
Másfél hónappal a tanévkezdés előtt számos kérdés vár még megválaszolásra az oktatás módjával kapcsolatban
Fotó: Haáz Vince
Az iskolák nagyobbik része nincs felkészülve a hibrid oktatás bevezetésére, de arra, hogy hol milyen hiányosságok vannak, csak a minap elkezdődött eszközkészleti felmérés ad majd választ. A digitális eszközökkel nem rendelkező diákok számára a táblagépek országos szintű beszerzési eljárása már elkezdődött, de arról még nincs döntés, hogy miként zajlik majd az oktatás a másfél hónap múlva kezdődő új tanévben.
2020. július 29., 09:002020. július 29., 09:00
Az oktatás módjáról is egyeztettek volna az oktatási minisztérium képviselői a múlt hétvégére tervezett találkozón a megyei tanfelügyelőségek vezetőivel, ám a járványügyi helyzet miatt az utolsó pillanatban lemondták a konferenciát. A szeptemberben kezdődő 2020–2021-es tanév oktatását érintő kérdésekben azonban egyre sürgetőbb a döntés, hogy a tanintézeteknek maradjon ideje a felkészülésre.
A járványügyi helyzettől függően három lehetséges forgatókönyv szerint történhet majd az oktatás:
hagyományos módon, tehát a diákok személyes jelenlétével;
hibrid módszerrel – amikor a diákok fele bejár az iskolába, a másik fele pedig távoktatásban tanul, majd kéthetente cserélnek;
a harmadik forgatókönyv pedig az online oktatás.
Utóbbira az oktatási rendszer nem volt felkészítve – mondta egy online vitán néhány napja Monica Anisie oktatási miniszter.
Az iskolák többsége azonban a hibrid oktatás bevezetésére sincs felkészülve – véli Demeter Levente Hargita megyei főtanfelügyelő. Az elképzelés szerint a diákok felének a jelenlétével zajló hibrid tanórákat közvetítenék az otthon tanuló diákoknak, így váltanák egymást kéthetes turnusokban a ketté osztott osztályközösségek. Demeter Levente szerint azonban
Arra, hogy pontosan milyen mértékű a technikai hiányosság, csak az eszközkészletek felmérése után derül majd fény – minisztériumi kérésre a tanfelügyelőségek már el is kezdték ennek a feltérképezését – tájékoztatta lapunkat Demeter Levente.
A főtanfelügyelő ugyanakkor elmondta, ők azt szeretnék, ha hagyományosan zajlana majd az oktatás ősztől. „Nyilván az lenne a kívánatos, mi is azért drukkolunk, hogy az oktatás térjen vissza a hagyományos kerékvágásba, mert társas lények vagyunk. Amikor júniusban az iskolákban voltunk ellenőrzésen, akkor mindnyájan azt tapasztaltuk, hogy a gyerekek nagy örömmel mentek vissza és már nagyon várták, hogy találkozzanak, még úgy is, hogy maszkot kellett viseljenek” – fogalmazott Demeter Levente. Megjegyezte ugyanakkor, hogy nem oktatáspolitikai, hanem inkább járványügyi kérdés az, hogy miként kell majd ősztől iskolába járjanak a diákok, az oktatási tárca folyamatosan egyeztet is e tekintetben az egészségügyi minisztériummal, és sajnos kevés az esély arra, hogy hagyományos módon oktathassanak az iskolákban szeptembertől.
Éppen ezért a közeljövőben döntés kellene szülessen ez ügyben, hogy az iskoláknak legyen ideje felkészülni a tanévkezdésre – válaszolta kérdésünkre. Elmondta ugyanakkor azt is, hogy
de az még megbeszélés alatt áll, hogy a helyi szintű döntést a megyei tanfelügyelőségek, a városok és községek, vagy az iskolák vezetősége kellene-e meghozza.
Az online oktatási platformok esetében sem lesz országos szintű egységesítés, az oktatási tárca és a tanfelügyelőség is azon az állásponton van, hogy a tanintézetekben válasszanak az ingyenes – többnyire Google és Microsoft – platformok közül.
