Hirdetés
Hirdetés

Az iskolák többsége nem áll készen a hagyományos és online oktatás ötvözetének a bevezetésére

Másfél hónappal a tanévkezdés előtt számos kérdés vár még megválaszolásra az oktatás módjával kapcsolatban •  Fotó: Haáz Vince

Másfél hónappal a tanévkezdés előtt számos kérdés vár még megválaszolásra az oktatás módjával kapcsolatban

Fotó: Haáz Vince

Az iskolák nagyobbik része nincs felkészülve a hibrid oktatás bevezetésére, de arra, hogy hol milyen hiányosságok vannak, csak a minap elkezdődött eszközkészleti felmérés ad majd választ. A digitális eszközökkel nem rendelkező diákok számára a táblagépek országos szintű beszerzési eljárása már elkezdődött, de arról még nincs döntés, hogy miként zajlik majd az oktatás a másfél hónap múlva kezdődő új tanévben.

Széchely István

2020. július 29., 09:002020. július 29., 09:00

Az oktatás módjáról is egyeztettek volna az oktatási minisztérium képviselői a múlt hétvégére tervezett találkozón a megyei tanfelügyelőségek vezetőivel, ám a járványügyi helyzet miatt az utolsó pillanatban lemondták a konferenciát. A szeptemberben kezdődő 2020–2021-es tanév oktatását érintő kérdésekben azonban egyre sürgetőbb a döntés, hogy a tanintézeteknek maradjon ideje a felkészülésre.

A járványügyi helyzettől függően három lehetséges forgatókönyv szerint történhet majd az oktatás:

  • hagyományos módon, tehát a diákok személyes jelenlétével;

  • hibrid módszerrel – amikor a diákok fele bejár az iskolába, a másik fele pedig távoktatásban tanul, majd kéthetente cserélnek;

  • a harmadik forgatókönyv pedig az online oktatás.

Utóbbira az oktatási rendszer nem volt felkészítve – mondta egy online vitán néhány napja Monica Anisie oktatási miniszter.

Nem állnak készen

Az iskolák többsége azonban a hibrid oktatás bevezetésére sincs felkészülve – véli Demeter Levente Hargita megyei főtanfelügyelő. Az elképzelés szerint a diákok felének a jelenlétével zajló hibrid tanórákat közvetítenék az otthon tanuló diákoknak, így váltanák egymást kéthetes turnusokban a ketté osztott osztályközösségek. Demeter Levente szerint azonban

az iskolák többségében nincs annyi, a tanórák közvetítéséhez szükséges technikai eszköz, mint ahány osztályban oktatnak.

Arra, hogy pontosan milyen mértékű a technikai hiányosság, csak az eszközkészletek felmérése után derül majd fény – minisztériumi kérésre a tanfelügyelőségek már el is kezdték ennek a feltérképezését – tájékoztatta lapunkat Demeter Levente.

A főtanfelügyelő ugyanakkor elmondta, ők azt szeretnék, ha hagyományosan zajlana majd az oktatás ősztől. „Nyilván az lenne a kívánatos, mi is azért drukkolunk, hogy az oktatás térjen vissza a hagyományos kerékvágásba, mert társas lények vagyunk. Amikor júniusban az iskolákban voltunk ellenőrzésen, akkor mindnyájan azt tapasztaltuk, hogy a gyerekek nagy örömmel mentek vissza és már nagyon várták, hogy találkozzanak, még úgy is, hogy maszkot kellett viseljenek” – fogalmazott Demeter Levente. Megjegyezte ugyanakkor, hogy nem oktatáspolitikai, hanem inkább járványügyi kérdés az, hogy miként kell majd ősztől iskolába járjanak a diákok, az oktatási tárca folyamatosan egyeztet is e tekintetben az egészségügyi minisztériummal, és sajnos kevés az esély arra, hogy hagyományos módon oktathassanak az iskolákban szeptembertől.

