
Megközelíti a 27 millió lejt a júniusi, júliusi Hargita megyei áradáskárok értéke
Fotó: Haáz Vince
Befejezte a szakértői kárfelmérő bizottság a június 24-július 7. közötti Hargita megyei áradások okozta károk felmérését, és soron kívüli ülésén jóvá is hagyta ezt a megyei vészhelyzeti bizottság pénteken. A héten a megye újabb állami kársegélyt igényel a 15 közigazgatási egység számos településén bekövetkezett károk helyreállítására.
2020. augusztus 04., 21:512020. augusztus 04., 21:51
Összesen majdnem 3,5 millió lejes kárt okoztak az infrastruktúrában – többnyire hidakban, betonpallókban, utakban, utcákban – a június 24-július 7. között kialakult áradások Hargita megyében – derül ki a megyei vészhelyzeti bizottság által pénteken elfogadott szakértői kárfelmérő bizottsági jelentésekből.
Amint arról Adrian Pănescu, a Hargita Megyei Prefektusi Hivatal szóvivője tájékoztatta lapunkat,
Gyergyószentmiklóson, illetve Csíkszentimre, Homoródszentmárton, Csíkszentdomokos, Csíkszenttamás, Székelyderzs, Kányád, Gyergyócsomafalva, Korond, Felsőboldogdfalva, Bögöz, Salamás, Gyergyótölgyes, Gyergyóholló és Gyimesközéplok községekben pusztítottak az áradások,
A legnagyobb, mintegy másfél millió lej összértékű kár Gyimesközéplokon keletkezett, a második helyen Csíkszentdomokos áll, nagyjából 880 ezer lej értékű áradáskárral, a harmadik pedig Gyergyószentmiklós, mintegy 300 ezer lejes értékkel.
A héten véglegesítik a jelentéseket, miután a károkat jegyző települések vezetősége visszaigazolta, hogy a megrongálódott hidak, utak és más infrastrukturális elemek között nincs olyan, amelyre pályázati forrásból is kaptak finanszírozást, ugyanis a pályázási feltételek értelmében azok nem javíthatók más forrásból kapott pénzekből.
Hargita megyében idén nagyon sok településen okoztak károkat a júniusi, júliusi szüntelen esőzések miatt kialakult áradások. Június 9-23. között 38 község számos falujában és több városban, illetve a megyei tanácshoz tartozó infrastruktúrában keletkezett kár. Ezeknek a helyreállítására összesen
A károkhoz még hozzájön a június 24-július 7. közötti áradások által 15 közigazgatási egységben okozott pusztítás értéke, ezeknek a helyreállítására igényel újabb kársegélyt a megye a héten.
Csatlakozva az országos szintű energiatakarékossági mozgalomhoz – amelyre az energiaügyi minisztérium kérte fel a lakosságot és a nagyfogyasztókat –, a sepsiszentgyörgyi önkormányzat is visszafogja energiafogyasztását.
Magyar Menyasszony címmel nyílt kiállítás a székelyudvarhelyi Haáz Rezső Múzeumban, ahol nem csak az elmúlt 500 év menyasszonyi ruháit, levelezéseket tekinthetik meg az érdeklődők, hanem történetekkel is gazdagodnak.
Elkezdődött a pótérettségi írásbeli szakasza: Székelyföldön majdnem kétezer diák vizsgázik. Hétfőn a román írásbelivel kezdik. Egy romántanár tanácsokat is ad a román nyelv gyakorlásához, amelyhez elengedhetetlen az élő román beszéd gyakorlása.
Nicușor Dan államfő pénteken visszaküldte a parlamentnek újratárgyalásra a 2026-ban 859 barnamedve megelőző célú kilövését lehetővé tevő törvényt.
A kormány pénteken megteremtette a jogalapot arra, hogy a Transelectrica az országos villamosenergia-diszpécserszolgálaton keresztül augusztus 31-éig biztonsági intézkedéseket rendeljen el, ha ezt a villamosenergia-rendszer helyzete indokolja.
Medvebiztos hulladéktárolókat helyezett ki Gyergyószentmiklós önkormányzata a 4-es kilométerként ismert üdülőövezetben. Ezzel már jól bevált példát követnek, és a medvék mellett az illegális hulladéklerakást is visszaszorítanák.
A helyreállítási forrásokból elkülönített összeg kimerüléséig ingyenes marad az első elektronikus személyi igazolvány kiállítása. Az erről szóló határozatot pénteki ülésén fogadta el a kormány.
A Richter-skála szerint 3,2-as erősségű földrengés történt pénteken 14 óra 23 perckor Buzău megyében, Vrancea szeizmikus térségben – közölte az országos földfizikai intézet (INCDFP).
Újabb harminc nappal meghosszabbította a bányakatasztrófa miatti vészhelyzetet Parajdon a helyi katasztrófavédelmi bizottság.
A Duna vízhozama Báziásnál, ahol a folyam belép Romániába, pénteken továbbra is 1400 köbméter másodpercenként, amely az 1985-ben jegyzett történelmi mélypontnak felel meg – közölte pénteken az Országos Hidrológiai és Vízgazdálkodási Intézet (INHGA).
szóljon hozzá!