Hirdetés
Hirdetés

Az iskolák többsége nem áll készen a hagyományos és online oktatás ötvözetének a bevezetésére

Másfél hónappal a tanévkezdés előtt számos kérdés vár még megválaszolásra az oktatás módjával kapcsolatban •  Fotó: Haáz Vince

Másfél hónappal a tanévkezdés előtt számos kérdés vár még megválaszolásra az oktatás módjával kapcsolatban

Fotó: Haáz Vince

Az iskolák nagyobbik része nincs felkészülve a hibrid oktatás bevezetésére, de arra, hogy hol milyen hiányosságok vannak, csak a minap elkezdődött eszközkészleti felmérés ad majd választ. A digitális eszközökkel nem rendelkező diákok számára a táblagépek országos szintű beszerzési eljárása már elkezdődött, de arról még nincs döntés, hogy miként zajlik majd az oktatás a másfél hónap múlva kezdődő új tanévben.

Széchely István

2020. július 29., 09:002020. július 29., 09:00

Az oktatás módjáról is egyeztettek volna az oktatási minisztérium képviselői a múlt hétvégére tervezett találkozón a megyei tanfelügyelőségek vezetőivel, ám a járványügyi helyzet miatt az utolsó pillanatban lemondták a konferenciát. A szeptemberben kezdődő 2020–2021-es tanév oktatását érintő kérdésekben azonban egyre sürgetőbb a döntés, hogy a tanintézeteknek maradjon ideje a felkészülésre.

A járványügyi helyzettől függően három lehetséges forgatókönyv szerint történhet majd az oktatás:

  • hagyományos módon, tehát a diákok személyes jelenlétével;

  • hibrid módszerrel – amikor a diákok fele bejár az iskolába, a másik fele pedig távoktatásban tanul, majd kéthetente cserélnek;

  • a harmadik forgatókönyv pedig az online oktatás.

Utóbbira az oktatási rendszer nem volt felkészítve – mondta egy online vitán néhány napja Monica Anisie oktatási miniszter.

Nem állnak készen

Az iskolák többsége azonban a hibrid oktatás bevezetésére sincs felkészülve – véli Demeter Levente Hargita megyei főtanfelügyelő. Az elképzelés szerint a diákok felének a jelenlétével zajló hibrid tanórákat közvetítenék az otthon tanuló diákoknak, így váltanák egymást kéthetes turnusokban a ketté osztott osztályközösségek. Demeter Levente szerint azonban

az iskolák többségében nincs annyi, a tanórák közvetítéséhez szükséges technikai eszköz, mint ahány osztályban oktatnak.

Arra, hogy pontosan milyen mértékű a technikai hiányosság, csak az eszközkészletek felmérése után derül majd fény – minisztériumi kérésre a tanfelügyelőségek már el is kezdték ennek a feltérképezését – tájékoztatta lapunkat Demeter Levente.

A főtanfelügyelő ugyanakkor elmondta, ők azt szeretnék, ha hagyományosan zajlana majd az oktatás ősztől. „Nyilván az lenne a kívánatos, mi is azért drukkolunk, hogy az oktatás térjen vissza a hagyományos kerékvágásba, mert társas lények vagyunk. Amikor júniusban az iskolákban voltunk ellenőrzésen, akkor mindnyájan azt tapasztaltuk, hogy a gyerekek nagy örömmel mentek vissza és már nagyon várták, hogy találkozzanak, még úgy is, hogy maszkot kellett viseljenek” – fogalmazott Demeter Levente. Megjegyezte ugyanakkor, hogy nem oktatáspolitikai, hanem inkább járványügyi kérdés az, hogy miként kell majd ősztől iskolába járjanak a diákok, az oktatási tárca folyamatosan egyeztet is e tekintetben az egészségügyi minisztériummal, és sajnos kevés az esély arra, hogy hagyományos módon oktathassanak az iskolákban szeptembertől.

