Az adatok összevetése alapján feltételezhető lenne, hogy a korábban kényszerszabadságon lévő alkalmazottaknak majdnem a 90 százalékát a múlt hónaptól visszahívták dolgozni munkaadóik, azonban ez nem így van. Pontos adatok még nincsenek, de Tiberiu Pănescu becslése szerint ez az arány mintegy 75–80 százalékos, ugyanis vannak olyan munkaadók, akik nem tudták visszahívni kényszerszabadságon lévő alkalmazottaikat, illetve a személyzet egy részét, de már nem is jogosultak a bértámogatásra. Egy zárt helyen működő étteremmel rendelkező szálloda példáját hozta fel magyarázatában: az éttermi személyzet esetében továbbra is igényelhető az alapbér 75 százalékával egyenértékű állami bértámogatás, a szálloda alkalmazottai esetében viszont már nem, annak ugyanis engedélyezett a működése. Így, ha a vállalkozás nem tudta újraindítani tevékenységét, a szállodai személyzet bérére már nem igényelhetett támogatást.

Bértámogatást egyébként azok a vállalkozások is igényelhetnek, amelyek visszahívták alkalmazottaikat a kényszerszabadságról, ez esetben 41,5 százalékos a támogatás értéke. A lehetőséggel Hargita megyében 1142 munkaadó élt júliusban, mintegy 8000 alkalmazott esetében – utóbbiaknak a pontos számát a hónap végén összesítik. Mindkét támogatást nem kérhette a munkaadók többsége, csak azok, akiknek a vállalkozása olyan tevékenységet folytat, amelynek a működése továbbra sem, vagy csak részben engedélyezett. Ha például egy kerthelyiséggel rendelkező vendéglátóhely az alkalmazottainak csak a felét hívta vissza a kényszerszabadságról, a dolgozók esetében kérhette a 41,5 százalékos, a továbbra is kényszerszabadságon lévők esetében pedig a 75 százalékos bértámogatást.

Nőtt a munkanélküliség

Mindamellett, hogy a szükségállapot idején kényszerszabadságra küldött alkalmazottak jó részét már újra foglalkoztatják a cégek, érzékelhető már a munkanélküliségi ráta növekedése is, noha a betervezett leépítéseknek még csak a negyedét hajtották végre Hargita megyében.

– tájékoztatott Tiberiu Pănescu, hozzáfűzve, hogy a júliusi adatokat a hónap végén összesítik.

Amint arról korábban már írtunk, a megyei munkaerő-elhelyező ügynökséghez beékezett előzetes bejelentések szerint júliustól, illetve augusztustól 831-en válnak munkanélkülivé megyeszerte. A tervezett leépítésekből mostanáig mintegy 200-at hajtottak végre a munkaadók, az elbocsátottak közül 150-en jelentkeztek be az ügynökségnél munkakeresőként. Amint írtuk, legtöbben Székelyudvarhelyen válnak munkanélkülivé, ugyanis a város két nagy textilipari vállalkozása mintegy 550 alkalmazottjának bontja fel a munkaszerződését. Ez egy szezonális tevékenységet végző iparág, a kollekciók bemutatása – amelyek alapján a megrendeléseket kapják – a járvány miatt elmaradtak, így egyelőre kiszámíthatatlan, mennyire lesznek időszakosak a szektort érintő problémák – vélekedett az ügynökség vezérigazgatója, kérdésünkre hozzáfűzve, hogy a vendéglátóipari szektor, valamint a turisztikai ágazat van még hasonlóan nehéz helyzetben.

A vendéglátóipari egységek még akkor is nagyon nehéz helyzetben vannak, ha tudnak élni a bértámogatás lehetőségével, ugyanis nagyon magasak a jelenleg kihasználatlanul álló épületek bérleti díjai – mutatott rá a szakember. Arra egyelőre még nincs rálátásuk, hogy mely ágazatok vannak a sor másik végén, vagyis melyek azok, amelyeket nem érintette a járvány okozta válság. A témával kapcsolatban augusztus végén kezdenének el egy felmérést, azt vizsgálva, hogy a vállalkozások vezetői milyennek ítélik a következő fél év gazdasági kilátásait, és milyen befolyással lesz ez a működésükre.