
Megközelíti a 27 millió lejt a júniusi, júliusi Hargita megyei áradáskárok értéke
Fotó: Haáz Vince
Befejezte a szakértői kárfelmérő bizottság a június 24-július 7. közötti Hargita megyei áradások okozta károk felmérését, és soron kívüli ülésén jóvá is hagyta ezt a megyei vészhelyzeti bizottság pénteken. A héten a megye újabb állami kársegélyt igényel a 15 közigazgatási egység számos településén bekövetkezett károk helyreállítására.
2020. augusztus 04., 21:512020. augusztus 04., 21:51
Összesen majdnem 3,5 millió lejes kárt okoztak az infrastruktúrában – többnyire hidakban, betonpallókban, utakban, utcákban – a június 24-július 7. között kialakult áradások Hargita megyében – derül ki a megyei vészhelyzeti bizottság által pénteken elfogadott szakértői kárfelmérő bizottsági jelentésekből.
Amint arról Adrian Pănescu, a Hargita Megyei Prefektusi Hivatal szóvivője tájékoztatta lapunkat,
Gyergyószentmiklóson, illetve Csíkszentimre, Homoródszentmárton, Csíkszentdomokos, Csíkszenttamás, Székelyderzs, Kányád, Gyergyócsomafalva, Korond, Felsőboldogdfalva, Bögöz, Salamás, Gyergyótölgyes, Gyergyóholló és Gyimesközéplok községekben pusztítottak az áradások,
A legnagyobb, mintegy másfél millió lej összértékű kár Gyimesközéplokon keletkezett, a második helyen Csíkszentdomokos áll, nagyjából 880 ezer lej értékű áradáskárral, a harmadik pedig Gyergyószentmiklós, mintegy 300 ezer lejes értékkel.
A héten véglegesítik a jelentéseket, miután a károkat jegyző települések vezetősége visszaigazolta, hogy a megrongálódott hidak, utak és más infrastrukturális elemek között nincs olyan, amelyre pályázati forrásból is kaptak finanszírozást, ugyanis a pályázási feltételek értelmében azok nem javíthatók más forrásból kapott pénzekből.
Hargita megyében idén nagyon sok településen okoztak károkat a júniusi, júliusi szüntelen esőzések miatt kialakult áradások. Június 9-23. között 38 község számos falujában és több városban, illetve a megyei tanácshoz tartozó infrastruktúrában keletkezett kár. Ezeknek a helyreállítására összesen
A károkhoz még hozzájön a június 24-július 7. közötti áradások által 15 közigazgatási egységben okozott pusztítás értéke, ezeknek a helyreállítására igényel újabb kársegélyt a megye a héten.
A Kőrösi Csoma Sándor Közművelődési Egyesületnek (KCSSKE) 36. alkalommal is sikerült megszervezni a Csoma-napokat Kovásznán. Az idei tematika a magyarság szimbólumai voltak.
Nem nehéz elrontani egy regény nagyvászonra adaptálását, Andy Weir zseniális sci-fijével viszont nem ez történt. A meglehetősen könyvhű filmváltozat 2026 eddigi legjobb blockbustere lett. Kritika.
Vasárnaptól Románia áttér a nyári időszámításra, hajnali 3 órakor 4 órára kell átállítani az óramutatókat. Ez nem befolyásolja a vasúti menetrendet.
Március 29-én vasárnap kezdődik a nyári időszámítás: az órákat hivatalosan hajnali háromkor négy órára állítják át, így március utolsó vasárnapja a maga 23 órájával az év legrövidebb napja lesz.
Elsőfokú (sárga jelzésű) árvízvédelmi készültséget rendelt el szombaton az Országos Hidrológiai és Vízgazdálkodási Intézet (INHGA) 16 megye folyóvizeire, köztük Hargita és Kovászna megyeiekre is.
Folytatódik az üzemanyagárak emelkedése: szombaton újabb 15 banival drágult a gázolaj, így literenkénti ára már minden székelyföldi töltőállomáson meghaladja a 10 lejt, míg a prémium gázolaj ára már csak pár banira van a 11 lejes lélektani határtól.
Március 28-tól, szombattól adhatják le levélszavazatukat a magyarországi lakcímmel nem rendelkező választópolgárok az április 12-i országgyűlési választásra – hívja fel a figyelmet Nacsa Lőrinc nemzetpolitikáért felelős államtitkár.
Lefoglalták a hatóságok a belügyminisztériumi katasztrófavédelmi főosztály (DSU) több munkatársának mobiltelefonját.
Hatvan napra hatósági felügyelet alá helyezték a januárban a Temes megyei Csene községben megölt 15 éves fiú nagyapját, aki a gyanú szerint arcon ütötte a gyilkosság egyik vádlottjának anyját.
Nem mindenki tudja, hogy az ökölvívó Papp László rugonfalvi gyökerekkel bírt, ahol ünnepséget terveznek születése századik évfordulója apropóján. Erről meg a sepsiszentgyörgyi kosárlabda őskoráról is beszélgettünk Oláh István egri fertálymesterrel.
szóljon hozzá!