Még sokaktól nagyon távol áll a mesterséges fogantatás vagy a lombikbaba fogalma, pedig világszinten már több mint ötmillió gyerek született már ilyen módon. A módszerek egyre fejlettebbek, de egyre többen vannak azok is, akik kénytelenek a mesterséges eljárásokhoz folyamodni.
Az autizmus április 2-i világnapja alkalmából autista gyerekeket látogattunk meg. Ezen a napon, ki teheti, kék színű ruhába öltözik, így fejezve ki együttérzését velük. De hiába a figyelemfelkeltő akció, az érintettek sokszor ma is rejtőzködnek, és a megbélyegzéstől tartva csak névtelenül mesélnek.
Megérkezik, gyertyát gyújt. Esetleg imádkozik. De ami a legfontosabb: felajánlja idejét és képességeit azok számára, akik rászorulnak. Az Erdélyi Telefonos és Internetes Lelkisegély-szolgálat ügyelője számára sokan vannak, akiknek ő az utolsó kapaszkodó.
Kevesen mondanak rögtön igent, legtöbben gondolkodnak rajta, ha felkérik. Olyan is előfordul, hogy határozott nemmel válaszolnak. A művészi aktképek készítésével is foglalkozó Turcza Hunor szerint viszont egy-egy ilyen fotózás sokat segíthet nőknek és férfiaknak egyaránt a testük elfogadásában.
Nem csupán munkahely, sokkal inkább egy második otthon, a gondozottak pedig családtagok – vallják a marosvécsi neuropszichiátriai rehabilitációs központ munkatársai, akik szerint csak szívvel-lélekkel lehet azt a munkát végezni, amit ők vállalnak.
„Én sok ideig azt hittem, sosem lehetek zaklatás, bántalmazás áldozata. Olyan sokáig nem beszéltünk erről, hogy életünk részévé vált. A valóság az, hogy senki sincs, aki ne lett volna bántalmazó és bántalmazott” – így gondolja Sisak Imola pszichoterapeuta, klinikai főpszichológus.
A magyarországi fiúk a kontinens legnagyobb ivói, de a magyar kamaszlányok is harmadikak Európában, ami a berúgásokat illeti – derül ki az Egészségügyi Világszervezet (WHO) tinédzserek alkoholfogyasztását felmérő nemrégi jelentéséből. Bár mi nem állunk olyan „előkelő” helyen a ranglistán, a helyzet itt is aggasztó.
Bár egyre több pár problémája, mégsem szívesen fordulunk orvoshoz azzal, hogy nem jön a gyerek. Pedig Romániában hat párból egy küzd meddőséggel, vagyis a párok több mint 15 százalékánál marad el a várva várt gyermekáldás. Mégis sokan hosszú éveket várnak, míg szakembert keresnének.
A genderelmélet hallatán sokan arra gondolnak, hogy a kutatók a hagyományos társadalmi normák felrúgására törekszenek, pedig a kép sokkal árnyaltabb. A társadalmi egyenlőségnek a férfiak éppúgy részesei, mint a nők. Szociológussal és pszichológussal jártuk körül a témát.
Tavaly a családon belüli erőszaknak 20 617 áldozata volt Romániában, 84 halálesetet regisztráltak, a 2016-ban még többet, összesen 191 halálos áldozatot. Ijesztő számok bújnak meg a családon belüli erőszak mögött. A kormány új stratégiát fogadott el, amely nagyobb hangsúlyt fektet az áldozatok támogatására.
Néha lesajnáltak, néha irigyeltek. De csak ők tudják pontosan, mivel jár egyedül felnevelni egy gyereket. Cikkünkben egyedülálló szülők mesélik el megdöbbentő történeteiket, illetve egy pszichológus is hozzáteszi szakvéleményét ahhoz, ami Erdélyben tulajdonképpen még mindig tabutémának számít.
Kell hozzá recept, minőségi alapanyag, és nem utolsósorban a szeretet – ettől lesz ellenállhatatlanul finom a dorongos sütemény.
Tévedünk, amikor azt gondoljuk, hogy a háttérből fegyelmező apa képe hagyományos volna. Épp ellenkezőleg. Léder László pszichológussal a modern apaság kihívásairól beszélünk és arról, hogy mit tehetünk azért, hogy valóban hagyományossá és ezáltal működővé alakítsuk családjainkat.
Fel lehet-e ismerni a bántalmazót még a kapcsolat elején? Miért marad annyi nő a bántalmazó társával? Mit tehet valaki, ha ki akar törni? Többek közt ezekre a kérdésekre kerestük a választ a nők elleni erőszak megszüntetésének világnapja apropóján. László Éva pszichológussal beszélgettünk.
A felnőtteknek sem egyszerű téma a halál, hát még a gyermekek számára. Nem tudjuk, hogyan beszéljünk róla, mit ért meg, mit képes és mit nem feldolgozni abból, hogy nagymama, nagytata, a kedvenc kiskutya, netalán valaki a közvetlen közeléből, a mindennapjaiból örökre eltávozott. Kádár Annamária pszichológustól kérdeztük.<
#MeToo. Azaz #ÉnIs. Két szócska, amely mára azt jelenti, hogy felvállaljuk, mi is voltunk valamilyen szexuális bántalmazás áldozatai. Azt jelenti, hogy közösséget vállalunk azokkal, akiket megerőszakoltak, akiknek szexuális visszaélésben, megaláztatásban volt részük. A mozgalom Amerikából indult, de nálunk is erről beszélnek.
Épp elég lenne a felállított diagnózis a mellrákban szenvedő nőnek, de ezzel csak elkezdődnek a megpróbáltatásai. Ráadásul sokszor a környezet sem kezeli megfelelően a helyzetet. A betegség lefolyásának lelki mozzanatairól Kádár Enikő pszichológussal beszélgettünk.
Akár egy áttörhetetlen betonfal, úgy magasodhat sokak előtt a válás réme. A bizonytalanságtól való félelem elriaszthatja a szándéktól azokat is, akiknek már régóta sokkal jobb volna külön. Felkerestünk olyanokat, akik átélték a traumát. A pszichológus pedig értékel.
Bár legtöbb nőnek császármetszés után még a természetes szülést sem igazán javasolják az orvosok, vannak, akik nem csak megpróbálkoznak a hüvelyi szüléssel, de mindezt otthoni körülmények között teszik. És nem, nem halnak bele. Két ilyen édesanya történetét ismerhetjük meg.