
Nehéz helyzetben. A vendéglátóipart, a turisztikai ágazatot és a textilipart érinti leginkább a járvány okozta gazdasági válság
Fotó: Erdély Bálint Előd
A korábban kényszerszabadságon lévő Hargita megyei alkalmazottaknak mintegy hetvenöt százalékát újra tudták foglalkoztatni munkaadóik az állami bértámogatásra való jogosultság korlátozásának a bevezetése után – derül ki a Hargita megyei munkaerő-elhelyező ügynökség legfrissebb adataiból. Ezzel párhuzamosan azonban már érzékelhető a munkanélküliség növekedése.
2020. augusztus 01., 09:002020. augusztus 01., 09:00
A májusi 13 090-hez képest júniusban majdnem tízszer kevesebb, mindössze 1407 alkalmazott esetében igényelték munkaadóik – 235 cég, a májusi 1902-höz képest – a kényszerszabadság idejére biztosított állami bértámogatást, összesen 1,9 millió lejt Hargita megyében – derül ki az érintett munkáltatók által július folyamán leadott igénylések összesítéséből. Tiberiu Pănescu, a Hargita Megyei Munkaerő-elhelyező és Szakképző Ügynökség vezérigazgatója a csökkenés okára emlékeztetve elmondta,
Az adatok összevetése alapján feltételezhető lenne, hogy a korábban kényszerszabadságon lévő alkalmazottaknak majdnem a 90 százalékát a múlt hónaptól visszahívták dolgozni munkaadóik, azonban ez nem így van. Pontos adatok még nincsenek, de Tiberiu Pănescu becslése szerint ez az arány mintegy 75–80 százalékos, ugyanis vannak olyan munkaadók, akik nem tudták visszahívni kényszerszabadságon lévő alkalmazottaikat, illetve a személyzet egy részét, de már nem is jogosultak a bértámogatásra. Egy zárt helyen működő étteremmel rendelkező szálloda példáját hozta fel magyarázatában: az éttermi személyzet esetében továbbra is igényelhető az alapbér 75 százalékával egyenértékű állami bértámogatás, a szálloda alkalmazottai esetében viszont már nem, annak ugyanis engedélyezett a működése. Így, ha a vállalkozás nem tudta újraindítani tevékenységét, a szállodai személyzet bérére már nem igényelhetett támogatást.
Bértámogatást egyébként azok a vállalkozások is igényelhetnek, amelyek visszahívták alkalmazottaikat a kényszerszabadságról, ez esetben 41,5 százalékos a támogatás értéke. A lehetőséggel Hargita megyében 1142 munkaadó élt júliusban, mintegy 8000 alkalmazott esetében – utóbbiaknak a pontos számát a hónap végén összesítik. Mindkét támogatást nem kérhette a munkaadók többsége, csak azok, akiknek a vállalkozása olyan tevékenységet folytat, amelynek a működése továbbra sem, vagy csak részben engedélyezett. Ha például egy kerthelyiséggel rendelkező vendéglátóhely az alkalmazottainak csak a felét hívta vissza a kényszerszabadságról, a dolgozók esetében kérhette a 41,5 százalékos, a továbbra is kényszerszabadságon lévők esetében pedig a 75 százalékos bértámogatást.
Mindamellett, hogy a szükségállapot idején kényszerszabadságra küldött alkalmazottak jó részét már újra foglalkoztatják a cégek, érzékelhető már a munkanélküliségi ráta növekedése is, noha a betervezett leépítéseknek még csak a negyedét hajtották végre Hargita megyében.
– tájékoztatott Tiberiu Pănescu, hozzáfűzve, hogy a júliusi adatokat a hónap végén összesítik.