Hirdetés

Éppen ezért a közeljövőben döntés kellene szülessen ez ügyben, hogy az iskoláknak legyen ideje felkészülni a tanévkezdésre – válaszolta kérdésünkre. Elmondta ugyanakkor azt is, hogy

a jelenlegi elképzelések szerint az oktatás módjáról nem központi, hanem helyi szinten döntenek majd a járványügyi helyzettől függően,

de az még megbeszélés alatt áll, hogy a helyi szintű döntést a megyei tanfelügyelőségek, a városok és községek, vagy az iskolák vezetősége kellene-e meghozza.

Sok gyereknek nincs eszköze

Az online oktatási platformok esetében sem lesz országos szintű egységesítés, az oktatási tárca és a tanfelügyelőség is azon az állásponton van, hogy a tanintézetekben válasszanak az ingyenes – többnyire Google és Microsoft – platformok közül.

A távoktatásban való részvételhez azonban számos diáknak valamilyen digitális eszközre van szüksége, ugyanis sokan semmilyen erre alkalmas eszközzel nem rendelkeznek.

E miatt a járvány elején 900 ezer diák nem tudott részt venni a távoktatásban országszerte. A szaktárca kérésére a tanfelügyelőségek által májusban elvégzett felmérések szerint Hargita megyében 3404, Maros megyében pedig 9286 diáknak nincs hozzáférése az online oktatáshoz eszközhiány miatt. Ők táblagépeket kapnak majd ősszel, az eszközök beszerzésére vonatkozó közbeszerzési eljárás el is kezdődött már és tanévkezdés előtt, azaz szeptember 10-én fejeződik be – tájékoztatott Demeter Levente. A tanfelügyelőség ugyanakkor partnerként rész vesz a megyei tanács digitalizációs projektjében is, ha a pályázat sikeres lesz, akkor az iskolák többsége az online oktatás lebonyolításához szükséges eszközöket és platformokat kap – fűzte hozzá.

A gyerekeknek személyes kapcsolatra van szükségük, különösen osztálytársaikkal •  Fotó: Haáz Vince Galéria

A gyerekeknek személyes kapcsolatra van szükségük, különösen osztálytársaikkal

Fotó: Haáz Vince

Veszélyeket rejt az online oktatás

Az oktatási miniszter egyébként a Radio France Internationalenek azt nyilatkozta, hogy a hibrid oktatás bevezetését tartja a legvalószínűbbnek ősztől. Az online oktatást nagyon sok szülő ellenzi, és sok szakember sem támogatja. A Mentsétek meg a gyermekeket szervezet programigazgatója az elmúlt hétvégén egy videokonferencián azt mondta, az előző tanév végén bevezetett online oktatást nem lehet iskolának nevezni. Szerinte az volna a legjobb, ha a gyerekek kis csoportokban, felváltva járnának iskolába ősztől.

Alexandru Rafila, a Román Mikrobiológiai Társaság elnöke, az Egészségügyi Világszervezet romániai képviselője szerint a gyerekeknek személyes kapcsolatra van szükségük, különösen osztálytársaikkal, tanár jelenlétében, tehát az iskolában. Ha ez a kapcsolat virtuális lesz, „táblagépolvasókká” válhatnak a gyerekek – hívta fel a figyelmet az elszigeteltség veszélyeire a szakember, aki úgy véli, ősztől 15 gyerekből kellene álljon egy-egy iskolai osztály.

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. október 05., hétfő

„Nem dobott hátast” a három legnagyobb párt Nicușor Dan újabb miniszterelnök-jelöltjétől

A Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke, Sorin Grindeanu szerint Nicușor Dan államfő újabb miniszterelnök-jelölése továbbra is „figyelmen kívül hagyja a parlamenti erőviszonyokat”.

