Van, aki az orvosi rendelőben értesül róla, hogy a rendszer szerint nem biztosított
Fotó: Barabás Ákos
Vannak még olyan cégek Hargita megyében, amelyeknek a korábban kényszerszabadságra küldött alkalmazottai ideiglenesen elveszítették egészségbiztosítotti státuszukat. Ezek többnyire kisvállalkozások, a nagyobb vállalatok már orvosolták a problémát. Sürgősségi esetben az egészségbiztosítási pénztárnál manuálisan is elvégzik az adatfrissítést.
2020. augusztus 03., 09:072020. augusztus 03., 09:07
A cégek csak javítónyilatkozattal orvosolhatják a problémát a korábban kényszerszabadságra küldött alkalmazottaik esetében, akik az adatbeviteli problémák miatt ideiglenesen elveszítették egészségbiztosítotti státuszukat, ám sürgősségi esetben – ha például az illető orvosi ellátásra szorul – manuálisan is elvégzik az adatbevitelt a megyei egészségbiztosítási pénztárnál, hogy gyorsabban frissüljenek az adatok a rendszerben – tájékoztattak megkeresésünkre a Hargita Megyei Egészségbiztosítási Pénztárnál.
A problémával kapcsolatban elmondták,
Hátrányt azonban senki nem szenvedhet az adatbeviteli probléma miatt, tehát nem fordulhat elő az, hogy az érintettek nem jutnak ingyenes egészségügyi ellátáshoz, miközben az járna nekik – nyomatékosították. Ha egy korábban kényszerszabadságon lévő alkalmazottról az orvosnál derül ki, hogy az említett hiba miatt megszűnt a biztosítotti státusza, értesíteni kell az egészségbiztosítási pénztárt, az intézménynél ugyanis nem tudják, hogy pontosan kik lehetnek még ebben a helyzetben.
A probléma megoldásának általános módja az, hogy az érintett cégek korrekciós nyilatkozatot nyújtanak be az adóhatósághoz (ANAF), így orvosolva a hibát. Az új nyilatkozat által az egységes integrált informatikai rendszerben (SIUI) 48 órán belül automatikusan frissül az érintett munkavállaló biztosítotti státusza. Ha viszont az illető sürgős egészségügyi ellátásra szorul, akkor a munkáltatója által kiállított igazolás alapján manuálisan is elvégzik az adatfrissítést az egészségbiztosítási pénztárnál. Az igazolást az intézmény emailben és faxon is fogadja, tehát telefonon is elvégezhető az ügyintézés nagy része,
– válaszolták a megyei egészségbiztosítási pénztárnál arra a felvetésünkre, hogy sürgősségi esetben is meglehetősen körülményes az eljárás.
A megyei egészségbiztosítási pénztár a honlapján egy útmutatást is közzétett a hasonló helyzetben lévő munkáltatók számára, részletesen leírva a teendőket, illetve letölthető formában közzé téve a kitöltendő igazolást is.
Egyébként megelőzhető, hogy a kellemetlenségre az orvosi rendelőben derüljön fény. Ha valaki le szeretné ellenőrizni biztosítotti státuszát, egyszerűen megteheti otthonról is online: az egészségbiztosítási pénztár honlapján a személyi száma megadása után azonnali választ kap arra, hogy biztosítottként szerepel-e a rendszerben.
Amint arról korábban már írtunk, a szükségállapot idején országszerte kényszerszabadságra küldött alkalmazottak jó része adatbeviteli problémák miatt ideiglenesen elveszítette egészségbiztosítotti státuszát. Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (CNAS) által a helyzetről kiadott júliusi közleményben azt írták, hogy a CNAS az adóhatóság (ANAF) rendszeréből importálja a SIUI-ba az adatokat az ANAF-tól, ahová a munkáltatóktól beérkeznek a biztosítottak társadalombiztosítási hozzájárulásának, jövedelemadójának a befizetéséről szóló 112-es nyilatkozatok.
A bejelentett esetek elemzése alapján a CNAS megállapította, hogy
A lapunkhoz könyvelőktől beérkezett jelzések azonban ellentmondanak ennek. Szerintük valójában az állam a felelős a hibáért, ugyanis az említett 112-es űrlapon nem is szerepelt korábban a kényszerszabadság lehetősége, így nem is lehetett azt megjelölni. A könyvelők ugyanakkor arra is panaszkodnak, hogy a hibát ennek ellenére velük javíttatja ki az állam, így kétszer kell elvégezzék ugyanazt a munkát, miközben nem is ők hibáztak. A könyvelők igazát látszik alátámasztani az is, hogy a pénzügyminisztérium május második felében, tehát a szükségállapot lejárta után módosította a 112-es nyilatkozatot, részben éppen a kényszerszabadságok miatt. A 2020/1942/979/819-es számú rendelet május 21-én lépett érvénybe.
Az Európai Bizottság csütörtökön kétmilliárd lej (400 millió euró) értékű román állami támogatási programot hagyott jóvá a 2023 szeptembere és 2024 augusztusa közötti súlyos aszály által érintett romániai gazdák kártalanítására.
Megkapta a marosvásárhelyi városháza az állami kincstártól a visszatartott 62 millió lejt – erősítette meg a Székelyhon értesülését Soós Zoltán, Marosvásárhely polgármestere. A pénzt az elmaradt számlák kifizetésére fogják fordítani.
Legújabb animációs sorozatának első részét mutatja be a Székelyföldi Legendárium Székelyudvarhelyen, október 28-án, hétfőn, az animáció világnapján.
A defibrillátor használatát tanulták meg csütörtök délelőtt a marosvásárhelyi állatkert alkalmazottai, miután adományba kaptak egy életmentő készüléket.
Kézdivásárhely új helyi képviselő-testülete is letette a hivatali esküt. Az ünnepélyes ceremóniának a Vigadó Művelődési Központ díszterme adott helyet csütörtök délben.
Alakuló ülését tartotta csütörtökön a csíkszeredai önkormányzati képviselő-testület a 2024-2028-as mandátumra. A 19 fős testületnek 16 RMDSZ-es, két EMSZ-es, valamint egy szociáldemokrata tanácsosa lesz. Az ellenzékkel nem lesz gondja a Szövetségnek.
Újabb házkutatást hajtottak végre a rendőrök a Jupiter-akció keretén belül csütörtök reggel Hargita megyében, ezúttal adócsalás megalapozott gyanújával.
Az egyetem vezetősége, valamint Kelemen Hunor RMDSZ-elnök és Gulyás Gergely miniszter jelenlétében helyezték el a Sapientia EMTE új sepsiszentgyörgyi kampuszának alapkövét csütörtökön. A magyar állam támogatásával a székelyföldi fiatalok jövőjét építik.
Bomlásnak indult holttestet találtak Marosvásárhelyen a Megyei Sürgősségi Klinikai Kórház mögötti erdős részen. Az 57 éves hajléktalan nő ügyében szándékos emberölés gyanújával indított nyomozást a rendőrség.
Új helyszínen várja csütörtöktől a Csíkszeredai Megyei Sürgősségi Kórház a fizioterápiára érkező betegeket.
1 hozzászólás