Az EU-s átlagnál kétszer többen halnak meg kezelhető vagy megelőzhető okok miatt Romániában

Eközben az EU-s átlag 92, a lista élén álló Norvégiában pedig 59. A megelőzhető halálozási okok esetében sem jobbak a romániai adatok: 100 ezer lakosra 306 ilyen haláleset jut, miközben az EU-s átlag 160, a legjobb eredménnyel rendelkező országoké – Ciprusé és Olaszországé – pedig egyaránt 104.

Alulfinaszírozás és bizalmatlanság

Pénzügyi és szakmai okai egyaránt vannak a rossz romániai adatoknak, de összességében az egyik legfőbb oka ennek az, hogy alulfinanszírozott az egészségügyi rendszer – vélekedett megkeresésünkre Vass Levente, az egészségügyi minisztérium államtitkára. „Ez miatt az egészségügyi innovációk negyven százaléka nem jut be az országba, legyenek ezek új gyógyszerek, új kezelési módok vagy különböző diagnosztikai eszközök. Nagyon fontos, hogy az innovációk iránti nyitottság – ami ugye nem pénzügyi kérdés – hiánya és a bizalmatlanság miatt, ami a társadalmat összességében jellemzi, a legújabb innovációk (újdonságok, fejlesztések) gyors bevezetését is akadályozza.

Erre a legjobb példa, hogy a koronavírus elleni oltóanyagot, ami szintén egy innováció és ami megelőzné a súlyos megbetegedést, és így minőségben eltöltött életéveket mentene meg, sokan elutasítják. De hasonló a helyzet a méhnyakrák és a HPV elleni oltások esetében is, miközben Romániában a megbetegedés meglehetősen gyakori.

– tette fel a fajsúlyos kérdést Vass Levente, aki hasznosnak látná azt is, ha az egészségügyi, illetve tanügyi tárca közösen egészségfejlesztő projekteket vezetne be az iskolákban.

Regionális központokra van szükség

Nem csak a lakosság egészségtudatosságával van baj azonban:

Ez minisztériumi feladatkör is, és hat hónapon belül e tekintetben új intézkedéseket léptet életbe a szaktárca. A kórházak decentralizációjával kapcsolatban elmondta, fontos, hogy a polgármesteri hivatalok partnerek legyenek az egészségügyi prevenciós programok lebonyolításában. „A sürgősségi ellátásban olyan rendszereket kell kialakítsunk az elkövetkezőkben, ahol az infarktust, a nagyon sok embert érintő agyi történéseket nagyon gyorsan diagnosztizálva megfelelő kezeléseket, éren keresztül történő sztenteléseket tudjunk elvégezni. Ha ilyen központokat sikerül kialakítani, akár két megyénként egyet, vagy a székelyföldi régióban legalább kettőt, akkor számtalan ilyen életmentő, életminőség-javító beavatkozás elvégezhető lenne” – magyarázta Vass Levente.

A koronavírus-járvány következményeivel kapcsolatban arra is kitért, hogy kiemelt figyelmet igényelnek azok, akik a 45–60 éves korosztályba tartoznak és súlyos vagy középsúlyos Covid-megbetegedésen estek át, mert amerikai tanulmányok azt mutatják, hogy esetükben a megbetegedést követő egy évben jelentősen megnő a súlyos vagy végzetes kimenetelű egészségügyi problémák kialakulásának a veszélye, vélhetően a korábbi, oxigénhiányos állapot következményeként.

A háziorvosok szerepe

A megelőzhető vagy kezelhető okok miatti elhalálozások gyakoriságáról szóló adatok javítására irányuló teendőkkel kapcsolatban azt is elmondta, a lakhatási körülmények ellenőrzésével is lehetne javítani a Romániát jellemző rossz adatokon, és ebben nagy szerepe lenne a háziorvosoknak, ha lényegesen növelnék a családlátogatásért járó konzultációs díjat. Ilyen alkalmakkor ugyanis a háziorvosok azonosíthatnák a szembetűnő egészségkárosító tényezőket és tanácsokat is adhatnának a családnak.

