Másfél hónappal a tanévkezdés előtt számos kérdés vár még megválaszolásra az oktatás módjával kapcsolatban
Fotó: Haáz Vince
Az iskolák nagyobbik része nincs felkészülve a hibrid oktatás bevezetésére, de arra, hogy hol milyen hiányosságok vannak, csak a minap elkezdődött eszközkészleti felmérés ad majd választ. A digitális eszközökkel nem rendelkező diákok számára a táblagépek országos szintű beszerzési eljárása már elkezdődött, de arról még nincs döntés, hogy miként zajlik majd az oktatás a másfél hónap múlva kezdődő új tanévben.
2020. július 29., 09:002020. július 29., 09:00
Az oktatás módjáról is egyeztettek volna az oktatási minisztérium képviselői a múlt hétvégére tervezett találkozón a megyei tanfelügyelőségek vezetőivel, ám a járványügyi helyzet miatt az utolsó pillanatban lemondták a konferenciát. A szeptemberben kezdődő 2020–2021-es tanév oktatását érintő kérdésekben azonban egyre sürgetőbb a döntés, hogy a tanintézeteknek maradjon ideje a felkészülésre.
A járványügyi helyzettől függően három lehetséges forgatókönyv szerint történhet majd az oktatás:
hagyományos módon, tehát a diákok személyes jelenlétével;
hibrid módszerrel – amikor a diákok fele bejár az iskolába, a másik fele pedig távoktatásban tanul, majd kéthetente cserélnek;
a harmadik forgatókönyv pedig az online oktatás.
Utóbbira az oktatási rendszer nem volt felkészítve – mondta egy online vitán néhány napja Monica Anisie oktatási miniszter.
Az iskolák többsége azonban a hibrid oktatás bevezetésére sincs felkészülve – véli Demeter Levente Hargita megyei főtanfelügyelő. Az elképzelés szerint a diákok felének a jelenlétével zajló hibrid tanórákat közvetítenék az otthon tanuló diákoknak, így váltanák egymást kéthetes turnusokban a ketté osztott osztályközösségek. Demeter Levente szerint azonban
Arra, hogy pontosan milyen mértékű a technikai hiányosság, csak az eszközkészletek felmérése után derül majd fény – minisztériumi kérésre a tanfelügyelőségek már el is kezdték ennek a feltérképezését – tájékoztatta lapunkat Demeter Levente.
A főtanfelügyelő ugyanakkor elmondta, ők azt szeretnék, ha hagyományosan zajlana majd az oktatás ősztől. „Nyilván az lenne a kívánatos, mi is azért drukkolunk, hogy az oktatás térjen vissza a hagyományos kerékvágásba, mert társas lények vagyunk. Amikor júniusban az iskolákban voltunk ellenőrzésen, akkor mindnyájan azt tapasztaltuk, hogy a gyerekek nagy örömmel mentek vissza és már nagyon várták, hogy találkozzanak, még úgy is, hogy maszkot kellett viseljenek” – fogalmazott Demeter Levente. Megjegyezte ugyanakkor, hogy nem oktatáspolitikai, hanem inkább járványügyi kérdés az, hogy miként kell majd ősztől iskolába járjanak a diákok, az oktatási tárca folyamatosan egyeztet is e tekintetben az egészségügyi minisztériummal, és sajnos kevés az esély arra, hogy hagyományos módon oktathassanak az iskolákban szeptembertől.
Éppen ezért a közeljövőben döntés kellene szülessen ez ügyben, hogy az iskoláknak legyen ideje felkészülni a tanévkezdésre – válaszolta kérdésünkre. Elmondta ugyanakkor azt is, hogy
de az még megbeszélés alatt áll, hogy a helyi szintű döntést a megyei tanfelügyelőségek, a városok és községek, vagy az iskolák vezetősége kellene-e meghozza.
Az online oktatási platformok esetében sem lesz országos szintű egységesítés, az oktatási tárca és a tanfelügyelőség is azon az állásponton van, hogy a tanintézetekben válasszanak az ingyenes – többnyire Google és Microsoft – platformok közül.
