
Van, aki az orvosi rendelőben értesül róla, hogy a rendszer szerint nem biztosított
Fotó: Barabás Ákos
Vannak még olyan cégek Hargita megyében, amelyeknek a korábban kényszerszabadságra küldött alkalmazottai ideiglenesen elveszítették egészségbiztosítotti státuszukat. Ezek többnyire kisvállalkozások, a nagyobb vállalatok már orvosolták a problémát. Sürgősségi esetben az egészségbiztosítási pénztárnál manuálisan is elvégzik az adatfrissítést.
2020. augusztus 03., 09:072020. augusztus 03., 09:07
A cégek csak javítónyilatkozattal orvosolhatják a problémát a korábban kényszerszabadságra küldött alkalmazottaik esetében, akik az adatbeviteli problémák miatt ideiglenesen elveszítették egészségbiztosítotti státuszukat, ám sürgősségi esetben – ha például az illető orvosi ellátásra szorul – manuálisan is elvégzik az adatbevitelt a megyei egészségbiztosítási pénztárnál, hogy gyorsabban frissüljenek az adatok a rendszerben – tájékoztattak megkeresésünkre a Hargita Megyei Egészségbiztosítási Pénztárnál.
A problémával kapcsolatban elmondták,
Hátrányt azonban senki nem szenvedhet az adatbeviteli probléma miatt, tehát nem fordulhat elő az, hogy az érintettek nem jutnak ingyenes egészségügyi ellátáshoz, miközben az járna nekik – nyomatékosították. Ha egy korábban kényszerszabadságon lévő alkalmazottról az orvosnál derül ki, hogy az említett hiba miatt megszűnt a biztosítotti státusza, értesíteni kell az egészségbiztosítási pénztárt, az intézménynél ugyanis nem tudják, hogy pontosan kik lehetnek még ebben a helyzetben.
A probléma megoldásának általános módja az, hogy az érintett cégek korrekciós nyilatkozatot nyújtanak be az adóhatósághoz (ANAF), így orvosolva a hibát. Az új nyilatkozat által az egységes integrált informatikai rendszerben (SIUI) 48 órán belül automatikusan frissül az érintett munkavállaló biztosítotti státusza. Ha viszont az illető sürgős egészségügyi ellátásra szorul, akkor a munkáltatója által kiállított igazolás alapján manuálisan is elvégzik az adatfrissítést az egészségbiztosítási pénztárnál. Az igazolást az intézmény emailben és faxon is fogadja, tehát telefonon is elvégezhető az ügyintézés nagy része,
– válaszolták a megyei egészségbiztosítási pénztárnál arra a felvetésünkre, hogy sürgősségi esetben is meglehetősen körülményes az eljárás.
A megyei egészségbiztosítási pénztár a honlapján egy útmutatást is közzétett a hasonló helyzetben lévő munkáltatók számára, részletesen leírva a teendőket, illetve letölthető formában közzé téve a kitöltendő igazolást is.
Egyébként megelőzhető, hogy a kellemetlenségre az orvosi rendelőben derüljön fény. Ha valaki le szeretné ellenőrizni biztosítotti státuszát, egyszerűen megteheti otthonról is online: az egészségbiztosítási pénztár honlapján a személyi száma megadása után azonnali választ kap arra, hogy biztosítottként szerepel-e a rendszerben.
Amint arról korábban már írtunk, a szükségállapot idején országszerte kényszerszabadságra küldött alkalmazottak jó része adatbeviteli problémák miatt ideiglenesen elveszítette egészségbiztosítotti státuszát. Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (CNAS) által a helyzetről kiadott júliusi közleményben azt írták, hogy a CNAS az adóhatóság (ANAF) rendszeréből importálja a SIUI-ba az adatokat az ANAF-tól, ahová a munkáltatóktól beérkeznek a biztosítottak társadalombiztosítási hozzájárulásának, jövedelemadójának a befizetéséről szóló 112-es nyilatkozatok.
A bejelentett esetek elemzése alapján a CNAS megállapította, hogy
A lapunkhoz könyvelőktől beérkezett jelzések azonban ellentmondanak ennek. Szerintük valójában az állam a felelős a hibáért, ugyanis az említett 112-es űrlapon nem is szerepelt korábban a kényszerszabadság lehetősége, így nem is lehetett azt megjelölni. A könyvelők ugyanakkor arra is panaszkodnak, hogy a hibát ennek ellenére velük javíttatja ki az állam, így kétszer kell elvégezzék ugyanazt a munkát, miközben nem is ők hibáztak. A könyvelők igazát látszik alátámasztani az is, hogy a pénzügyminisztérium május második felében, tehát a szükségállapot lejárta után módosította a 112-es nyilatkozatot, részben éppen a kényszerszabadságok miatt. A 2020/1942/979/819-es számú rendelet május 21-én lépett érvénybe.
A Richter-skála szerint 3,9-es erősségű földrengés történt vasárnap 17 óra 16 perckor Vrancea megyében – közölte az országos földfizikai intézet (INCDFP).
Az üzemanyag-drágulás hatásait enyhítő intézkedések haladéktalan elfogadására szólította fel a miniszterelnököt és a pénzügyminisztert vasárnap Sorin Grindeanu.
Négy megyében másodfokú (narancssárga jelzésű), 12 megye folyóvizeire elsőfokú (sárga jelzésű) árvízvédelmi készültséget rendelt el vasárnap az Országos Hidrológiai és Vízgazdálkodási Intézet (INHGA).
Lassan elhagyja térségünket a hétvégi lehűlést okozó mediterrán ciklon, hétfőig azonban még marad a csapadékos időjárás: az ország nagy részén eső, a hegyvidéken pedig havazás várható. Ezt követően javulásnak indul az időjárás.
Krisztus, a béke királya, ma is azt kiáltja keresztjéről: tegyétek le a fegyvert, emlékezzetek, hogy testvérek vagytok – mondta XIV. Leó pápa a Szent Péter téren bemutatott virágvasárnapi misén, amellyel megnyitotta a húsvéti nagyhetet.
Jelentős mennyiségű csapadék várható, a hegyekben pedig több centiméternyi hó fog esni, ugyanakkor több folyó is megáradhat a hétfőn délutánig érvényes riasztás szerint – közli a Hargita megyei katasztrófavédelem.
Hét ember sérült meg egy közlekedési balesetben szombaton késő este a Kolozs megyei Aranyosegerbegyen (Viișoara).
Beregszászon, Ungváron és Csíkszeredában vennék át legtöbben a szavazási levélcsomagjukat, a három külképviseleten több mint 27 ezren vennék át a levélszavazáshoz szükséges dokumentumokat – derül ki a Nemzeti Választási Iroda adataiból.
Az Országos Meteorológiai Szolgálat vasárnap sárga jelzésű riasztást adott ki jelentős mennyiségű csapadék, a hegyekben pedig havazás miatt, amely hétfő reggelig az ország közel felét – Hargita és Kovászna megyét is – érinti.
A Kőrösi Csoma Sándor Közművelődési Egyesületnek (KCSSKE) 36. alkalommal is sikerült megszervezni a Csoma-napokat Kovásznán. Az idei tematika a magyarság szimbólumai voltak.
1 hozzászólás