Kétarcú rendszer

Az, hogy Romániának az ilyen jellegű statisztikákban rosszak a mutatói, az Lorenzovici László egészségügyi közgazdász szerint sajnos nem meglepő. Az egyetemi oktató elmondta, ha egészségügyi rendszerről, ellátásról és az egészségügyi szolgáltatások fogyasztásáról beszélünk, akkor azok, akik nagyvárosban élnek, úgy gondolják, hogy két jó magánkórház és esetleg egy rendberakott állami kórház jelenti az egészségügyi rendszert és ez határozza meg a betegek egészségi állapotát. „Ez azonban távolról sincs így. Egyrészt mert nem az egészségügyi rendszer önmagában a legfőbb meghatározó tényező az egészségi állapot tekintetében, másrészt, mert

– mutatott rá a szakember.

Covid-tanulságok

Az elmúlt tíz évben romlott az egészségügyi alapellátás, azaz a háziorvosi rendszer lefedettsége, és igaz ugyan, hogy a diagnosztikai eszközökhöz való hozzáférés lehetősége számottevően javult, így bizonyos betegségek kiszűrése, megelőzése sokkal könnyebbé vált, ám ehhez a lakosság el is kellene menjen ezekre a szűrésekre.

– utalt a védőoltás nagyarányú lakossági elutasítására Lorenzovici László, aki a káros tényezők közt megemlítette az egészségtelen életmódot, dohányzást, alkoholfogyasztást, rossz táplálkozást és a mozgásszegény életmódot is.

– fogalmazott az egészségügyi közgazdász, aki szerint az eredményeken a lakosság egészségtudatosságának a növelésével lehetne javítani, de hozzáférést is kellene biztosítani számukra azokhoz a lehetőségekhez, amelyek által javítható a statisztika. Ez pedig szerinte a háziorvosnál kellene kezdődjön, hisz ott a leggyakoribb az orvos-beteg kapcsolat.

„Az orvos-beteg kapcsolatok számát befolyásolja az egy orvosra jutó páciensek száma.

Természetesen, minél kevesebb betege van egy orvosnak, annál inkább van ideje, lehetősége és eszközei is arra, hogy a betegeivel szorosabb kapcsolatot építsen ki, jobban kövesse egészségi állapotukat, úgymond a pácienseinek az egészségmenedzsere legyen.” Ehhez képest Romániában sok vidéki településen már nincs háziorvos, egyre csak csökken a háziorvosok száma, és a járóbeteg-szakellátás is nagyon foghíjas a kisvárosokban:

– említett egy példát Lorenzovici László.

Komoly rendszerszervezési gondok

„Az egészségügyi vezetők eddig arra koncentráltak, hogy minél nagyobb, minél jobban és drágábban felszerelt kórházakat hozzanak létre a nagy központokban – ez is kell –, csakhogy a lakosság egészségügyi állapotát nem ez befolyásolja, hanem az, hogy van-e elég családorvos, van-e elég szakorvos bizonyos szakterületeken, vagy a városokban, például Marosvásárhelyen a biztosítóval szerződéses viszonyban álló járóbeteg-szakrendelésen kapunk-e három napon belül előjegyzést a szakorvosokhoz?

– hangsúlyozta Lorenzovici László.

A lakosság köszöni, jól van

Az Európai Bizottság által közzétett jelentés szerint egyébként az egy főre jutó egészségügyi kiadások is a legalacsonyabbak között vannak Romániában, kevesebbet csak Bulgária áldoz ilyen célra. A születéskor várható élettartam esetében is csak Bulgáriában (73,6 év) rosszabbak az adatok, mint Romániában (74,2 év). Ez egyébként Románia esetében a koronavírus miatt is csökkent (1,4 évet, szemben a 0,7 éves EU-s átlaggal), és jóval az EU-s átlag (80,6 év) alatt van – jegyzik meg a jelentésben. Ebből az is kiderül, hogy Romániában az elhalálozásoknak több mint a harmadáért a szív-érrendszeri megbetegedések felelnek, EU-szerte itt a legalacsonyabb az emlőrák-szűrések aránya, és bár általában a daganatos megbetegedések túlélési aránya javul, továbbra is jóval az uniós átlag alatt van e tekintetben is az ország.