E miatt a járvány elején 900 ezer diák nem tudott részt venni a távoktatásban országszerte. A szaktárca kérésére a tanfelügyelőségek által májusban elvégzett felmérések szerint Hargita megyében 3404, Maros megyében pedig 9286 diáknak nincs hozzáférése az online oktatáshoz eszközhiány miatt. Ők táblagépeket kapnak majd ősszel, az eszközök beszerzésére vonatkozó közbeszerzési eljárás el is kezdődött már és tanévkezdés előtt, azaz szeptember 10-én fejeződik be – tájékoztatott Demeter Levente. A tanfelügyelőség ugyanakkor partnerként rész vesz a megyei tanács digitalizációs projektjében is, ha a pályázat sikeres lesz, akkor az iskolák többsége az online oktatás lebonyolításához szükséges eszközöket és platformokat kap – fűzte hozzá.
A gyerekeknek személyes kapcsolatra van szükségük, különösen osztálytársaikkal
Fotó: Haáz Vince
Az oktatási miniszter egyébként a Radio France Internationalenek azt nyilatkozta, hogy a hibrid oktatás bevezetését tartja a legvalószínűbbnek ősztől. Az online oktatást nagyon sok szülő ellenzi, és sok szakember sem támogatja. A Mentsétek meg a gyermekeket szervezet programigazgatója az elmúlt hétvégén egy videokonferencián azt mondta, az előző tanév végén bevezetett online oktatást nem lehet iskolának nevezni. Szerinte az volna a legjobb, ha a gyerekek kis csoportokban, felváltva járnának iskolába ősztől.
Alexandru Rafila, a Román Mikrobiológiai Társaság elnöke, az Egészségügyi Világszervezet romániai képviselője szerint a gyerekeknek személyes kapcsolatra van szükségük, különösen osztálytársaikkal, tanár jelenlétében, tehát az iskolában. Ha ez a kapcsolat virtuális lesz, „táblagépolvasókká” válhatnak a gyerekek – hívta fel a figyelmet az elszigeteltség veszélyeire a szakember, aki úgy véli, ősztől 15 gyerekből kellene álljon egy-egy iskolai osztály.
Épp 15 éve, hogy felállították a Gyergyóremetéhez tartozó Hegyesbükkben a keresztet, mellé pedig egy oltárként szolgáló asztal is került, amely háborítatlanul állt ott egészen mostanáig, míg valaki kárt tett benne.
Valószínűleg az elmúlt hét évtized legmelegebb márciusi hétvégéje lesz a mostani. A vezető meteorológus előrejelzése szerint az ország minden régiójában 20–22 fok feletti hőmérséklet várható, így igazán szépnek ígérkezik az idei húsvét.
Hét napot tartózkodott Romániában a Fremuth nevű barátkeselyű. A jeladóval ellátott madár két év alatt több mint tíz európai országot látogatott meg.
Négy település önkéntes tűzoltói siettek pénteken délután Gyergyószentmiklósra, ahol egy csarnok tetőszerkezete kapott lángra.
Megkezdte a közterületen elhagyott személygépkocsik elszállítását a sepsiszentgyörgyi helyi rendőrség. Egyelőre négy parkolóhelyet szabadítottak fel.
Hagyományőrzéssel és közösségépítéssel ünnepelte fennállásának 10. évfordulóját az Erdélyi Múzeum Egyesület sepsiszentgyörgyi fiókegyesülete, mely a hét elején tojásíró kalákát, majd a termésből kiállítást szervezett.
Hungarikummá vált a székelység kisépítészeti csodája, a székelykapu. A díjazásra a napokban megtartott IV. Hungarikum Díjátadó Gálán került sor. Az elismerést Szőcsné Gazda Enikő, a Székely Nemzeti Múzeum néprajzkutatója vette át.
Láncbaleset történt Csíkszeredában a nemrég felújított vasúti felüljárón pénteken délelőtt. A balesetben egy személy sérült meg.
A húsvéti ünnepkör alkalmából Székelyudvarhelyen tartandó szertartások, szentmisék, illetve istentiszteletek rendjét foglaltuk össze nagypéntektől húsvét hétfőig.
Nagyszombaton és húsvét vasárnapján több útszakaszon és időpontokban kell útlezárásra, forgalomkorlátozásra számítani a csíkszeredai templomok környékén – tájékoztat Facebook oldalán Bors Béla, Csíkszereda alpolgármestere.
szóljon hozzá!