Hirdetés

Éppen ezért a közeljövőben döntés kellene szülessen ez ügyben, hogy az iskoláknak legyen ideje felkészülni a tanévkezdésre – válaszolta kérdésünkre. Elmondta ugyanakkor azt is, hogy

a jelenlegi elképzelések szerint az oktatás módjáról nem központi, hanem helyi szinten döntenek majd a járványügyi helyzettől függően,

de az még megbeszélés alatt áll, hogy a helyi szintű döntést a megyei tanfelügyelőségek, a városok és községek, vagy az iskolák vezetősége kellene-e meghozza.

Sok gyereknek nincs eszköze

Az online oktatási platformok esetében sem lesz országos szintű egységesítés, az oktatási tárca és a tanfelügyelőség is azon az állásponton van, hogy a tanintézetekben válasszanak az ingyenes – többnyire Google és Microsoft – platformok közül.

A távoktatásban való részvételhez azonban számos diáknak valamilyen digitális eszközre van szüksége, ugyanis sokan semmilyen erre alkalmas eszközzel nem rendelkeznek.

E miatt a járvány elején 900 ezer diák nem tudott részt venni a távoktatásban országszerte. A szaktárca kérésére a tanfelügyelőségek által májusban elvégzett felmérések szerint Hargita megyében 3404, Maros megyében pedig 9286 diáknak nincs hozzáférése az online oktatáshoz eszközhiány miatt. Ők táblagépeket kapnak majd ősszel, az eszközök beszerzésére vonatkozó közbeszerzési eljárás el is kezdődött már és tanévkezdés előtt, azaz szeptember 10-én fejeződik be – tájékoztatott Demeter Levente. A tanfelügyelőség ugyanakkor partnerként rész vesz a megyei tanács digitalizációs projektjében is, ha a pályázat sikeres lesz, akkor az iskolák többsége az online oktatás lebonyolításához szükséges eszközöket és platformokat kap – fűzte hozzá.

A gyerekeknek személyes kapcsolatra van szükségük, különösen osztálytársaikkal •  Fotó: Haáz Vince Galéria

A gyerekeknek személyes kapcsolatra van szükségük, különösen osztálytársaikkal

Fotó: Haáz Vince

Veszélyeket rejt az online oktatás

Az oktatási miniszter egyébként a Radio France Internationalenek azt nyilatkozta, hogy a hibrid oktatás bevezetését tartja a legvalószínűbbnek ősztől. Az online oktatást nagyon sok szülő ellenzi, és sok szakember sem támogatja. A Mentsétek meg a gyermekeket szervezet programigazgatója az elmúlt hétvégén egy videokonferencián azt mondta, az előző tanév végén bevezetett online oktatást nem lehet iskolának nevezni. Szerinte az volna a legjobb, ha a gyerekek kis csoportokban, felváltva járnának iskolába ősztől.

Alexandru Rafila, a Román Mikrobiológiai Társaság elnöke, az Egészségügyi Világszervezet romániai képviselője szerint a gyerekeknek személyes kapcsolatra van szükségük, különösen osztálytársaikkal, tanár jelenlétében, tehát az iskolában. Ha ez a kapcsolat virtuális lesz, „táblagépolvasókká” válhatnak a gyerekek – hívta fel a figyelmet az elszigeteltség veszélyeire a szakember, aki úgy véli, ősztől 15 gyerekből kellene álljon egy-egy iskolai osztály.

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. június 20., szombat

A napenergia fedezte a fogyasztás 70 százalékát, mégsem lett olcsóbb az áram

Péntek délben a napenergia fedezte Románia villamosenergia-fogyasztásának mintegy 70 százalékát, ez azonban nem jelentett olcsóbb áramot a fogyasztóknak – állapította meg elemzésében Dumitru Chisăliță, az Intelligens Energia Egyesület (AEI) elnöke.

A napenergia fedezte a fogyasztás 70 százalékát, mégsem lett olcsóbb az áram
Hirdetés
2026. június 20., szombat

Sepsiszentgyörgyön kampányban magyarázták el a „lábbilincs” szerepét

Tájékoztatót tartottak pénteken Sepsiszentgyörgyön az elektronikus nyomkövető fontosságáról, valamint a családon belüli erőszak áldozatainak elérhető segítségnyújtási lehetőségeiről.

