
Másfél hónappal a tanévkezdés előtt számos kérdés vár még megválaszolásra az oktatás módjával kapcsolatban
Fotó: Haáz Vince
Az iskolák nagyobbik része nincs felkészülve a hibrid oktatás bevezetésére, de arra, hogy hol milyen hiányosságok vannak, csak a minap elkezdődött eszközkészleti felmérés ad majd választ. A digitális eszközökkel nem rendelkező diákok számára a táblagépek országos szintű beszerzési eljárása már elkezdődött, de arról még nincs döntés, hogy miként zajlik majd az oktatás a másfél hónap múlva kezdődő új tanévben.
2020. július 29., 09:002020. július 29., 09:00
Az oktatás módjáról is egyeztettek volna az oktatási minisztérium képviselői a múlt hétvégére tervezett találkozón a megyei tanfelügyelőségek vezetőivel, ám a járványügyi helyzet miatt az utolsó pillanatban lemondták a konferenciát. A szeptemberben kezdődő 2020–2021-es tanév oktatását érintő kérdésekben azonban egyre sürgetőbb a döntés, hogy a tanintézeteknek maradjon ideje a felkészülésre.
A járványügyi helyzettől függően három lehetséges forgatókönyv szerint történhet majd az oktatás:
hagyományos módon, tehát a diákok személyes jelenlétével;
hibrid módszerrel – amikor a diákok fele bejár az iskolába, a másik fele pedig távoktatásban tanul, majd kéthetente cserélnek;
a harmadik forgatókönyv pedig az online oktatás.
Utóbbira az oktatási rendszer nem volt felkészítve – mondta egy online vitán néhány napja Monica Anisie oktatási miniszter.
Az iskolák többsége azonban a hibrid oktatás bevezetésére sincs felkészülve – véli Demeter Levente Hargita megyei főtanfelügyelő. Az elképzelés szerint a diákok felének a jelenlétével zajló hibrid tanórákat közvetítenék az otthon tanuló diákoknak, így váltanák egymást kéthetes turnusokban a ketté osztott osztályközösségek. Demeter Levente szerint azonban
Arra, hogy pontosan milyen mértékű a technikai hiányosság, csak az eszközkészletek felmérése után derül majd fény – minisztériumi kérésre a tanfelügyelőségek már el is kezdték ennek a feltérképezését – tájékoztatta lapunkat Demeter Levente.
A főtanfelügyelő ugyanakkor elmondta, ők azt szeretnék, ha hagyományosan zajlana majd az oktatás ősztől. „Nyilván az lenne a kívánatos, mi is azért drukkolunk, hogy az oktatás térjen vissza a hagyományos kerékvágásba, mert társas lények vagyunk. Amikor júniusban az iskolákban voltunk ellenőrzésen, akkor mindnyájan azt tapasztaltuk, hogy a gyerekek nagy örömmel mentek vissza és már nagyon várták, hogy találkozzanak, még úgy is, hogy maszkot kellett viseljenek” – fogalmazott Demeter Levente. Megjegyezte ugyanakkor, hogy nem oktatáspolitikai, hanem inkább járványügyi kérdés az, hogy miként kell majd ősztől iskolába járjanak a diákok, az oktatási tárca folyamatosan egyeztet is e tekintetben az egészségügyi minisztériummal, és sajnos kevés az esély arra, hogy hagyományos módon oktathassanak az iskolákban szeptembertől.
Éppen ezért a közeljövőben döntés kellene szülessen ez ügyben, hogy az iskoláknak legyen ideje felkészülni a tanévkezdésre – válaszolta kérdésünkre. Elmondta ugyanakkor azt is, hogy
de az még megbeszélés alatt áll, hogy a helyi szintű döntést a megyei tanfelügyelőségek, a városok és községek, vagy az iskolák vezetősége kellene-e meghozza.
Az online oktatási platformok esetében sem lesz országos szintű egységesítés, az oktatási tárca és a tanfelügyelőség is azon az állásponton van, hogy a tanintézetekben válasszanak az ingyenes – többnyire Google és Microsoft – platformok közül.
