
Van, aki az orvosi rendelőben értesül róla, hogy a rendszer szerint nem biztosított
Fotó: Barabás Ákos
Vannak még olyan cégek Hargita megyében, amelyeknek a korábban kényszerszabadságra küldött alkalmazottai ideiglenesen elveszítették egészségbiztosítotti státuszukat. Ezek többnyire kisvállalkozások, a nagyobb vállalatok már orvosolták a problémát. Sürgősségi esetben az egészségbiztosítási pénztárnál manuálisan is elvégzik az adatfrissítést.
2020. augusztus 03., 09:072020. augusztus 03., 09:07
A cégek csak javítónyilatkozattal orvosolhatják a problémát a korábban kényszerszabadságra küldött alkalmazottaik esetében, akik az adatbeviteli problémák miatt ideiglenesen elveszítették egészségbiztosítotti státuszukat, ám sürgősségi esetben – ha például az illető orvosi ellátásra szorul – manuálisan is elvégzik az adatbevitelt a megyei egészségbiztosítási pénztárnál, hogy gyorsabban frissüljenek az adatok a rendszerben – tájékoztattak megkeresésünkre a Hargita Megyei Egészségbiztosítási Pénztárnál.
A problémával kapcsolatban elmondták,
Hátrányt azonban senki nem szenvedhet az adatbeviteli probléma miatt, tehát nem fordulhat elő az, hogy az érintettek nem jutnak ingyenes egészségügyi ellátáshoz, miközben az járna nekik – nyomatékosították. Ha egy korábban kényszerszabadságon lévő alkalmazottról az orvosnál derül ki, hogy az említett hiba miatt megszűnt a biztosítotti státusza, értesíteni kell az egészségbiztosítási pénztárt, az intézménynél ugyanis nem tudják, hogy pontosan kik lehetnek még ebben a helyzetben.
A probléma megoldásának általános módja az, hogy az érintett cégek korrekciós nyilatkozatot nyújtanak be az adóhatósághoz (ANAF), így orvosolva a hibát. Az új nyilatkozat által az egységes integrált informatikai rendszerben (SIUI) 48 órán belül automatikusan frissül az érintett munkavállaló biztosítotti státusza. Ha viszont az illető sürgős egészségügyi ellátásra szorul, akkor a munkáltatója által kiállított igazolás alapján manuálisan is elvégzik az adatfrissítést az egészségbiztosítási pénztárnál. Az igazolást az intézmény emailben és faxon is fogadja, tehát telefonon is elvégezhető az ügyintézés nagy része,
– válaszolták a megyei egészségbiztosítási pénztárnál arra a felvetésünkre, hogy sürgősségi esetben is meglehetősen körülményes az eljárás.
A megyei egészségbiztosítási pénztár a honlapján egy útmutatást is közzétett a hasonló helyzetben lévő munkáltatók számára, részletesen leírva a teendőket, illetve letölthető formában közzé téve a kitöltendő igazolást is.
Egyébként megelőzhető, hogy a kellemetlenségre az orvosi rendelőben derüljön fény. Ha valaki le szeretné ellenőrizni biztosítotti státuszát, egyszerűen megteheti otthonról is online: az egészségbiztosítási pénztár honlapján a személyi száma megadása után azonnali választ kap arra, hogy biztosítottként szerepel-e a rendszerben.
Amint arról korábban már írtunk, a szükségállapot idején országszerte kényszerszabadságra küldött alkalmazottak jó része adatbeviteli problémák miatt ideiglenesen elveszítette egészségbiztosítotti státuszát. Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (CNAS) által a helyzetről kiadott júliusi közleményben azt írták, hogy a CNAS az adóhatóság (ANAF) rendszeréből importálja a SIUI-ba az adatokat az ANAF-tól, ahová a munkáltatóktól beérkeznek a biztosítottak társadalombiztosítási hozzájárulásának, jövedelemadójának a befizetéséről szóló 112-es nyilatkozatok.
A bejelentett esetek elemzése alapján a CNAS megállapította, hogy
A lapunkhoz könyvelőktől beérkezett jelzések azonban ellentmondanak ennek. Szerintük valójában az állam a felelős a hibáért, ugyanis az említett 112-es űrlapon nem is szerepelt korábban a kényszerszabadság lehetősége, így nem is lehetett azt megjelölni. A könyvelők ugyanakkor arra is panaszkodnak, hogy a hibát ennek ellenére velük javíttatja ki az állam, így kétszer kell elvégezzék ugyanazt a munkát, miközben nem is ők hibáztak. A könyvelők igazát látszik alátámasztani az is, hogy a pénzügyminisztérium május második felében, tehát a szükségállapot lejárta után módosította a 112-es nyilatkozatot, részben éppen a kényszerszabadságok miatt. A 2020/1942/979/819-es számú rendelet május 21-én lépett érvénybe.
Ro-Alert figyelmeztetést adott ki kedden délután a Katasztrófavédelmi Főfelügyelőség (IGSU) Tulcea megye északi részének lakói számára, miután fennállt a légtérből lezuhanó tárgyak becsapódásának veszélye.
Folytatódnak az Öreg-Duna-ágnál a csernavodai atomerőmű áramtermelésének folyamatosságát biztosító vízelterelési munkálatok – közölte kedden a Román Vízügyi Igazgatóság (ANAR) szóvivője.
A kánikula miatt Hargita megyében csupán a Nagy-Homoród folyón korlátozták a vízfogyasztást egy gazdasági szereplőnek. Az aszály idejére kidolgozott korlátozási terv intézkedése egyelőre nem érinti a lakossági fogyasztókat.
Nicușor Dan kedden bejelentette, hogy kihirdette a kőolajpiaci válsághelyzet kihirdetéséről, valamint a lakásvásárláskor alkalmazott kedvezményes áfakulcs határidejének meghosszabbításáról szóló törvényeket.
Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök kedden a Facebook-oldalán közölte, hogy nem várhatók problémák a lakosság, a mezőgazdaság és a fuvarozók üzemanyag-ellátásában.
Tovább emelkedtek kedden is az üzemanyagárak, a dízel litere már csak néhány banira van a 11 lejtől a Lukoil-töltőállomásokon.
Az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) kedden újabb vörös, narancssárga és sárga riasztásokat adott ki az egész országra kiterjedő rendkívüli hőség miatt. Máramarosban, a Bánságban és a Körösvidéken vörös a hőségriasztás.
Radu Miruță ügyvivő védelmi miniszter kedden bejelentette, hogy a hadsereg szakértői által végrehajtott robbantásos művelet eredményeként a Duna vízszintje 2 centiméterrel emelkedett a csernavodai atomerőmű környékén a hétfői szinthez képest.
Zárolták Ráduly István vagyonát – közleményben ismertette a Korrupcióellenes Ügyészség (DNA) a háromszéki prefektus elleni vádakat. Az ügyben a prefektus mellett másik két személy ellen is eljárás folyik.
A Duna rendkívül alacsony vízállása látványos nyomot hagyott Baján: a Sugovica medre szinte teljesen kiszáradt.
1 hozzászólás