Amint arról korábban már írtunk, a megyei munkaerő-elhelyező ügynökséghez beékezett előzetes bejelentések szerint júliustól, illetve augusztustól 831-en válnak munkanélkülivé megyeszerte. A tervezett leépítésekből mostanáig mintegy 200-at hajtottak végre a munkaadók, az elbocsátottak közül 150-en jelentkeztek be az ügynökségnél munkakeresőként. Amint írtuk, legtöbben Székelyudvarhelyen válnak munkanélkülivé, ugyanis a város két nagy textilipari vállalkozása mintegy 550 alkalmazottjának bontja fel a munkaszerződését. Ez egy szezonális tevékenységet végző iparág, a kollekciók bemutatása – amelyek alapján a megrendeléseket kapják – a járvány miatt elmaradtak, így egyelőre kiszámíthatatlan, mennyire lesznek időszakosak a szektort érintő problémák – vélekedett az ügynökség vezérigazgatója, kérdésünkre hozzáfűzve, hogy a vendéglátóipari szektor, valamint a turisztikai ágazat van még hasonlóan nehéz helyzetben.
A vendéglátóipari egységek még akkor is nagyon nehéz helyzetben vannak, ha tudnak élni a bértámogatás lehetőségével, ugyanis nagyon magasak a jelenleg kihasználatlanul álló épületek bérleti díjai – mutatott rá a szakember. Arra egyelőre még nincs rálátásuk, hogy mely ágazatok vannak a sor másik végén, vagyis melyek azok, amelyeket nem érintette a járvány okozta válság. A témával kapcsolatban augusztus végén kezdenének el egy felmérést, azt vizsgálva, hogy a vállalkozások vezetői milyennek ítélik a következő fél év gazdasági kilátásait, és milyen befolyással lesz ez a működésükre.
Antal Árpád sepsiszentgyörgyi polgármester az adóemeléssel kapcsolatos lakossági felvetésekre reagálva szeretett volna néhány nézőpontot nyomatékosítani: például azt, hogy a városnak kifizetett adókért mi mindent kap a polgár.
Az influenzával diagnosztizált betegek száma megtízszereződött a novemberi esetszámokhoz képest, és sok a szövődményként tüdőgyulladássá súlyosbodó légúti megbetegedés is Hargita megyében. A tendencia folytatódása várható.
Alexandru Rogobete egészségügyi miniszter kedden kijelentette, hogy az egészségügyben nem az orvosok és a kisegítő személyzet bérén kell spórolni, a megtakarításokat más területeken kell elérni.
A Félixfürdőn karácsony tájékán elkövetett kettős gyilkosság elkövetője egy 29 éves kardói (Cordău) férfi, aki január elsején maga értesítette a rendőrséget arról, hogy két holttestet talált az üdülőhely egyik elhagyott pavilonjában.
Gázpalack robbanása okozott tüzet kedden délután zilahi tömbház egyik második emeleti lakásában. Egy ember megsérült, további kilenc lakónak a helyszínen nyújtottak orvosi ellátást – tájékoztatott a Szilágy megyei tűzoltóság.
Ilie Bolojan miniszterelnök kedden továbbította Nicușor Dan államfőnek Daniel David oktatási miniszter felmentésére vonatkozó javaslatát.
A Szociáldemokrata Párt (PSD) képviselője, Mihai Fifor, korábbi védelmi miniszter kedden a Facebook-oldalán cáfolta azt az állítást, miszerint a katonák a bírákhoz és ügyészekhez hasonlóan „48 évesen mennek nyugdíjba”.
Hosszú évek óta zajló fejlesztések zárulhatnak le Gyergyószentmiklóson: a víz- és a csatornahálózat korszerűsítése is befejeződhet 2026-ban. Az évek folyamán összegyűlt többletköltségekre a fejlesztési minisztériumtól kérnek finanszírozást.
Florin Barbu mezőgazdasági miniszter kedden arról számolt be a Facebook-oldalán, hogy tavaly több mint négymilliárd euró uniós forrás érkezett Romániába a mezőgazdaság számára, és január végéig további egymilliárd euró kifizetésére számítanak.
Fizetéslevonással büntették a kormány sajtóirodájának azt a munkatársát, aki tavaly november végén megpróbálta távol tartani az újságírókat a miniszterelnöktől, hogy ne tudjanak kérdést feltenni Ilie Bolojannak.
szóljon hozzá!