Sepsiszentgyörgyön kampányban magyarázták el a „lábbilincs” szerepét
2026. június 20., szombat

Kilencezer lej értékű faanyagot koboztak el Hargita megyében

Harminc köbméter faanyag eredetét nem tudta igazolni az a kereskedelmi cég, amelyet pénteken ellenőriztek a Hargita megyei rendőrök. A fát elkobozták, és 6000 lej értékben szabtak ki bírságot.

Kilencezer lej értékű faanyagot koboztak el Hargita megyében
2026. június 20., szombat

Zivatarok hozhatnak felfrissülést az egyre fokozódó hőségben

Sárga jelzésű hőségriasztást adott ki szombaton az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) 15 megyére, köztük Maros megyére is. Székelyföld többi részét egyelőre nem érinti a kánikula, záporok és zivatarok azonban előfordulhatnak.

Zivatarok hozhatnak felfrissülést az egyre fokozódó hőségben
Hirdetés
2026. június 20., szombat

Hajnali földrengéssel indult a hétvége

A Richter-skála szerint 3-as erősségű földrengés történt szombaton 5 óra 37 perckor Buzău megyében, Vrancea szeizmikus térségben – közölte az országos földfizikai intézet (INCDFP).

Hajnali földrengéssel indult a hétvége
Hajnali földrengéssel indult a hétvége
2026. június 20., szombat

Hajnali földrengéssel indult a hétvége

2026. június 20., szombat

Gazdát cserélt a legnagyobb székelyföldi üzletlánc

Felvásárolták a legnagyobb árbevételű, magyar tulajdonosi hátterű székelyföldi üzletláncot, a Merkúrt - írja a Progresiv kiskereskedelmi szakportál nyomán az MTI.

Gazdát cserélt a legnagyobb székelyföldi üzletlánc
2026. június 20., szombat

Mégsem indul a PNL elnöki tisztségéért Adrian Veștea, diktatúrát emleget a pártban

Adrian Veștea kijelölt miniszterelnök péntek este a Facebook-oldalán bejelentette, hogy nem indul a Nemzeti Liberális Párt (PNL) elnöki tisztségéért a vasárnapi kongresszuson, mert nem akarja legitimálni „azt a demokrácia látszatát keltő színjátékot.

Mégsem indul a PNL elnöki tisztségéért Adrian Veștea, diktatúrát emleget a pártban
Hirdetés
2026. június 19., péntek

Nicușor Dan arról biztosította az európai vezetőket, hogy Románia megőrzi Európa-barát irányát

Nicușor Dan pénteken kijelentette, hogy egyes európai vezetőkkel is tárgyalt a romániai politikai válságról, és ismertette velük az általa legvalószínűbbnek tartott forgatókönyveket.

Nicușor Dan arról biztosította az európai vezetőket, hogy Románia megőrzi Európa-barát irányát
2026. június 19., péntek

Magyar Péter: az Alkotmánybíróság tagjai döntésükkel kimondták, hogy Sulyok Tamásnak és az AB elnökének is távoznia kell

Az Alkotmánybíróság (Ab) tagjai pénteki döntésükkel kimondták, hogy Sulyok Tamás köztársasági elnöknek és az Ab elnökének is távoznia kell – közölte Magyar Péter kormányfő a Facebook-oldalán.

Magyar Péter: az Alkotmánybíróság tagjai döntésükkel kimondták, hogy Sulyok Tamásnak és az AB elnökének is távoznia kell
2026. június 19., péntek

Az ellene hozott kedvezőtlen ítélet ellenére is Dominic Fritz marad az USR elnöke

A Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) országos vezetősége pénteken egyhangú szavazással úgy döntött, hogy Dominic Fritz marad a párt elnöke.

Az ellene hozott kedvezőtlen ítélet ellenére is Dominic Fritz marad az USR elnöke
Hirdetés