E miatt a járvány elején 900 ezer diák nem tudott részt venni a távoktatásban országszerte. A szaktárca kérésére a tanfelügyelőségek által májusban elvégzett felmérések szerint Hargita megyében 3404, Maros megyében pedig 9286 diáknak nincs hozzáférése az online oktatáshoz eszközhiány miatt. Ők táblagépeket kapnak majd ősszel, az eszközök beszerzésére vonatkozó közbeszerzési eljárás el is kezdődött már és tanévkezdés előtt, azaz szeptember 10-én fejeződik be – tájékoztatott Demeter Levente. A tanfelügyelőség ugyanakkor partnerként rész vesz a megyei tanács digitalizációs projektjében is, ha a pályázat sikeres lesz, akkor az iskolák többsége az online oktatás lebonyolításához szükséges eszközöket és platformokat kap – fűzte hozzá.
A gyerekeknek személyes kapcsolatra van szükségük, különösen osztálytársaikkal
Fotó: Haáz Vince
Az oktatási miniszter egyébként a Radio France Internationalenek azt nyilatkozta, hogy a hibrid oktatás bevezetését tartja a legvalószínűbbnek ősztől. Az online oktatást nagyon sok szülő ellenzi, és sok szakember sem támogatja. A Mentsétek meg a gyermekeket szervezet programigazgatója az elmúlt hétvégén egy videokonferencián azt mondta, az előző tanév végén bevezetett online oktatást nem lehet iskolának nevezni. Szerinte az volna a legjobb, ha a gyerekek kis csoportokban, felváltva járnának iskolába ősztől.
Alexandru Rafila, a Román Mikrobiológiai Társaság elnöke, az Egészségügyi Világszervezet romániai képviselője szerint a gyerekeknek személyes kapcsolatra van szükségük, különösen osztálytársaikkal, tanár jelenlétében, tehát az iskolában. Ha ez a kapcsolat virtuális lesz, „táblagépolvasókká” válhatnak a gyerekek – hívta fel a figyelmet az elszigeteltség veszélyeire a szakember, aki úgy véli, ősztől 15 gyerekből kellene álljon egy-egy iskolai osztály.
Mit tud a lakosság a Maros megyét is érintő méltányos átállási programról, a munkahelyek megszűnéséről, átalakulásáról? Hogyan látja a települése jövőjét? – ezekkel a témákkal is foglalkozik a napokban közzétett kérdőív.
Nem bizonyult tartósnak a Duna vízszintjének emelkedése Csernavodánál, fel kell készülni arra, hogy néhány napig teljesen le kell fog állni az atomerőmű – jelentette be Alexandru Bușoi energetikai államtitkár hétfőn.
Alvás közben korrigálja a látást, nappal pedig szemüveg és hagyományos kontaktlencse nélkül biztosít éles látást. Az éjszakai kontaktlencse egyben kényelmes, és a gyermekkori rövidlátás előrehaladását is lassíthatja.
Az RMDSZ első opciója egy teljes jogkörű kormány megalakítására egy „nagykoalíció” létrehozása, más országok mintájára, hogy megakadályozzák a szélsőséges erők kormányra jutását – jelentette ki hétfőn Cseke Attila ügyvivő fejlesztési miniszter.
Harminckét járvezetői engedélyt függesztettek fel a hétvégén a hatóságok Maros megyében, de olyan sofőrt is feltartóztattak, aki nem rendelkezett jogosítvánnyal – tájékoztat a Maros Megyei rendőr-főkapitányság.
Cseke Attila ügyvivő egészségügyi miniszter szerint a közösségi oldalakon terjedő félretájékoztatás „rendkívül veszélyessé” vált, ezért az államnak határozottabban kell fellépnie, szükség esetén a jogszabályok szigorításával.
A házbizottság érvényesnek minősítette azt a 140 képviselő által támogatott indítványt, amelyben a Tisza parlamenti frakciója Baka Andrást jelöli államfőnek.
Magyar és román nyelven rakták ki Csíkszereda nevét a város egyik újonnan létrehozott körforgalmában, a Hargita utcában.
Új szabályok léptek életbe a más uniós tagállamokban vásárolt jövedéki termékek Romániába történő behozatalára.
Harminc napos előzetes letartóztatásba helyezték hétfőn azt a hét személyt, akik botokkal, fejszékkel és kövekkel támadtak rá szombat éjjel a Kolozs megyei mentőszolgálat munkatársaira – közölte hétfőn a dési ügyészség.
szóljon hozzá!