Megközelíti a 27 millió lejt a júniusi, júliusi Hargita megyei áradáskárok értéke
Fotó: Haáz Vince
Befejezte a szakértői kárfelmérő bizottság a június 24-július 7. közötti Hargita megyei áradások okozta károk felmérését, és soron kívüli ülésén jóvá is hagyta ezt a megyei vészhelyzeti bizottság pénteken. A héten a megye újabb állami kársegélyt igényel a 15 közigazgatási egység számos településén bekövetkezett károk helyreállítására.
2020. augusztus 04., 21:512020. augusztus 04., 21:51
Összesen majdnem 3,5 millió lejes kárt okoztak az infrastruktúrában – többnyire hidakban, betonpallókban, utakban, utcákban – a június 24-július 7. között kialakult áradások Hargita megyében – derül ki a megyei vészhelyzeti bizottság által pénteken elfogadott szakértői kárfelmérő bizottsági jelentésekből.
Amint arról Adrian Pănescu, a Hargita Megyei Prefektusi Hivatal szóvivője tájékoztatta lapunkat,
Gyergyószentmiklóson, illetve Csíkszentimre, Homoródszentmárton, Csíkszentdomokos, Csíkszenttamás, Székelyderzs, Kányád, Gyergyócsomafalva, Korond, Felsőboldogdfalva, Bögöz, Salamás, Gyergyótölgyes, Gyergyóholló és Gyimesközéplok községekben pusztítottak az áradások,
A legnagyobb, mintegy másfél millió lej összértékű kár Gyimesközéplokon keletkezett, a második helyen Csíkszentdomokos áll, nagyjából 880 ezer lej értékű áradáskárral, a harmadik pedig Gyergyószentmiklós, mintegy 300 ezer lejes értékkel.
A héten véglegesítik a jelentéseket, miután a károkat jegyző települések vezetősége visszaigazolta, hogy a megrongálódott hidak, utak és más infrastrukturális elemek között nincs olyan, amelyre pályázati forrásból is kaptak finanszírozást, ugyanis a pályázási feltételek értelmében azok nem javíthatók más forrásból kapott pénzekből.
Hargita megyében idén nagyon sok településen okoztak károkat a júniusi, júliusi szüntelen esőzések miatt kialakult áradások. Június 9-23. között 38 község számos falujában és több városban, illetve a megyei tanácshoz tartozó infrastruktúrában keletkezett kár. Ezeknek a helyreállítására összesen
A károkhoz még hozzájön a június 24-július 7. közötti áradások által 15 közigazgatási egységben okozott pusztítás értéke, ezeknek a helyreállítására igényel újabb kársegélyt a megye a héten.
Vasárnap 19 órakor a Szilágy megyei Hídalmás községhez tartozó Milványban (Miluani) a részvételi arány megközelítette a 350 százalékot, a megye további hat szavazókörzetében pedig meghaladta a 100 százalékot.
A székelyföldi megyék választási részvétele jelenleg jócskán az országos átlag alatt van, de remélhetően csak azért, mert az eddigi tapasztalatok alapján sokan szeretnek este az urnákhoz járulni.
A vasárnap reggeli urnanyitástól a délutáni órákig több mint kétszáz választási incidensről érkezett bejelentés a rendőrséghez – közölte a belügyminisztérium szóvivője.
Egy kilyéni lakóháznál keletkezett tűzhöz riasztották a sepsiszentgyörgyi tűzoltókat vasárnap délután.
A székely megyék mezőnyében a legkisebb, Kovászna megye vezet a kampánycsendsértések tekintetében. Volt, ahol politikai szlogenek, és volt, ahol alkohol folyt.
Maros megye néhány településén áramszünet volt vasárnap, áramfejlesztőkkel azonban megoldották, hogy ne legyen fennakadás a szavazóhelyiségekben.
Amíg június kilencedikén öt szavazólappal kellett elvonulni a szavazófülkébe, addig most mindössze egyet kap a választópolgár. Az önkormányzati és európai parlamenti választáshoz képest az államelnöki voksolás egyszerű, mint az egyszeregy.
Sepsiszentgyörgyön a vasárnapi templomi eseményeket követően látszólag megnőtt a forgalom a szavazókörzetekben, például a Székely Nemzeti Múzeumban (15. számú körzet) kisebb sor is kialakult, így a csendőrség szabályozta a belépést.
Kampánycsend megsértésére vonatkozó bejelentéseket vizsgál ki a rendőrség. Az elkövetők a törvény szerint 1500 és 4500 lej közötti büntetésekre számíthatnak. Van, akit már meg is bírságoltak.
Rendbontás nélkül zajlik a szavazás Kézdivásárhelyen. A főtéren ugyan feltűnt egy Prahova megyei kirándulóbusz, ami sokakban gyanakvást keltett, de mint megtudtuk, alaptalanul.
szóljon hozzá!