E miatt a járvány elején 900 ezer diák nem tudott részt venni a távoktatásban országszerte. A szaktárca kérésére a tanfelügyelőségek által májusban elvégzett felmérések szerint Hargita megyében 3404, Maros megyében pedig 9286 diáknak nincs hozzáférése az online oktatáshoz eszközhiány miatt. Ők táblagépeket kapnak majd ősszel, az eszközök beszerzésére vonatkozó közbeszerzési eljárás el is kezdődött már és tanévkezdés előtt, azaz szeptember 10-én fejeződik be – tájékoztatott Demeter Levente. A tanfelügyelőség ugyanakkor partnerként rész vesz a megyei tanács digitalizációs projektjében is, ha a pályázat sikeres lesz, akkor az iskolák többsége az online oktatás lebonyolításához szükséges eszközöket és platformokat kap – fűzte hozzá.
A gyerekeknek személyes kapcsolatra van szükségük, különösen osztálytársaikkal
Fotó: Haáz Vince
Az oktatási miniszter egyébként a Radio France Internationalenek azt nyilatkozta, hogy a hibrid oktatás bevezetését tartja a legvalószínűbbnek ősztől. Az online oktatást nagyon sok szülő ellenzi, és sok szakember sem támogatja. A Mentsétek meg a gyermekeket szervezet programigazgatója az elmúlt hétvégén egy videokonferencián azt mondta, az előző tanév végén bevezetett online oktatást nem lehet iskolának nevezni. Szerinte az volna a legjobb, ha a gyerekek kis csoportokban, felváltva járnának iskolába ősztől.
Alexandru Rafila, a Román Mikrobiológiai Társaság elnöke, az Egészségügyi Világszervezet romániai képviselője szerint a gyerekeknek személyes kapcsolatra van szükségük, különösen osztálytársaikkal, tanár jelenlétében, tehát az iskolában. Ha ez a kapcsolat virtuális lesz, „táblagépolvasókká” válhatnak a gyerekek – hívta fel a figyelmet az elszigeteltség veszélyeire a szakember, aki úgy véli, ősztől 15 gyerekből kellene álljon egy-egy iskolai osztály.
Több felelősséget ró a helyi hatóságokra, megkönnyíti a távoltartási végzés igénylését, és kötelezővé teszi a pszichológiai tanácsadást az agresszorok számára egy új törvénymódosítás. Szakembereket kérdeztünk arról, mit jelent mindez a gyakorlatban.
Az Országos Adóhatóság (ANAF) tavaly 33 839 adóellenőrzést végzett, 7,2 százalékkal többet, mint egy évvel korábban – közölte vasárnap az Agerpres megkeresésére az intézmény. Az ellenőrzések 29 417 adózót érintettek.
Nicușor Dan vasárnap a közel-keleti fegyveres konfliktus kapcsán a Facebook-oldalán közölte, hogy Románia nincs közvetlen veszélyben.
Igazi tavaszi idővel köszöntött be a március, a napsütésnek hála Székelyföld nagy részén 10 Celsius-fok fölé emelkedett a hőmérséklet vasárnap délutánra.
Iráni rakéta törmelékétől gyulladt ki szombaton a dubaji Burj al Arab hétcsillagos szálloda burkolata, háborús hangulat uralkodik a kedvelt turisztikai nagyvárosban – erről szólnak a hírek. Egy székelyföldi turista azonban cáfolja mindezeket.
A hegyimentők sikeresen kimentettek három ukrán állampolgárt, akik szombaton eltévedtek a Máramarosi-havasokban, több mint 1600 méteres magasságban – közölte vasárnap a Facebook-oldalán a Máramaros megyei Salvamont.
Romániában az üzemanyag ára meghaladhatja a literenkénti 9–10 lejt, ha a kőolaj hordónkénti világpiaci ára tartósan 90–100 dollár körül stabilizálódik – figyelmeztetett elemzésében Dumitru Chisăliță, az Intelligens Energia Egyesület elnöke.
Málta egy hatalmas szabadtéri múzeumnak is beillik, várfalakkal övezett fővárosa mellett több helyszín a világörökség oltalmát élvezi. Bár nem bántuk meg a felkeresését, vegyes érzésekkel tértünk haza a világok országútjának színes pihenőhelyéről.
Ilie Bolojan miniszterelnök szombat este a közel-keleti helyzettel kapcsolatban a Facebook-oldalán közölte, hogy a román hatóságok elsődleges prioritása valamennyi román állampolgár biztonsága.
Mintegy ezer román állampolgár vette fel a kapcsolatot a közel-keleti térségben működő román diplomáciai képviseletekkel az Egyesült Államok és Izrael Irán elleni támadásai után – közölte szombat este külügyminiszter.
szóljon hozzá!