi azt hangsúlyozta, mi a Fekete-tenger szomszédságában másként éljük ezt meg, mint ahogy ők Berlinben. Meglátása szerint el kell fogadni, hogy ebben a térségben az Európai Unió és Oroszország egyenlő partner kell, hogy legyen, és semmiképpen nem lehet az orosz álláspontot az unió kárára elfogadni. Az egyenlő partnerség ebben az esetben azt is jelenti, hogy Románia az Európai Unió kapuja, Európának pedig orosz részvétel nélkül is hozzá kell férnie a Kaszpi-tengeri energiaforrásokhoz.
A berlini látogatás során találkozóra került még sor a német alsóház európai uniós ügyekért felelős bizottságának elnökével, Günther Krichbaummal is. A találkozó fő témája a régióátszervezés volt. Krichbaum egyetértett abban, hogy ennek érdekében Romániának lépnie kell az európai pénzek lehívását illetően. Egyetértését fejezte ki annak tekintetében is, hogy a régióátszervezés komplex feladat, és amennyiben nincs politikai és társadalmi megegyezés a témában, csak választások után kell vele foglalkozni, mert van néhány olyan alapelv, amelyet be kell tartani, és mert Romániának ebből nyernie kell.
A továbbiakban Korodi tárgyalni fog még az európai uniós ügyekért felelős államtitkárral, valamint a Kereszténydemokrata Unió (CDU) külpolitikai szakértőivel is. Utóbbiakkal a romániai magyarság helyzetéről, illetve az RMDSZ és a Kereszténydemokrata Unió közötti kapcsolat megerősítéséről beszél.
Navi Pillay dél-afrikai jogász, az ENSZ volt emberi jogi főbiztosa és a hágai Nemzetközi Büntetőbíróság egykori bírája kapja idén a Nobel-békedíjat – jelentette be pénteken Oslóban a Norvég Nobel-bizottság.
Anne Carson kanadai szerzőnek ítélte oda az idei irodalmi Nobel-díjat a Svéd Akadémia, amely csütörtökön Stockholmban jelentette be döntését.
Törökországban került kézre Iurie Radulov, alias „Babior”, az egyik legrettegettebb bűnöző a Moldovai Köztársaságban, akinek az 1990-es évek elején – az akkori nyomozati anyagok szerint – Romániával is voltak kapcsolatai.
Az Európai Bizottság szerdán 1,24 milliárd eurót folyósított Ukrajnának a 90 milliárd eurós támogatási hitel védelmi célú alapjából, a forrás ukrán vállalatok által gyártott drónok, drónelhárító eszközök, lőszerek és rakéták beszerzését fedezi.
Elhunyt kedden 102 éves korában Los Angelesben Eva Marie Saint, A rakparton című Elia Kazan-film Oscar-díjas színésznője – írja az MTI Variety.com portálra hivatkozva.
Dróntámadás következtében egy hajó elsüllyedt, egy másik pedig megrongálódott kedden a Fekete-tengeren, Bulgária partjainál – írja az MTI helyi médiajelentésekre hivatkozva.
Megjelent a spanyol parlament feloszlatásáról és november 29-ére előrehozott választások kiírásáról szóló rendelet a spanyol hivatalos állami közlönyben (BOE) kedden. A dokumentumot azután tették közzé, hogy VI. Fülöp spanyol király aláírta.
Az egészségügyi helyzet „ellenőrzés alatt áll” Oroszországban – nyugtatnak az orosz hatóságok, miután a sajtóban megjelent információk szerint egy laboratóriumi technikus pestisben halhatott meg Szibériában. Az ügyben az amerikaiak is megszólaltak.
Az Európai Bizottság támogatja, hogy Montenegró 2028-ban az Európai Unió 28. tagállamává váljon, a csatlakozási folyamat lezárásához azonban politikai stabilitásra és széles körű pártközi támogatásra van szükség – jelentette ki Ursula von der Leyen.
A Flydubai Tel-Avivba tartó járatának egyik pilótája megkéselte a másikat, feltehetően a gép lezuhanását akarta okozni – jelentette ki szerdán délután Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök a reggeli légi incidenssel kapcsolatban.
szóljon hozzá!