
Megközelíti a 27 millió lejt a júniusi, júliusi Hargita megyei áradáskárok értéke
Fotó: Haáz Vince
Befejezte a szakértői kárfelmérő bizottság a június 24-július 7. közötti Hargita megyei áradások okozta károk felmérését, és soron kívüli ülésén jóvá is hagyta ezt a megyei vészhelyzeti bizottság pénteken. A héten a megye újabb állami kársegélyt igényel a 15 közigazgatási egység számos településén bekövetkezett károk helyreállítására.
2020. augusztus 04., 21:512020. augusztus 04., 21:51
Összesen majdnem 3,5 millió lejes kárt okoztak az infrastruktúrában – többnyire hidakban, betonpallókban, utakban, utcákban – a június 24-július 7. között kialakult áradások Hargita megyében – derül ki a megyei vészhelyzeti bizottság által pénteken elfogadott szakértői kárfelmérő bizottsági jelentésekből.
Amint arról Adrian Pănescu, a Hargita Megyei Prefektusi Hivatal szóvivője tájékoztatta lapunkat,
Gyergyószentmiklóson, illetve Csíkszentimre, Homoródszentmárton, Csíkszentdomokos, Csíkszenttamás, Székelyderzs, Kányád, Gyergyócsomafalva, Korond, Felsőboldogdfalva, Bögöz, Salamás, Gyergyótölgyes, Gyergyóholló és Gyimesközéplok községekben pusztítottak az áradások,
A legnagyobb, mintegy másfél millió lej összértékű kár Gyimesközéplokon keletkezett, a második helyen Csíkszentdomokos áll, nagyjából 880 ezer lej értékű áradáskárral, a harmadik pedig Gyergyószentmiklós, mintegy 300 ezer lejes értékkel.
A héten véglegesítik a jelentéseket, miután a károkat jegyző települések vezetősége visszaigazolta, hogy a megrongálódott hidak, utak és más infrastrukturális elemek között nincs olyan, amelyre pályázati forrásból is kaptak finanszírozást, ugyanis a pályázási feltételek értelmében azok nem javíthatók más forrásból kapott pénzekből.
Hargita megyében idén nagyon sok településen okoztak károkat a júniusi, júliusi szüntelen esőzések miatt kialakult áradások. Június 9-23. között 38 község számos falujában és több városban, illetve a megyei tanácshoz tartozó infrastruktúrában keletkezett kár. Ezeknek a helyreállítására összesen
A károkhoz még hozzájön a június 24-július 7. közötti áradások által 15 közigazgatási egységben okozott pusztítás értéke, ezeknek a helyreállítására igényel újabb kársegélyt a megye a héten.
Szombaton szavaz a Tisza parlamenti képviselőcsoportja arról, hogy kit jelöl köztársasági elnöknek – mondta az MTI kérdésére Bujdosó Andrea frakcióvezető csütörtökön.
Románia nagy részén a hét végéig kánikulára, fokozott hőterhelésre, valamint záporokra és zivatarokra figyelmeztető előrejelzés lesz érvényben – közölte az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM).
A kormány két héten belül memorandumot hagy jóvá a napokban átadandó bölcsődék személyzetének alkalmazásáról, hogy ezek az intézmények már ősztől működhessenek – jelentette ki csütörtökön az ügyvivő miniszterelnök.
Júniusban 1,269 millió vendéget fogadtak a romániai kereskedelmi szálláshelyeken, 2,5 százalékkal kevesebbet, mint egy évvel korábban – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) csütörtökön közzétett adataiból.
Az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) csütörtökön újabb narancssárga és sárga jelzésű riasztásokat adott ki a kánikula miatt, amelyek szombat reggelig lesznek érvényben az ország több mint felében.
Másodfokú viharriasztás van érvényben az ország középső és keleti részére, míg a rendkívüli hőség miatt péntek reggelig vörös jelzésű riasztás van érvényben az ország nyugati megyéiben – közölte csütörtökön az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM).
Véget ért a várakozás, ismét belevethetjük magunkat a Száz év magány történetébe a képernyőkön.
Bizonyos szempontból még jól is jön a mezőgazdaságban a forró, száraz időjárás, hiszen zajlik az őszi búza aratása. A gazdálkodók számára nem a hőhullám okozza a legnagyobb fejfájást, hanem egy egészen más jelenség, amivel nem számoltak.
A Tisza-frakció kezdeményezte, hogy a parlament jövő kedden válassza meg az új köztársasági elnököt.
A képviselőház plénuma szerdán módosításokkal elfogadta a biológiai sokféleség megőrzésére vonatkozó 2026-2030-as stratégiát és cselekvési tervet jóváhagyó törvénytervezetet.
szóljon hozzá!