Széchely István

Maros megyében minimálisan nőtt, Hargita és Kovászna megyében pedig nagyon enyhén csökkent, de összességében alig változott a munkanélküliségi arány a székelyföldi megyékben a legutóbbi, májusi összesítés szerint.

A közszférában dolgozókat érintő költségcsökkentő megszorítóintézkedés-tervek miatt akár országos szintű általános sztrájkot is kirobbanthatnak a szakszervezetek. A Sanitas képviselője szerint az egészségügyben is tiltakozások kezdődhetnek.

Egyáltalán nem lesz idén akácméz, ugyanis országszerte tönkretették az áprilisi fagyok az akácvirágzást, és a másodvirágzás sem mézelt. Az akácméz kiesésével a vándorméhészek az idei termésnek nagyjából a felét vesztették el.

Új szabályzatot vezetett be az aszfaltfeltörések esetében a székelyudvarhelyi városháza, változik a buszjáratok bérletára és módosul a kedvezményrendszer – derült ki az önkormányzat csütörtöki ülésén, amelyen az új városmenedzser is bemutatkozott.

Nagy leépítések nem történtek a parajdi bányakatasztrófa óta, de vendégek híján számos turisztikai vállalkozás bezárt már. Azok, amelyek még nyitva vannak, kínlódnak. Van olyan, amelyet csak a fűtési szezon kezdetéig terveznek nyitva tartani.

Évről-évre egyre nagyobb az igény és a finanszírozás mértéke is az otthoni betegápolásra Hargita megyében. De miben is áll ez az egészségügyi szolgáltatás, kik jogosultak rá és milyen feltételekkel?

Újabb, korábban egzotikusnak számító ragályos állatbetegség ütötte fel a fejét az országban. A juhhimlő nagy gazdasági károkat okozhat, ha elterjed, ugyanis a kór terjedését csak a beteg állatok leölésével lehet hatékonyan megfékezni.

Nem okoztak komoly károkat a közelmúlt áradásai a Hargita megyei mezőgazdaságban, de az egyre gyakoribbá váló természeti csapások ráirányítják a figyelmet egy fontos sérülékenységre: a földek többsége nincs biztosítva az említett károk ellen.

Ha a jelenleg csak szóbeszédként keringő hírek hivatalos formát öltenek, akár nagy tiltakozó megmozdulások is várhatók az oktatási rendszerben – közölte a Székelyhonnal a tanügyi szakszervezet képviselője, aki a szerdai tiltakozás okairól is beszélt.

Több mint 56 000 gazda félmillió hektárnál is nagyobb összterületre kért egységes mezőgazdasági támogatást Hargita, Maros és Kovászna megyében. A támogatásigénylés véget ért, de a gazdák teendői még nem.

Két hét múlva megszűnik az áramár állami támogatása. Kinek érdemes szolgáltatót váltania? Mire kell figyelni az ajánlatok összehasonlításakor? Milyen áron adják a legolcsóbb áramot? Kik kaphatják meg a tervezett új támogatást? Cikkünkben a válaszok.

Közel jár már a kétszázhoz a székelyudvarhelyi készruhaiparból elbocsátott alkalmazottak száma. Helyzetük nem rózsás, ugyanis az új gyár indításával kapcsolatos remények szertefoszlani látszanak, és kevés a munkalehetőség a városban, illetve a környékén.

Csak a szerencsén múlhatott, hogy korábban nem történt olyan súlyos hiba a Parajdon zajló munkálatok során, mint szerdán. Miként fordulhatott elő, hogy a szakértői tanácsokat felrúgva ökológiai katasztrófa szélére sodorta a térséget a kivitelező?

Beruházásokat vett közvagyonba Székelyudvarhely, jövedelemadó- és áfa-visszaosztásokból származó támogatást foglaltak bele a költségvetésbe, és elfogadták a városnapokon zajló kereskedelmi tevékenységek szabályzatát az önkormányzat keddi ülésén.

Maradnak a biztonsági intézkedések, a bánya állapota lassan romlik, a nemzetközi szakértők megkezdték a munkát, és egyelőre csak napi hatórás vízszolgáltatást tudnak biztosítani a Kis-Küküllő menti településeken, ahol megnőtt a víz sótartalma.

Az eredeti határidő végéig az érintett gazdák több mint 96 százaléka benyújtotta az APIA-hoz az idei mezőgazdasági támogatásokra vonatkozó kérelmét. Az ügynökség megyei vezetője az ügymenet tolódása miatt nem örül a határidő meghosszabbításának.

Hódok, vidrák, környezetvédelmi civil szervezetek, és a bányakatasztrófa megelőzésének meghiúsítása – sok szóbeszéd terjed arról, hogy védett vadfajok óvása is hozzájárult a parajdi sóbányával történt tragédia bekövetkezéséhez. De mi az igazság?