
Van, aki az orvosi rendelőben értesül róla, hogy a rendszer szerint nem biztosított
Fotó: Barabás Ákos
Vannak még olyan cégek Hargita megyében, amelyeknek a korábban kényszerszabadságra küldött alkalmazottai ideiglenesen elveszítették egészségbiztosítotti státuszukat. Ezek többnyire kisvállalkozások, a nagyobb vállalatok már orvosolták a problémát. Sürgősségi esetben az egészségbiztosítási pénztárnál manuálisan is elvégzik az adatfrissítést.
2020. augusztus 03., 09:072020. augusztus 03., 09:07
A cégek csak javítónyilatkozattal orvosolhatják a problémát a korábban kényszerszabadságra küldött alkalmazottaik esetében, akik az adatbeviteli problémák miatt ideiglenesen elveszítették egészségbiztosítotti státuszukat, ám sürgősségi esetben – ha például az illető orvosi ellátásra szorul – manuálisan is elvégzik az adatbevitelt a megyei egészségbiztosítási pénztárnál, hogy gyorsabban frissüljenek az adatok a rendszerben – tájékoztattak megkeresésünkre a Hargita Megyei Egészségbiztosítási Pénztárnál.
A problémával kapcsolatban elmondták,
Hátrányt azonban senki nem szenvedhet az adatbeviteli probléma miatt, tehát nem fordulhat elő az, hogy az érintettek nem jutnak ingyenes egészségügyi ellátáshoz, miközben az járna nekik – nyomatékosították. Ha egy korábban kényszerszabadságon lévő alkalmazottról az orvosnál derül ki, hogy az említett hiba miatt megszűnt a biztosítotti státusza, értesíteni kell az egészségbiztosítási pénztárt, az intézménynél ugyanis nem tudják, hogy pontosan kik lehetnek még ebben a helyzetben.
A probléma megoldásának általános módja az, hogy az érintett cégek korrekciós nyilatkozatot nyújtanak be az adóhatósághoz (ANAF), így orvosolva a hibát. Az új nyilatkozat által az egységes integrált informatikai rendszerben (SIUI) 48 órán belül automatikusan frissül az érintett munkavállaló biztosítotti státusza. Ha viszont az illető sürgős egészségügyi ellátásra szorul, akkor a munkáltatója által kiállított igazolás alapján manuálisan is elvégzik az adatfrissítést az egészségbiztosítási pénztárnál. Az igazolást az intézmény emailben és faxon is fogadja, tehát telefonon is elvégezhető az ügyintézés nagy része,
– válaszolták a megyei egészségbiztosítási pénztárnál arra a felvetésünkre, hogy sürgősségi esetben is meglehetősen körülményes az eljárás.
A megyei egészségbiztosítási pénztár a honlapján egy útmutatást is közzétett a hasonló helyzetben lévő munkáltatók számára, részletesen leírva a teendőket, illetve letölthető formában közzé téve a kitöltendő igazolást is.
Egyébként megelőzhető, hogy a kellemetlenségre az orvosi rendelőben derüljön fény. Ha valaki le szeretné ellenőrizni biztosítotti státuszát, egyszerűen megteheti otthonról is online: az egészségbiztosítási pénztár honlapján a személyi száma megadása után azonnali választ kap arra, hogy biztosítottként szerepel-e a rendszerben.
Amint arról korábban már írtunk, a szükségállapot idején országszerte kényszerszabadságra küldött alkalmazottak jó része adatbeviteli problémák miatt ideiglenesen elveszítette egészségbiztosítotti státuszát. Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (CNAS) által a helyzetről kiadott júliusi közleményben azt írták, hogy a CNAS az adóhatóság (ANAF) rendszeréből importálja a SIUI-ba az adatokat az ANAF-tól, ahová a munkáltatóktól beérkeznek a biztosítottak társadalombiztosítási hozzájárulásának, jövedelemadójának a befizetéséről szóló 112-es nyilatkozatok.
A bejelentett esetek elemzése alapján a CNAS megállapította, hogy
A lapunkhoz könyvelőktől beérkezett jelzések azonban ellentmondanak ennek. Szerintük valójában az állam a felelős a hibáért, ugyanis az említett 112-es űrlapon nem is szerepelt korábban a kényszerszabadság lehetősége, így nem is lehetett azt megjelölni. A könyvelők ugyanakkor arra is panaszkodnak, hogy a hibát ennek ellenére velük javíttatja ki az állam, így kétszer kell elvégezzék ugyanazt a munkát, miközben nem is ők hibáztak. A könyvelők igazát látszik alátámasztani az is, hogy a pénzügyminisztérium május második felében, tehát a szükségállapot lejárta után módosította a 112-es nyilatkozatot, részben éppen a kényszerszabadságok miatt. A 2020/1942/979/819-es számú rendelet május 21-én lépett érvénybe.
Szerdán online formában elkezdődtek a magyar-ukrán szakértői egyeztetések, ami fontos lépés a kapcsolatok újraépítésében – közölte Orbán Anita külügyminiszter szerdai Facebook-bejegyzésében.
Eddig főleg azt nézték a második, negyedik és hatodik osztályosok szintfelmérő tesztjein, hogy tudja-e a gyerek a tananyagot. Idéntől azt is vizsgálnák, tudja-e használni azt a való életben. Az osztálytermi valóság azonban ennél jóval árnyaltabb.
Nicușor Dan államfő csütörtökre a Cotroceni-palotába hívta egyeztetésre az ország gazdasági és politikai helyzetéről az Egységben Romániáért parlamenti frakció, a BÉKE – Románia az első parlamenti frakció és a függetlenek képviselőit.
Kelemen Hunor szövetségi elnök kedd este ismét leszögezte, hogy az RMDSZ nem venne részt egy kisebbségi kormányban a Szociáldemokrata Párt (PSD) oldalán.
A kormánytöbbség kialakításához a pártoknak előbb-utóbb rugalmasabbá kell tenniük az álláspontjukat, mert a cotroceni-i konzultációk első fordulója után nem körvonalazódott megoldás – jelentette ki kedd este az RMDSZ elnöke, Kelemen Hunor.
Tíz éve még gyakori probléma volt, hogy penészes falak közt, rossz raklapokon tárolták az alapanyagokat, de ma ez már nem jellemző – a szakhatóság vezetője szerint folyamatosan javulnak a körülmények a Hargita megyei élelmiszeripari egységekben.
Összesítette a pénzügyminisztérium az Országos Adóhatóság (ANAF) szolgáltatásaival és a Privát Virtuális Tér (SPV – Spațiu Privat Virtual) elnevezésű platformmal kapcsolatban az adófizetők részéről beérkezett visszajelzéseket.
A NATO keleti szárnyának országai közül Romániában történik a legtöbb drónincidens Ukrajna közelsége miatt – jelentette ki keddi sajtótájékoztatóján az ügyvivő külügyminiszter.
Meghibásodás történt az ivóvízhálózaton, a javítási munkálatok ideje alatt szünetelni fog az ivóvíz-szolgáltatás szerdán Gyergyószentmiklós több utcájában 8-16 óra között.
Kedvezően véleményezte kedden a szenátus jogi bizottsága azt a törvénytervezetet, amely bírsággal vagy szabadságvesztéssel bünteti az egészségügyi dolgozókkal szembeni megfélemlítést vagy agressziót.
1 hozzászólás