Még az oktatási rendszerben dolgozók sincsenek azonos állásponton a két hét múlva kezdődő tanévben alkalmazandó oktatás módját illetően. A gondot csak tetézi, hogy az iskolák és a tanügyi rendszer sincs felkészülve a koronavírus-járvány okozta rendkívüli helyzetre.
A tavaszi szárazság, majd a nyár eleji szüntelen esőzések ellenére jó termésidényt zár a Hargita megyei mezőgazdaság. Több növénykultúra termésátlaga is meghaladja a tavalyi átlagértéket, de a gazdák kiadásai is nőttek. A járvány miatt ugyanakkor nehézkes a burgonyaszedéshez szükséges munkaerő toborzása.
Óriási probléma alakulhat ki a Hargita megyei egészségügyi alapellátásban a következő esztendőkben, ugyanis a háziorvosoknak csaknem a 40 százaléka eléri a nyugdíjkorhatárt öt éven belül. A fő gond az, hogy nincs utánpótlás, ugyanis nem vonzó ez a pálya.
Ettől a hónaptól kezdődően postai és elektronikus úton is részletes tájékoztatást kérhetnek a biztosítottak a részükre elszámolt egészségügyi szolgáltatásokról.
Ha szárazon nem is, de komolyabb károk nélkül úszta meg Hargita megye a hétfő esti zivatarokat. A narancssárga viharriasztás idején a Csíki-medencében mérték a legnagyobb csapadékmennyiséget megyeszerte.
Hónapok óta mindhiába várják a koronavírus-járvány miatt jóváhagyott 2500 lejes veszélyességi pótlékokat a szociális rendszerben dolgozók. A vonatkozó törvény ugyan megjelent a Hivatalos Közlönyben is, alkalmazási norma hiányában azonban továbbra sem kaphatják meg a pótlékot.
Betartják a járványügyi előírásokat a kereskedelmi egységekben, vendéglátóhelyeken, piacokon – a személyzet és az egységek működtetői részéről már csak elvétve tapasztalnak kihágásokat a fogyasztóvédők.
Hargita megyében az elmúlt években megnőtt a népszerűsége a ribizli eladási célra történő termesztésének, a nagyobb ribizliültetvények felét az elmúlt években hozták létre. A piac mára telítetté vált, ha még többen kezdenének bele a termesztésbe, gépesítésre lenne szükség és külföld
Csökkentett munkaidős támogatással, számítástechnikai eszközök megvásárlására nyújtott juttatással és a szezonális alkalmazások pénzügyi ösztönzésével próbálja csökkenteni az állam a járvány gazdaságra gyakorolt negatív hatásait.
Nagyon sokan szeretnének magánúton koronavírustesztet végeztetni, ezért már több hétre előre be vannak telve a laboratóriumok időpontjai, előjegyzést már csak szeptemberre kaphatnak a tesztelésre várók. A kérésre elvégzett laborvizsgálatok között néhány százalékos a pozitív eredményű tesztek aránya.
A koronavírusos betegek, illetve a karanténba vagy lakhelyi elkülönítésbe kerülő biztosítottak akkor is jogosultak a betegszabadságra, ha nem felelnek meg a betegszabadság jóváhagyására vonatkozó általános feltételeknek. Az említettek ugyanakkor teljes értékű táppénzre jogosultak.
Az elmúlt fél évszázadban nem volt még olyan rossz méhészeti idény, mint az idei, vélik a méhészek, akik egyenesen katasztrofálisnak nevezik az idei évet. Arról egyelőre még nekik is csak fejtegetéseik vannak, hogy mi lehet az oka az elmúlt esztendők rosszabbnál rosszabb méhészeti szezonjainak.
Miközben egy héttel korábban még stabilnak minősítette a járványhelyzetet mindhárom székelyföldi megye esetében az Országos Közegészségügyi Intézet, a legfrissebb heti jelentésben már Hargita, Maros és Kovászna megye is a növekvő esetszámú megyék közt szerepel.
Befejezte a szakértői kárfelmérő bizottság a június 24-július 7. közötti Hargita megyei áradások okozta károk felmérését, és soron kívüli ülésén jóvá is hagyta ezt a megyei vészhelyzeti bizottság pénteken. A héten a megye újabb állami kársegélyt igényel a 15 közigazgatási egység s
Vannak még olyan cégek Hargita megyében, amelyeknek a kényszerszabadságra küldött alkalmazottai ideiglenesen elveszítették egészségbiztosítotti státuszukat. Ezek többnyire kisvállalkozások, a nagyobb vállalatok már orvosolták a problémát. Sürgősségi esetben manuálisan is elvégzik az adatfrissítést.
A korábban kényszerszabadságon lévő Hargita megyei alkalmazottaknak mintegy hetvenöt százalékát újra tudták foglalkoztatni munkaadóik az állami bértámogatásra való jogosultság korlátozásának a bevezetése után – derül ki a Hargita megyei munkaerő-elhelyező ügynökség legfrissebb adataiból.
A gazdák már nem jelentik be a vadkárokat, még a tavalyi kártérítéseket sem fizette ki az állam, a szakminisztérium látszatmegoldásként villanypásztor-pályázatot indítana, pedig a felborult egyensúlyt csak vadgazdálkodással lehet helyreállítani – véli a szakember.
Az iskolák nagyobbik része nincs felkészülve a hibrid oktatás bevezetésére, de arra, hogy hol milyen hiányosságok vannak, csak a minap elkezdődött eszközkészleti felmérés ad majd választ.