
Megközelíti a 27 millió lejt a júniusi, júliusi Hargita megyei áradáskárok értéke
Fotó: Haáz Vince
Befejezte a szakértői kárfelmérő bizottság a június 24-július 7. közötti Hargita megyei áradások okozta károk felmérését, és soron kívüli ülésén jóvá is hagyta ezt a megyei vészhelyzeti bizottság pénteken. A héten a megye újabb állami kársegélyt igényel a 15 közigazgatási egység számos településén bekövetkezett károk helyreállítására.
2020. augusztus 04., 21:512020. augusztus 04., 21:51
Összesen majdnem 3,5 millió lejes kárt okoztak az infrastruktúrában – többnyire hidakban, betonpallókban, utakban, utcákban – a június 24-július 7. között kialakult áradások Hargita megyében – derül ki a megyei vészhelyzeti bizottság által pénteken elfogadott szakértői kárfelmérő bizottsági jelentésekből.
Amint arról Adrian Pănescu, a Hargita Megyei Prefektusi Hivatal szóvivője tájékoztatta lapunkat,
Gyergyószentmiklóson, illetve Csíkszentimre, Homoródszentmárton, Csíkszentdomokos, Csíkszenttamás, Székelyderzs, Kányád, Gyergyócsomafalva, Korond, Felsőboldogdfalva, Bögöz, Salamás, Gyergyótölgyes, Gyergyóholló és Gyimesközéplok községekben pusztítottak az áradások,
A legnagyobb, mintegy másfél millió lej összértékű kár Gyimesközéplokon keletkezett, a második helyen Csíkszentdomokos áll, nagyjából 880 ezer lej értékű áradáskárral, a harmadik pedig Gyergyószentmiklós, mintegy 300 ezer lejes értékkel.
A héten véglegesítik a jelentéseket, miután a károkat jegyző települések vezetősége visszaigazolta, hogy a megrongálódott hidak, utak és más infrastrukturális elemek között nincs olyan, amelyre pályázati forrásból is kaptak finanszírozást, ugyanis a pályázási feltételek értelmében azok nem javíthatók más forrásból kapott pénzekből.
Hargita megyében idén nagyon sok településen okoztak károkat a júniusi, júliusi szüntelen esőzések miatt kialakult áradások. Június 9-23. között 38 község számos falujában és több városban, illetve a megyei tanácshoz tartozó infrastruktúrában keletkezett kár. Ezeknek a helyreállítására összesen
A károkhoz még hozzájön a június 24-július 7. közötti áradások által 15 közigazgatási egységben okozott pusztítás értéke, ezeknek a helyreállítására igényel újabb kársegélyt a megye a héten.
A Nemzeti Liberális Párt (PNL) úgy döntött, hogy nem támogatja Adrian Veștea kormányának beiktatását, mivel jelölése a parlamentáris demokrácia szellemének megsértésével és a liberálisokkal való egyeztetés nélkül történt.
A 2026-os focivébé kezdetén mindannyian szembesülhettünk azzal a ténnyel, hogy a magyarországi közmédia sportcsatornája, az M4 Sport geokódolás alá zárja a közvetítéseit. Pedig a legutóbbi, 2022-es katari vébén nem így volt. Mi történt azóta?
A Friedrich Ebert Alapítvány romániai irodájának legújabb elemzése szerint a romániaiak reáljövedelme nőtt a leggyorsabban az Európai Unióban az elmúlt 15 évben.
Adrian Veștea kijelölt miniszterelnök hétfőn este televíziós szereplésre hivatkozva távozott a Nemzeti Liberális Párt (PNL) országos politikai bürójának üléséről.
Adrian Veștea kijelölt miniszterelnök hétfőn kormányzati részvételt ajánlott az RMDSZ-nek – számolt be Csoma Botond, a szövetség képviselőházi frakcióvezetője.
Adrian Veștea kijelölt miniszterelnök hétfőn kijelentette, hogy szerdán csak „elméleti”, informális megbeszélése volt Nicușor Dan államfővel az esetleges kormányalakítási megbízásáról.
Elfogadta az Országgyűlés hétfőn az alaptörvény tizenhatodik módosítását, amely nyolc évben korlátozza a miniszterelnöki megbízatás maximális hosszát.
A Román Vámhatóság alkalmazottait is képviselő Meridian Országos Szakszervezeti Szövetség bejelentette, hogy az intézmény dolgozói szerdán kétórás figyelmeztető sztrájkot tartanak a munkakörülményeket és juttatásaikat érintő súlyos problémák miatt.
Az RMDSZ egyelőre nem döntött arról, hogy támogatja-e Adrian Veștea kormányát, előbb megvárja, hogy milyen álláspontra jut a Nemzeti Liberális Párt (PNL).
szóljon hozzá!