„Nem dobott hátast” a három legnagyobb párt Nicușor Dan újabb miniszterelnök-jelöltjétől
Hirdetés
2026. október 05., hétfő

Lakóház gyúlt ki egy Maros megyei községben

A szászrégeni tűzoltókat egy lakástűzhöz riasztották hétfő este a Maros megyei Bala községbe.

Lakóház gyúlt ki egy Maros megyei községben
2026. október 05., hétfő

Luca Niculescu lett Nicușor Dan negyedik miniszterelnök-jelöltje

Luca Niculescu korábbi újságírót és diplomatát, jelenlegi külügyi államtitkárt nevesítette miniszterelnök jelöltnek hétfőn este Nicușor Dan államfő.

Luca Niculescu lett Nicușor Dan negyedik miniszterelnök-jelöltje
2026. október 05., hétfő

Folytatódik a Határtalanul! program, Erdélybe is utazhatnak a magyarországi diákok

Folytatódik a külhoni tanulmányi kirándulásokat támogató Határtalanul! program – közölte a Társadalmi Kapcsolatokért és Kultúráért Felelős Minisztérium hétfőn az MTI-vel.

Folytatódik a Határtalanul! program, Erdélybe is utazhatnak a magyarországi diákok
Hirdetés
2026. október 05., hétfő

Zelenszkij szerint orosz drónok okozták a két tengerész életét követelő hajóbalesetet a Fekete-tengeren

Volodimir Zelenszkij szerint két orosz drón támadta meg hétfő reggel a Fekete-tenger román partjainál azt a teherhajót, amelynek két tengerésze életét vesztette – számolt be az AFP.

Zelenszkij szerint orosz drónok okozták a két tengerész életét követelő hajóbalesetet a Fekete-tengeren
2026. október 05., hétfő

Ők kapják az orvosi-élettani Nobel-díjat 2026-ban

Karl Deisseroth, Peter Hegemann és Georg Nagel kapja idén az orvosi-élettani Nobel-díjat a fényérzékeny ioncsatornákkal és az optogenetikával kapcsolatos felfedezéseikért – jelentették be hétfőn a stockholmi Karolinska Intézetben.

Ők kapják az orvosi-élettani Nobel-díjat 2026-ban
2026. október 05., hétfő

„Örökségből jövő” – számos program várható a Székelyföld Napok idei kiadásán

Október 9–18. között zajlik a Székelyföld Napok 17. kiadása. Kovászna, Maros és Hargita megyében több tucat program világít rá értékeinkre, és a szórványról sem feledkeznek meg a szervezők.

„Örökségből jövő” – számos program várható a Székelyföld Napok idei kiadásán
Hirdetés
2026. október 05., hétfő

Az életszínvonal csökkenése és az elszegényedés aggasztja leginkább az embereket Romániában

A Friedrich Ebert Alapítvány romániai irodájának elemzése szerint az életszínvonal csökkenése és az elszegényedés aggasztja leginkább a romániaiakat, és ezek a félelmek erősebbek, mint az Európai Unió legtöbb tagállamában.

Az életszínvonal csökkenése és az elszegényedés aggasztja leginkább az embereket Romániában
2026. október 05., hétfő

Megduplázzák a medvekilövési kvótát

Az államfő kihirdette, a medvekilövési kvótát megduplázó törvényt hétfőn – jelentette be Tánczos Barna miniszterelnök-helyettes közösségi oldalán.

Megduplázzák a medvekilövési kvótát
Megduplázzák a medvekilövési kvótát
2026. október 05., hétfő

Megduplázzák a medvekilövési kvótát

2026. október 05., hétfő

Súlyos hajóbaleset történt a Fekete-tengeren: két tengerész életét vesztette – frissítve

Tengeri baleset történt hétfőn a Fekete-tengeren, de Románia felségvizein kívül, két tengerész életét vesztette, a legénység tizenegy tagját pedig kimentették.

Súlyos hajóbaleset történt a Fekete-tengeren: két tengerész életét vesztette – frissítve
Hirdetés